Tisztelt Miniszter Úr!

Október 19-én ismételten lehetőségem nyílt betekinteni a paksi atomerő bővítési projektjével kapcsolatosan az orosz féllel kötött megvalósítási szerződésekbe. Ezeket a szerződéseket a kormány tavaly törvényi úton átfogóan minősített adatnak nyilvánította, 30 éves időtartamra, azaz 2044-ig. A korábbi, július elején lezajlott iratbetekintés során az általam átolvasott szerződések minősítése ezt az állapotot tükrözte: valamennyi szerződés „Titkos” minősítéssel rendelkezett, 2044-es lejárati határidővel (kivéve az idén márciusban kötött új üzemanyagszállítási szerződést, melynek „Titkos” minősítése a 30 éves időtartamnak megfelelően, 2045-ben jár le).

Az ismételt betekintés során ugyanakkor a korábbi állapothoz képest váratlan változást tapasztaltam. A bővítéssel kapcsolatos egyik szerződés, éspedig a tervezéssel, építéssel kapcsolatos ún. EPC-szerződés minősítése július 21-i hatállyal „Titkos”-ról „Korlátozott terjesztésű”-re enyhült, időtartama pedig 30 évről 10 évre rövidült, így 2025 júliusában jár le.

Tekintettel a tényre, hogy korábban már kezdeményeztem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a szerződések minősítésének felülvizsgálatát, annak részleges megtörténte különösen fontos számomra. E felülvizsgálat kapcsán ugyanakkor több kérdés merül fel, amelyekre szíves – és tételes – válaszát kérem.

Felülvizsgálati kérelmem nyomán megkereste-e a NAIH a Miniszterelnöki Hivatalt, mint adatgazdát, a szerződések minősítésének felülvizsgálata tárgyában?

Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát?

Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését? 

Mi indokolta éppen az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát, miközben a biztonsági megfontolások szempontjából pont ez a szerződés tartalmazhatja a legtöbb védendő információt (a létesülő erőmű műszaki adatai, topográfiai elrendezése, biztonsági rendszereire vonatkozó adatok, stb.)?

Az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálata felveti egyfelől az eredeti minősítés indokoltságának és jogszerűségének a kérdését, másfelől azt, hogy a többi szerződés (közöttük egy, az Euratom Ellátási Ügynökség által már év elején megvétózott, így hatályba soha nem lépő, érvénytelen üzemanyagellátási szerződés) szigorúbb minősítése vajon indokolt és jogszerű-e?

Tisztelt Miniszter Úr!

Meggyőződésem szerint a paksi bővítés megvalósítási szerződéseinek általános érvényű minősítése aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű információkhoz való hozzáférés törvényben biztosított jogát, és az indokoltan (biztonsági megfontolásokból vagy üzleti érdek védelme céljából) védendő információk megfelelő kitakarásával a szerződések döntő része nyilvánosságra hozható lenne. Az, hogy az adatgazda Miniszterelnökség is alig néhány hónappal a minősítési eljárást követően indokoltnak látta annak részleges felülvizsgálatát, azt támasztja alá, hogy a minősítés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Mindezek fényében alapvető érdekünk, hogy tisztán lássunk a szerződések titkosításának ügyében. Kérem ezért, hogy a fenti kérdéseimre részletes, pontokba szedett, mindenre kiterjedő választ adni szíveskedjen.

Budapest, 2015. november 1.

Tisztelettel:

Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselője