Klímafordulat helyett: harmatgyenge célok, hibásan megválasztott eszközök, leszakadás Európától
2020.1.17. |A kormány most nyilvánosságra hozott energia- és klímapolitikai stratégiája alapján az Európai Unió leggyengébben teljesítő és leglassabban átálló tagállamai között maradunk. A Párbeszéd a klímavészhelyzet kihirdetésének megfelelően azonnali lépéseket és önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását követeli.
A kormányzati dokumentum új eredményként hirdeti az Orbán-kabinet eddigi legnagyobb hibáját: a klímaprobléma és az energiaátmenet teljes elhanyagolását. A 2010 óta működő kormányzati struktúrában klímapolitika nem létezett. A világon csak négy országnak nincs önálló zöld tárcája: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia mellett Magyarországnak. A klímaszkeptikus miniszterelnök pedig csak a klímaválságot súlyosbító intézkedéseket hozott: napelemadó, szélerőművek betiltása, a zöldfelület-pusztítást könnyítő kiemelt beruházási törvény, a lakossági energiahatékonysági támogatások elvonása. A főbűn pedig egy olyan orosz atomerőmű, amely vagy sosem készül el, vagy ha felépül, akkor sem válasz a klímaváltozás kihívásaira. Magyarország a zöldenergia-használat, a vállalati és lakossági energiahatékonyság terén a leggyengébb teljesítményt nyújtó uniós tagállamok közé került.
A „klímabajnoksági” stratégia tanúsága szerint a kormány nem kíván a helyzeten változtatni. Szó sincs a napelemadó és az – Európában példa nélküli – irracionális szélerőmű-tilalom eltörléséről, sőt csakis a paksi bővítéstől várják, hogy „két tiszta energiaforrás, a nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet”. De az atomerőmű nem szén-dioxid-mentes: a nukleáris energia teljes életciklusra vetített karbonlábnyoma alig kisebb, mint a gázerőműveké, sokkal nagyobb, mint a szél- vagy naperőműveké. Míg a legdrágább atomerőműhöz 15 év kell, egy nap- vagy szélerőmű egy éven belül termelésbe állítható.
A semmittevés szinonimája: „az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig”. Ez a leglassúbb tempó az EU-tagállamok között, hiszen míg az EU 50-55 százalékot, a kormány a jövő 10 évre csak további 8 százalék elérését tűzte ki. „2030-ra energiafelhasználásunkban 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya.” Ez – a jelenlegi 14-ről 21 százalékra – növekedés sem jelentős, ezt a már meglévő és az uniós forrásokból tervezett naperőmű-fejlesztések önmagukban is megoldják. A 21 százalékos magyar zöldenergiahányad-céllal – míg ez az Unióban 32 százalékos – csak sereghajtók lehetünk.
Hibásan kitűzött célokkal, alkalmatlan eszközökkel nem lehet leküzdeni a klímaválságot. A Párbeszéd szerint a napelemadó és a szélerőmű-tilalom azonnali eltörlése, az értelmetlen és drága paksi bővítés felülvizsgálata nélkül nincs klímafordulat. Ennek Magyarország további leszakadása és a jövő generációk életesélyeinek felélése lesz a következménye.
Budapest, 2020. január 17.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője