Vállalom, hogy az unióból érkező fejlesztési források – fejenként évi 130 ezer forint – nagy részét az állampolgárokhoz juttatjuk el, akik ezt képzésre, nyelvtanulásra, egészségmegőrzésre, lakásviszonyaik javítására, munkába járásra és ezekhez hasonló, hasznos célokra fordíthatják. Az EU-pénzek felhasználásánál átlépünk a kőkorszakból az agykorszakba!

2.1. Kormányra kerülve azonnal felülvizsgáljuk az EU-s pénzek kifizetéseit

Rövid idő alatt átszervezzük az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszert, és megszüntetjük a visszaélés lehetőségét. Új prioritást állítunk fel: nincs több felesleges kisvasút, térkő, szökőkút vagy lówellness, és főleg nem haveroknak átjátszott milliárd: csak és kizárólag az emberek életét javító támogatásokat adunk. Mindenképpen el kell indítani egy nagyon jelentős energiahatékonysági programot.

2.2. Garantáljuk, hogy a helyi társadalomnak meghatározó szerepe legyen a fejlesztési programok kialakításában

A partnerség elve nem maradhat papíron: valósággá kell válnia. A helyi igényeket egy új tervezési rendszerben hangoljuk össze egymással és a rendelkezésre álló forrásokkal. Véget vetünk annak a korszaknak, amikor a helyi fejlesztési igények kevésbé fontosnak bizonyultak, mint hogy ki teszi zsebre az EU-pénzből finanszírozott beruházások profitját.

2.3. Az uniós pénzeket elsősorban az emberi tőkébe fektetjük be

Az EU-s forrásokat képzésre, nyelvtanulásra, egészségmegőrzésre, a munkába járás támogatására, gyermekgondozásra, lakásviszonyok javítására, a családok segítésére, valódi értékeket teremtő vállalkozások beindítására, zöldebb gazdaság létrehozására, helyi közösségi célok megvalósítására fordítjuk. Bár sok helyen van még szükség útépítésre és -felújításra, a lényeg, hogy az EU-pénzek felhasználásánál átlépjünk a kőkorszakból az agykorszakba.

2.4. A fejlődéstől elzárt kistérségek számára integrált vidékfejlesztési terveket készítünk

Átlátható, szakmai és társadalmi kritériumoknak megfelelő fejlesztési tervek alapján lehet majd településfejlesztési támogatásokhoz, hazai és uniós fejlesztési forrásokhoz jutni. Valódi fejlődést lehetővé tévő politikára van szükség, nem térkövezésre, felesleges kilátókra és egyéb értelmetlen és terméketlen beruházásokra. A helyi fejlesztési stratégiák ráadásul lezárják az informális lobbizás és részben a korrupció útjait is. Fontos, hogy a fejlesztési tervek nem korlátozódnak a helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre: az ilyen stratégiák másik pillérje a helyi közszolgáltatások fejlesztése, az oktatási, egészségügyi, szociális, munkaügyi intézmények és szolgáltatások megerősítése.

2.5. Aktívan részt veszünk az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban

Megbocsájthatatlan, hogy Orbán politikája elszigeteli Magyarországot és ezáltal kivonja hazánkat az EU formálásából. Az Orbán-kormánynak nincs tekintélye Európában, és ezért nincs befolyása sem. Csak hangoskodni és meghunyászkodni tud. Az új kormánynak lesz tekintélye; érvényesíteni tudjuk majd a magyarok nézeteit és érdekeit a brüsszeli fórumokon.

2.6. Szorgalmazzuk a Szociális Európa felépítését

Európa nem tud működni mint politikai és gazdasági egység, ha nem védi következetesen a szociális és munkavállalói biztonságot is. Orbánék az elmúlt években ellenezték azt is, hogy az EU hatékonyabb jogalkotással jobb béreket és munkakörülményeket garantáljon a kiküldött munkavállalóknak. Ugyanakkor elvárjuk, hogy az EU ne csak jogi eszközökkel (és korlátozásokkal) küzdjön a szociális dömping kockázata ellen, hanem elsősorban erős és hatékony kohéziós politikával, a kevésbé fejlett, alacsonyabb jövedelmű régiók felzárkóztatásával.

2.7. Támogatjuk az uniós Szociális Pillér gyakorlati megvalósítását

Orbánék folyamatosan hátráltatták az EU Szociális Pillérének kidolgozását. Mi úgy látjuk: Európa és Magyarország jövője is azt kívánja, hogy erőteljesen lépéseket tegyünk a szociális biztonság és a munkavállalói jogok tekintetében meglévő különbségek mérséklésében. Támogatjuk a jó munkakörülmények európai normáit garantálni hivatott uniós Munkaügyi Hatóság felállítását.

2.8. Átültetjük a Szociális Pillér elveit az EU költségvetésébe

Szorgalmazni fogjuk, hogy az EU Szociális Pillérének elfogadása után a benne foglalt elvek megjelenjenek a következő időszak pénzügyi vitáiban: a hétéves költségvetés tervezésében és a valutaunió reformjában.

Nemcsak közös piacra és közös valutára van szükség, hanem egy Szociális Unióra, amely azon túl, hogy normákat szab, sokrétű támogatást is nyújt. Ilyen pl. a közös munkanélküli biztosítás az eurózónában, amely az euróhoz való csatlakozást számunkra is vonzóbbá tenné.

2.9. Kezdeményezzük, hogy a 2020 utáni költségvetési ciklusban sokkal több EU-forrást lehessen humán-tőke fejlesztésre fordítani

Továbbra is fenn kell tartani azt az elvet, hogy az alacsonyabb jövedelmű tagországok és régiók nagyobb arányú támogatást kapnak a humántőke-beruházásokhoz az EU költségvetéséből.

Az EU reformálja meg a kohéziós politikát úgy, hogy az a beruházás-támogatás és a növekedés segítése mellett a társadalmi és környezeti fejlődést is segítse!

Az a modell, amely a gazdasági versenyképesség érdekében feláldozza a dolgozók jogait és biztonságát, további megosztottságot eredményez Európán belül, és ezért elvetendő. A gazdaság versenyképességét a képzett és megbecsült munkaerőre, a gazdasági szereplők innovációs képességére építjük. Ez segíti igazán a gazdasági felzárkózást és azt, hogy a Szociális Pillérben képviselt kiegyenlítés megtörténhessen.

2.10. Felkészítjük a magyar gazdaságot az eurózónához történő csatlakozásra

Vegyünk példát azokról az országokról, amelyek az euró bevezetését ki tudták használni gazdaságuk stabilitásának és növekedésének támogatására! Az eurózónába való belépés elindítása a magyar gazdaság számára is bizalomerősítő hatással járhat. Az elmúlt években az eurózóna egyszerre mélyült és bővült, és ez még inkább így lesz a jövőben, az euró reformja után. Még inkább ott fog koncentrálódni a közös uniós döntéshozatal, amelyből Magyarországot nem szabad kirekeszteni.