Szabó Rebeka írása Amíg a kétharmados döntéshozók a háttérben az utolsó simításokat végezték a Nagy Magyar Földrablás projekten (földtörvény), a sajtóban, vidéki fórumokon és budapesti tüntetéseken is zajlott valami, amit, ha a narancsos szavazógépeket minimális mértékben is érdekelné, akár társadalmi vitának is nevezhetnénk. Utóbbira komoly szükség lett volna, hiszen ezekben a napokban vált el évtizedekre a magyarországi földtulajdon a helyi közösségektől, most búcsúzunk el az ország biztonságos és fenntartható élelmiszer-önellátásától, és a szemünk előtt veszíti el az agrárium – egészen pontosan: a magyar vidék – a lehetőséget, hogy a természeti erőforrásokat mértékkel használó, a vidéki népességnek stabil megélhetést nyújtó ágazattá erősödjön. A sírt, ahol ha nem is egy nemzet, de minimum két-három generáció életesélyei süllyednek el, piaci fundamentalisták állják körül. A brazil–argentin típusú birtokstruktúrára, továbbá a középkori hűbéri és jobbágyrendszer kombinációjára épülő agrár-ellenforradalomnak pedig bal- és jobboldali politikusok együtt asszisztálnak.
