Az a Trump-féle célkitűzés, hogy a feltörekvő országokba kiszervezett ipari termelést visszatelepítsék az Egyesült Államokba, nagyrészt kudarcra van ítélve a technika fejlődése miatt. Sok helyütt ugyanis már éppen robotokra cserélik a munkaerőt. Magyarországon is hasonló folyamat előtt állhatunk. Hogy a probléma mennyire nagy lehet, azt egy tavaly májusi hír mutatta: a Foxconn nevű, iPhone-ok összeszerelésével foglalkozó cég Kínában rövid idő alatt 60 ezer munkást cserélt le robotokra. „Jelenleg mintegy 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal nő, "élethosszuk" 10 évről 15-re emelkedett”. Mennyi munkahelyünk van veszélyben? Egy novemberi ENSZ-jelentés szerint a feltörekvő országok munkahelyeinek kétharmada is veszélyben lehet. Ijesztő a Bloomberg ábrája, melynek forrása a Világbank. Magyarország ugyan nincs rajta, de eszerint gépesíthető lenne a romániai állások 49, a szerbiai munkahelyek 47 százaléka, Horvátországban ez az arány 63, Bulgáriában 44 százalék, Lettországban 57. Ennek alapján vélhetően Magyarországon is hasonló lehet, valahol 50 százalék környékén a veszélyben levő állások száma. Tizedébe kerül a robot? A korábbi évtizedektől eltérően, amikor szinte csak az autóiparban, futószalagoknál alkalmazták őket, és az élőmunkát kevés helyen tudták kiváltani, a robotok egyre olcsóbbak és ügyesebbek, egyre szélesebb körben bevethetők. Sőt, ha már robot, ezek működtetése az egyes országokban nem feltétlenül sokkal drágább, mint másutt. Így egyes automatizált gyárak visszatelepítése a fejlődő országokból a fejlett országokba ismét lehetségessé válik. A német Kuka AG robotgyártó becslése szerint ma a robotok működtetési költsége öt euró óránként, egy kínai munkásé 10 euró körül van, egy német alkalmazott pedig 50 euróba is belekerül – írja a Bloomberg. A végkövetkeztetése: kevés munkahely fog visszakerülni Amerikába, hiába törekszik erre Trump. Tb-járulékot fizessen a robot? Mi lesz így a dolgozókkal, miből fognak élni? Ennél a pontnál újra és újra felmerül a feltétel nélküli, fix alapjövedelem , amit mindenki megkapna, akár dolgozik, akár nem. Csakhogy az meg nagyon drága, valamiből finanszírozni kell. Ilyenkor jön az ötlet, hogy adóztassuk meg a robotokat, vagy fizettessünk velük társadalombiztosítási járulékokat. Hiszen a dolgozókat helyettesítik, amelyeknek viszont kell fizetniük ilyen terheket. Ilyen terveket dédelget a francia szocialista Benoit Hamon, aki havi 750 eurós univerzális jövedelmet vezetne be (ami ott egyébként a szegénységi küszöb alatti összeg), és ezt a robotok megadóztatásából finanszírozná. Finnországban gyakorlati kísérletbe kezdenek az alapjövedelemmel (560 eurót kap havonta 2000 kísérleti alany), de robotadóról még nincs szó. - A Privátbankár teljes cikke.