Törvénymódosítással kívánja feloldani a Párbeszéd a vadászok és a civil lakosság között egyre gyakrabban jelentkező konfliktusokat. A hatalmi elit kedvelt hobbija esetében is elsőbbséget kell adni a közérdeknek, a vadgazdálkodási megfontolások nem írhatják felül az állatvédelmi és a biztonsági szempontokat.

A legtöbb konfliktus a lakott területek közelében történik, – például a sétáltatott kutyák lelövésekor – ezért a Párbeszéd javaslata távolabb vinné a vadászterületek határát a lakóövezetektől. A nagy népsűrűségre és a zöldterületek intenzív használatára való tekintettel Budapest teljes közigazgatási területén belül tilos lenne a vadászat. A közelmúltban a sajtóból is ismertté vált, szinte családi tragédiákat jelentő kutya-gyilkosságokat megelőzendő a vadat űző kutyát legfeljebb hivatásos vadász lőhesse ki, és a kutya gazdájának felderítésekor figyelembe kell venni az állaton lévő jelölést, például láthatósági mellényt is.

A vadállományt a kóbor kutyák is zavarhatják, ugyanakkor a humánus megoldást nem a kóbor ebek legyilkolása jelenti, hanem az állatvédelem fejlesztése, a civilek által működtetett állatmenhelyek támogatása és az önkormányzatok által fenntartott ebrendészeti telepek bővítése, korszerűsítése. Ennek érdekében a Párbeszéd költségvetési módosító javaslattal emeli 800 millió forintra az ebrendészeti telepek, menhelyek korszerűsítésére, így a kóbor ebek számának csökkentésére szánt kormányzati forrást.

A Párbeszéd is tisztában van vele, hogy a vadászati jog gyakorlása szándéktalanul is érdekütközéshez vezet az állami és a magántulajdon, a természetvédelmi és az állatvédelmi szempontok között, ezeket azonban nem lehet kizárólag a hatalmi elit kedvelt hobbijának egyre újabb előnyöket biztosítva feloldani. Meg kell találni az eltérő érdekek összeegyeztetésének módját, az emberek és a társállatok biztonsága, a zöldterületek békés használatához való joga nem lehet kevésbé fontos a vadállomány védelménél.

Budapest, 2017. február 24.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd szakpolitikusa