Az adatvédelmi hatóság és a jogi szakértők alkotmányossági aggályai nem voltak elegendőek Áder Jánosnak, hogy átgondolja az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos álláspontját: a köztársasági elnök töprengés nélkül aláírta a beruházás ügyében mindent 30 évre titkosító atomtörvényt. A PM az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és a Bizottságnál is panaszt teszünk, mert a törvény az európai jogot is sérti.

Áder János köztársasági elnök új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört a paksi titoktörvény aláírásával. Bár a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályok – többek között az adatvédelmi hatóság állásfoglalása nyomán – már előzetesen ismertek voltak, az Orbán-rendszert mindig lojálisan kiszolgáló Áder töprengés nélkül aláírta a közérdekű adatok nyilvánosságához és a környezeti információk megismeréséhez való jogot (vagyis az alkotmányt és az uniós jogot is) durván megsértő törvényt.

Az uniós jogszabályok megengedik ugyan a környezeti információk esetében egyes adatigénylések visszautasítását, ám azt is rögzítik: "a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket". Az általános titkosság ebbe a szabályrendszerbe nem fér bele.

A PM szerint a jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga – szomorú, hogy erre épp a fukusimai katasztrófa négyéves évfordulóján kell emlékeztetnünk. A PM az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a jogsértés miatt: tudjuk, hogy a Fidesznek semmi sem drága, ha 4000 milliárd forintnyi közpénz elköltéséről van szó, de az alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket a kormánynak is tiszteletben kell tartania. 

Budapest, 2015. március 11.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője