Az európai intézmények a napokban adták ki a november végén esedékes ENSZ klímakonferenciára (COP21) vonatkozó állásfoglalásaikat. A Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa múlt hét pénteken véglegesítette a hivatalos EU mandátum kialakításához szükséges következtetéseit, melyek az Európai Parlament álláspontjánál jóval gyengébb célokat határoztak meg.

Ma délelőtt szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontjáról. A jelentés, melynek árnyékelőadója voltam, a visszafordíthatatlan következmények elkerülése érdekében az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszer felállítására, ambiciózus, minden ágazatra és ENSZ tagállamra kötelező célok meghatározására és a hagyományos, jelentős kibocsátással járó fosszilis energiahordozók használatának felhagyására szólít fel - a 2℃-os felmelegedési korlát szem előtt tartásával. 

A jelentés visszacsatolásokat is beépítene a megállapodásba  és  rendszeres - lehetőleg ötévenkénti - felülvizsgálatot kér. Emellett hangsúlyozza a probléma súlyához mért és egyúttal a tagok teherbíró képességét figyelembe vevő, arányos finanszírozás, illetve a tudásátadás, kapacitásépítés fontosságát.  Kiáll a klímaalkalmazkodás terén a megfelelő források biztosítása mellett és elengedhetetlennek   tartja  a helyi szereplők - többek között az legveszélyeztetettebb térségekben élő őslakosok - döntésekbe, intézkedésekbe való bevonását is.

A tárgyalások sikeréhez az EU-nak vezető szerepet kell játszania és komoly elkötelezettséget kell mutatnia. Ennek egyik eszköze lehet, ha az unió a  2020-ig szóló vállalásait -  a korábbihoz képest - megerősíti. A Miniszterek Tanácsának következtetései nem megfelelőek ennek a célnak az eléréséhez és távol állnak attól, amire akár a tudományos elemzések, akár a Parlament álláspontja alapján szükség volna.

A gyenge tanácsi következtetések egyetlen pozitívuma, hogy támogatják a minden ágazatra kiterjedő, kötelező klíma-célok meghatározását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával való fokozatos és teljes felhagyást, ám az erre javasolt határidő azonban túl távoli, így alkalmatlanok arra, hogy gyors és hatékony cselekvésre ösztönözzenek.

Brüsszel-Budapest, 2015. szeptember 23.