Az eheti kormányinfón Lázár János bejelentette: a kormány konszenzusra jutott Brüsszellel abban a kérdéskörben, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban mi számít nyilvános információnak. A szűkszavú közlés látványos kormányzati meghátrálást és a társadalmi kontroll híveinek fontos győzelmét jelenti: a PM szerint a párt EP-képviselőjének fellépése nyomán az évszázad lenyúlása mostantól nem marad a kormány magánügye.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselőjének panasza nyomán az Európai Bizottság előírta a paksi titkosítási törvény módosítását, és egy meglehetősen kevés mozgásteret hagyó jogalkotási terv benyújtását. A bizottsági közbelépés miatt módosítani kell a jelenleg a paksi bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt. Azaz még a tavasz folyamán megszűnik az általános érvényű titkosítás, alapszabállyá válik a közérdekű információk nyilvánossága - igaz, a minősített adatok köre továbbra is indokolatlanul széles marad. Mindez azonban így is komoly vereség az évszázad lenyúlását titokban végrehajtani tervező Orbán-kabinetnek, és nagy győzelem azoknak, akik hisznek a társadalmi kontrollban, a nyilvánosság erejében és a kormány elszámoltathatóságában. 

Sajnálatos, hogy ezeknek az alkotmányos jogoknak az érvényesülését az EU-nak kell kikényszeríteni a magyar kormánnyal szemben, örvendetes ugyanakkor, hogy ismét bebizonyosodott: a kormányzati lenyúlás is korlátozható, az uniós jog határt szab a fideszes gazdasági holdudvar mohóságának.

A PM szerint a döntés fordulópontot jelent az idei évben már több mint 110 milliárd forintnyi közpénzt fölemésztő bővítési beruházás történetében: nem lehet többé rutinszerűen az üzleti titok mögé bújni, amikor a közvélemény meg szeretné tudni, mennyi került a Habony-művekhez vagy Orbán Viktor többi jóbarátjához a paksi milliárdokból. Amint a módosítás hatályba lép, azonnal kikérjük az összes olyan bővítési dokumentumot, amelyet eddig a homálytörvényre hivatkozva titkoltak el a nyilvánosság elől: az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy kik és mire költik el az adójukat minden idők legelhibázottabb és legfölöslegesebb magyar állami beruházásában. 

Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez csupán részsiker, és a paksi adatnyilvánosságért tovább kell küzdenünk: folyamatban van a bővítési szerződéseket érintő titokfelügyeleti eljárásunk, amely ismét egy kicsivel szélesebbre nyithatja anyilvánosság ajtaját. Az olcsó áramért aggódó Lázár Jánost pedig emlékeztetnénk rá: még a kormány által megrendelt Rothschild-tanulmányból is az derül ki, hogy Paks II sosem térül meg, ha az áramár nem nő legalább a duplájára – már csak emiatt is fontos lenne tudni, milyen számítások alapján döntöttek a projektről.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 3.

Jávor Benedek, PM EP-képviselője