1986. április 26-án történt nukleáris robbanás a csernobili atomerőműben, Európa egyik legsúlyosabb atomkatasztrófáját előidézve. A Párbeszéd a baleset évfordulóján arra figyelmeztet: hiba lenne Magyarország energiaellátását újabb évtizedekre a veszélyes atomenergiához kötni.

32 évvel ezelőtt robbant fel a csernobili atomerőmű, és a katasztrófa sújtotta területen még mindig 2600 négyzetkilométer súlyosan sugárszennyezett, jelentős része még évezredekig alkalmatlan lesz az emberi életre.

A baleset miatt egészségkárosodást szenvedett emberek kárpótlására 11 milliárd dollárra lenne szükség, de eddig csak 1,3 milliárd dollárt biztosítottak, vagyis a legtöbb érintett nem kapott semmilyen segítséget.

A felrobbant reaktor műszaki védelmére szánt kupola csak ideiglenes megoldást nyújt, de így is 500 milliárd forintnyi összegbe került.

A katasztrófa során keletkezett sugárzó hulladék végleges tárolására nincs megoldás, mint ahogyan sehol a világon nincs még végleges tároló a nagy aktivitású sugárzó anyagok végleges tárolására.

A baleset által eddig okozott károk összegét 200 milliárd dollárra becsülik. Összehasonlításul: a tervezett paksi bővítés költségét 15 milliárd dollárra teszik. Az emberi életek és a környezet veszélyeztetésén túl ez a legsúlyosabb baj az atomerőművekkel: sokkal nagyobb károkozásra képesek, mint amennyi gazdasági haszon esetleg remélhető tőlük. A Párbeszéd szerint ezért felelőtlenség Magyarország energiaellátását újabb 60 évre egy orosz atomerőműre bízni: ha a valós kockázatokat is számításba vesszük, biztosan nem éri meg.

Budapest, 2018. április 26.
Párbeszéd Magyarországért