Brüsszel hiába indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a testület mandátuma jövő májusban lejár – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Egyetlen mondatba belesűríteni ennyi sületlenséget az Európai Unióról egy olyan embertől, aki állítólag – Mráz Ágoston Sámuel szíves közlése szerint – Európa egyik vezető politikusa, mindenképpen tiszteletre méltó teljesítmény. A valóság azonban nagyon másképp néz ki.

1. Brüsszel nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az EB indított számos eljárást, különböző kormányzati intézkedések, vagy éppen azok elmaradása miatt. Továbbá folyik az Európai Parlamentben a magyar kormánynak az európai alapjogokat és alapértékeket rendszerszinten aláásó lépései miatt elkészített, adott esetben az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljáráshoz vezető jelentésével kapcsolatos munka. Olyan, hogy Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás, olyan nem létezik.

2. Az elindított kötelezettségszegési eljárások közül a leginkább politikai természetűek a tavaly a civil-törvény és a lex CEU, illetve a menekültügyi szabályok és gyakorlat miatt kezdeményezett, valamint a közelmúltban a Stop Soros miatt indított vizsgálatok. Ezek közül az első három immáron az Európai Bíróságon van, tehát a sorsukhoz az Európai Bizottság mandátumának vajmi kevés köze van.

3. De azokban az eljárásokban is, amelyeknél még a Bizottság és a kormány közötti tárgyalás szakaszában van a vizsgálat, az EB mandátumának lejárta nem jelenti az eljárások lezárását. Tucatjával zajlanak Európában olyan kötelezettségszegési eljárások, amelyeket még az előző, Barroso-bizottság kezdeményezett, és a Juncker-féle zavartalanul tovább vitt. Sőt, a súlyos légszennyezettségi helyzet miatt még 2008-ban az első (!) Barroso-team kezdte a vizsgálatot, és épp a közelmúltban, két Bizottsággal odébb jutottunk el oda, hogy az Európai Bíróságra citálták a magyar kormányt, mivel semmilyen értékelhető lépést nem tett a légszennyezettség csökkentése érdeklben. Az eljárások és a bizottsági mandátum között nincs szoros összefüggés.

4. Végezetül pedig: az Európai Bizottság mandátuma nem jár le jövő májusban. Akkor az Európai Parlamenti választásokat tartjuk, majd az eredmények figyelembevételével a Tanács és a Parlament megválasztja az új Bizottság elnökét. Az elnök aztán a tagállamok által delegált biztosjelöltekből, akiket az EP-nek is el kell fogadnia, összeállítja az új Bizottságot. Az új Bizottság valamikor ősszel debütál, a Juncker-bizottság például november 1-én lépett hivatalba. Addig pedig az előző Bizottság viszi az ügyeket, jó eséllyel jövő októberig.

Hangulatkeltésre persze jó lehet ez a nyilatkozat, de a jogi karon az európai jog vizsgán ennél jóval kevesebbért is köszönettel visszaadják az indexet és új vizsgaidőpont keresésére bátorítják a delikvenst. Körülbelül ennyire érdemes a magyar miniszterelnök más, Európa-ügyi nyilatkozatait is komolyan venni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője

Csatlakozz!