A kormánypárti frakciók a házbizottságban úgy döntöttek, hogy a paksi bővítés témája nem európai integrációs napirend, így az országgyűlés pénteki vitanapján a magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel. Az Együtt-PM szerint a paksi, orosz részvételű bővítés olyan projekt, amelyet észérvekkel képtelenség megvédeni, ezért a kormány mindenfajta vitától elzárkózik.. Az Együtt-PM szerint temérdek bizonyítéka van annak, hogy az atomerőmű-bővítés miért érinti az Európai Uniót. 

Az EU külön szerződésben szabályozza a nukleáris energia használatát, az Euratom Szerződés az uniós alapszerződés része.

Napról napra egyértelműbb: nem Moszkvában, hanem Brüsszelben fog eldőlni, hogy a beruházás a tervezett formában megvalósulhat-e. Az eddig megfogalmazott kifogások - a magyar kormány uniós jogszabályt sérthetett a tender elhagyásával, tiltott állami támogatásnak minősülhet, ha az építés költsége nem jelenik meg a paksi áram árában, az orosz gigahitel miatt veszélybe kerül az uniós deficitkorlát - mind az EU hatáskörébe tartoznak, és ezekben az ügyekben a Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat.

Az új Bizottság következő öt éves ciklusra szóló egyik fontos céljának az egységes európai energiapiac („energiaunió”) megteremtését tekinti. Ezt mutatja az energiaunióért felelős biztottsági alenöki pozíció megteremtése is. Az Európai Unió idei energiabiztonsági stratégiáját is több ponton sérti az orosz pénzből, orosz technológiával, orosz részvétellel megvalósuló bővítés, hiszen a közös stratégia központi eleme Európa orosz energetikai és gazdasági függésének leépítése. Ráadásul az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt bevezetett illetve bevezetendő uniós szankciók önmagukban is kérdésessé tehetik a beruházást, hiszen megakadályozhatják, hogy az orosz pénzintézetek forráshoz jussanak, vagy megtilthatják, hogy EU-tagállamok startégiai ágazatokban orosz technológiát importáljanak.

Mindössze ennyi köze van az EU-nak a magyar atomerőmű-bővítéshez. A kormány bűntudta miatt ezekről nem eshet szó pénteken a parlamentben. Az Együtt-PM álláspontja ugyanakkor világos: Magyarország az energiarendszerek összekapcsolására, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épülő európai energiapolitikával sokkal jobban járna, mint az orosz függést bebetonozó, az országot eladósító atomerőművel.

Mint EP-képviselő külön kezdeményeztem, hogy a fentiek miatt felszólalhassak a vitanapon. Ezt a kormánytöbbség leszavazta: a jelek szerint tragikusnak tartanák, ha az európai érvrendszer is megjelenne a vitában.

Budapest, 2014. szeptember 26.

                                                                       Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője