Ma vitázott a Parlament a Fidesz újabb otthonteremtési javaslatáról; de a lényeget nézve, a Fidesz, mint mindig, most is a leggazdagabb tizedet támogatja. A Párbeszédben ezzel szemben zöld baloldali pártként alapelv, hogy mindenki számít, mindenkinek jár a lakhatás. Az élethez való jog két alappillére az alapjövedelem és a lakhatáshoz való jog. A Fidesz lakáspolitikája semmilyen megoldást nem nyújt az évi több, mint 3000 kilakoltatással szemben, a 300 000 nyomortelepen élő számára, és annak a több, mint 3 millió embernek, akik felújításra szoruló lakásban kénytelenek élni. A Párbeszéd lakhatási válságra vonatkozó 7 pontos megoldási javaslata van. 

1. Lakhatáshoz való jog. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások kegyetlen eljárásának tilalma. A lakásvesztés, hajléktalanná válás megelőzése, lakásmegtartás támogatása, egyebek között az adósságkezelési szolgáltatás kötelezettségének visszaépítése a szociális törvénybe.

2. Bérlakásépítés. Tömegek jelentkeznek és várnak bérlakásra, a mindössze 1,5%-os szociális bérlakás szektor bővítése kell, állami és önkormányzati programokkal legalább 100 ezer új bérlakást kell építeni. Emellett bővíteni kell a kollégiumi férőhelyeket is, minimum 25 ezer új helyre van szükség.

3. Szociális és önkormányzati lakásügynökség. Miközben tízezrek alszanak az utcán, addig több százezer lakás áll üresen, mert a tulajdonosok nem mernek, nem akarnak belevágni a lakáskiadásba. V. Naszályi Márta, Párbeszédes polgármester mutatja a példát a Budavári Önkormányzatban az Utcáról Lakásba Egyesület segítségével. Be lehet vonni a magáningatlanokat a lakáskiadásba, ami biztonság a kiadónak és megfizethető lahatás a bérlőnek. Minden beruházást kötelezni kell bérlakás hányad létrehozására.

4. Lakbérplafon bevezetése. Egy átlagos budapesti lakás bérleti díja 150 ezer forint, miközben a minimálbér 107 ezer forint. Megfizethetetlenek a bérleti díjak. Berlinhez hasonlóan maximalizálni kell a lakbért. Meg kell regulázni a rövidtávú lakáskiadást. A lakás nem szálloda, nem befektetésre való, hanem családok elhelyezésére.

5. Elsőként lakhatás! programok indítása. A lakáshoz jutás nem öncél, hanem alapvető feltétele a társadalmi beilleszkedésnek. A hajléktalan embereknek nem szállóra, hanem lakásra van szüksége. Ez egy olyan társadalmi befektetés, ami hamar megtérül, hiszen így a szociális és egészségügyi ellátórendszerek igénybevétele helyett a társadalom produktív tagjává válhatnak az emberek.

6. Teleprehabilitáció. 2020-ban Európa közepén megengedhetetlen az, hogy több százezer ember komfort nélküli lakásokban lakjon. Nem a telepeket kell önmagukban felszámolni, hanem egy komplex program, munkaügyi, oktatási, szociális, gondoskodási program, amelyre 300 000 embernek van szüksége.

7. Önerő nélküli lakásfelújítási program. 3 millió ember él olyan lakásokban, házakban amik nem megfelelőek. Ezek felújításra szorulnak, nem egészségesek, komfort nélküliek. Egyszerre kell segíteni a magyarok életkörülményeit és a klímasemlegességi elveket. Azokat a forrásokat, amiket az európai unió biztosít energetikai korszerűsítésre, azt az kormánynak nem magára, hanem a magyar emberekre kellene költeni.

Ennek a 7 pontos programnak a végrehajtása megoldja a lakhatási válságot, és biztosítja, hogy 2022 után a lakáspolitika végre nem a vagyoni elitet, hanem a társadalom 90%-át fogja szolgálni.

Budapest, 2020. november 5.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese

Tordai Bence parlamenti felszólalása a témában itt tekinthető meg.