Párbeszéd
Megosztás

Alapjövedelmet! | Csatlakozz!

Mindenkinek jár az anyagi biztonság, minden alulfizetett dolgozónak jár a magasabb bér! A Párbeszéd Magyarországért egy olyan országot akar, ahol mindenki számára adott az alapvető biztonság, ahol az előrejutás szorgalom és tehetség kérdése, ahol nincsenek irritáló...
Szabó Tímea
Megosztás

2016 a gyász éve volt a magyaroknak

A Párbeszéd szerint 2016 a gyász éve volt a magyaroknak, miközben kizárólag az "orbáni tolvajfejedelmek" jártak jól. Szabó Tímea , az ellenzéki párt társelnöke pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a magyarok elvesztett jólétük, és a külföldre...
Karácsony Gergely, Szabó Tímea, Jávor Benedek
Megosztás

ALAPJÖVEDELEM: VÉGE A NINCSTELENSÉGNEK ÉS A MEGALÁZÓAN ALACSONY FIZETÉSEKNEK!

Mindenkinek jár a létbiztonság, minden alulfizetett dolgozónak jár a magasabb bér. Alapjövedelem = több pénz az embereknél ➔ növekvő bérek, nyugdíjak ➔ fellendülő helyi gazdaság, újra nyitnak a boltok, a vállalkozások ➔ új munkahelyek ➔ növekvő közbiztonság. Ismerd meg...
Megosztás

Alapjövedelem-párti jelölt nyerte a francia baloldali előválasztást

Az alapjövedelmet ígérő Benoit Hamon győzött a francia baloldal előválasztásán, ahol két fordulóban összesen közel 4 millió szavazatot adtak le. A jelöltek közül egyedül Hamon kínált újszerű megoldásokat. Zöld programot hirdetett, amely alapján 50% alá csökkentené az...
Megosztás

Minden második magyar dolgozót le lehetne cserélni egy robotra

Az a Trump-féle célkitűzés, hogy a feltörekvő országokba kiszervezett ipari termelést visszatelepítsék az Egyesült Államokba, nagyrészt kudarcra van ítélve a technika fejlődése miatt. Sok helyütt ugyanis már éppen robotokra cserélik a munkaerőt. Magyarországon is hasonló folyamat előtt állhatunk. Hogy a probléma mennyire nagy lehet, azt egy tavaly májusi hír mutatta: a Foxconn nevű, iPhone-ok összeszerelésével foglalkozó cég Kínában rövid idő alatt 60 ezer munkást cserélt le robotokra. „Jelenleg mintegy 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal nő, "élethosszuk" 10 évről 15-re emelkedett”. Mennyi munkahelyünk van veszélyben? Egy novemberi ENSZ-jelentés szerint a feltörekvő országok munkahelyeinek kétharmada is veszélyben lehet. Ijesztő a Bloomberg ábrája, melynek forrása a Világbank. Magyarország ugyan nincs rajta, de eszerint gépesíthető lenne a romániai állások 49, a szerbiai munkahelyek 47 százaléka, Horvátországban ez az arány 63, Bulgáriában 44 százalék, Lettországban 57. Ennek alapján vélhetően Magyarországon is hasonló lehet, valahol 50 százalék környékén a veszélyben levő állások száma. Tizedébe kerül a robot? A korábbi évtizedektől eltérően, amikor szinte csak az autóiparban, futószalagoknál alkalmazták őket, és az élőmunkát kevés helyen tudták kiváltani, a robotok egyre olcsóbbak és ügyesebbek, egyre szélesebb körben bevethetők. Sőt, ha már robot, ezek működtetése az egyes országokban nem feltétlenül sokkal drágább, mint másutt. Így egyes automatizált gyárak visszatelepítése a fejlődő országokból a fejlett országokba ismét lehetségessé válik. A német Kuka AG robotgyártó becslése szerint ma a robotok működtetési költsége öt euró óránként, egy kínai munkásé 10 euró körül van, egy német alkalmazott pedig 50 euróba is belekerül – írja a Bloomberg. A végkövetkeztetése: kevés munkahely fog visszakerülni Amerikába, hiába törekszik erre Trump. Tb-járulékot fizessen a robot? Mi lesz így a dolgozókkal, miből fognak élni? Ennél a pontnál újra és újra felmerül a feltétel nélküli, fix alapjövedelem , amit mindenki megkapna, akár dolgozik, akár nem. Csakhogy az meg nagyon drága, valamiből finanszírozni kell. Ilyenkor jön az ötlet, hogy adóztassuk meg a robotokat, vagy fizettessünk velük társadalombiztosítási járulékokat. Hiszen a dolgozókat helyettesítik, amelyeknek viszont kell fizetniük ilyen terheket. Ilyen terveket dédelget a francia szocialista Benoit Hamon, aki havi 750 eurós univerzális jövedelmet vezetne be (ami ott egyébként a szegénységi küszöb alatti összeg), és ezt a robotok megadóztatásából finanszírozná. Finnországban gyakorlati kísérletbe kezdenek az alapjövedelemmel (560 eurót kap havonta 2000 kísérleti alany), de robotadóról még nincs szó. - A Privátbankár teljes cikke.
Megosztás

Az EP minimumjövedelem javaslata fontos lépés az alapjövedelem felé

Elfogadta csütörtökön az Európai Parlament a szociális jogok európai pilléréről (EPSR) szóló jelentést , amelyben egyebek közt felszólítják a Bizottságot, hogy értékelje, milyen eszközökkel lehetne minden tagállamban biztosítani a nemzeti mediánjövedelem 60%-ának...
Megosztás

Örülnek a finnek, hogy kapnak havi 560 euró alapjövedelmet

Beindult az alapjövedelem -kísérlet, és egyelőre úgy tűnik, hogy az állam által kívánt cél felé fordítja a munkanélkülieket. A kísérlet legfőbb célja pont az, hogy kiderítse, ez a rendszer mennyire ösztönzi munkakeresésre az embereket. Az országban jelenleg 213 ezren...