Megosztás
2015.4.28. |

Egy parlamenti törvénymódosítással a töredékére csökkentette a kormány a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. Hogy kinek kíván kedvezni az Orbán-kabinet, arról lehet vitatkozni, az viszont egyértelmű, hogy ki fog ráfizetni – a PM szerint a lépéssel csak azt értük el, hogy a kitermelés esetleges megindulása után Magyarországra a haszon helyett csupán a környezeti károk eltakarítása marad.

 

A talaj és a talajvíz elszennyeződése, mérgező vegyszerekkel teli hatalmas meddőhányók, a földrengésveszély megnövekedése – ezek a legismertebb hatásai a palagázbányászatnak. Magyarország hatalmas, de nehezen hozzáférhető palagázkészletekkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nálunk a környezeti következmények az átlagosnál súlyosabbak lehetnek: mélyebbre kell fúrni, több vegyi anyagot kell felhasználni, és sokkal sűrűbben lakott vidéken zajlik majd a bányászat, mint az USA-ban vagy Kanadában.

Ezért is érthetetlen, hogy a kormánytöbbség 12-ről 2 százalékra csökkentette a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. A tőke- és technológiaigény miatt a kitermelésre eleve csak külföldi cégeknek van esélyük, a magyar állam pedig egyedül a bányajáradék-formájában profitálhatna a bányászatból –erről most az Orbán-kormány lemondott, a környezeti károk viszont mindenképpen Magyarországot terhelik majd. Az ügylet vesztese tehát már ismert, a nyertes pedig talán egy kanadai cégcsoport, vagy a legújabb hírek szerint az orosz Gazprom Nyefty lehet. A PM szerint az eset a nemzeti érdekek kiárusításának típuspéldájaként fog bekerülni a tankönyvekbe: a jelen és a jövő nemzedékek kisemmizésére nehéz lenne ennél emblematikusabb történetet találni.
 
 
Brüsszel-Budapest, 2015. április 27
 
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő