1. Alapelvek

Az előválasztás egy olyan demokratikus eljárás, amelyben a választók nem a közjogi mandátumok megszerzéséről, hanem a jelöltek kiválasztásáról döntenek. Az előválasztás intézménye hosszú ideje része az Egyesült Államok politikai rendszerének, de egyre gyakrabban használják Európában, például Olaszországban és Franciaországban helyi és országos szinten is. Legutóbb a marosvásárhelyi magyar közösség szervezett sikeres előválasztást.

Az előválasztás releváns felvetés a magyar baloldali ellenzék vonatkozásában is, mert:

1. világos menetrendet és szabályokat alkot a széttagolt, de a választási rendszer miatt kooperációra késztetett ellenzéki pártok együttműködésére;
2. képes integrálni a pártok együttműködésébe és a hazai belpolitikát jelentős mértékben meghatározó társadalmi mozgalmakat;
3. katalizálja a különböző politikai víziók kibontakozását és a tisztázó vitákat;
4. bevonja a választókat, érdekessé teszi az ellenzéket, folyamatos médiaérdeklődést generál.

Ezeket a kedvező hatásokat csak egy nyílt előválasztási folyamat biztosíthatja, magyarán egy olyan előválasztás, amelyben bárki részt vehet és bárkiből lehet jelölt.

2. Aktív választójog

Minden fair választás egyik alapfeltétele, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy kik a jogosultak a választáson való részvételre, azaz kinek van aktív választójoga. Az ellenzéki előválasztással összefüggésben ez korántsem egyértelmű. Az európai nyitott előválasztásokon általában azok vehetnek részt, akik vállalják egy politikai nyilatkozat aláírását és egy minimális összeggel hozzájárulnak az előválasztás költségeihez. Ezeket a szempontokat Magyarországon is alkalmazni kell, ám javasolt bővíteni őket, hogy valóban csak olyanok szavazzanak az előválasztáson, akik osztják a kormány demokratikus ellenzékének a közös értékeit. Olyan szűrők beépítése látszik indokoltnak, amely elsősorban azon választók számára növelik az előválasztáson való részvétel „költségeit”, akik valójában nem tartoznak a kormány demokratikus ellenzékéhez. Ilyen lehet a személyes adatok (pl. telefonszám, e-mail cím, postacím) megadása, amely nem jelenthet problémát az előválasztásban részt vevő szervezeteket valóban támogató állampolgárok számára, és egyben elősegíti a kampány során való aktív kommunikációt. 

A részvétel formája

A Republikon Intézet előválasztási javaslatában többek között azért érvelt a kötelező személyes részvétel mellett, mert ez is egyfajta szűrőt jelent az előválasztáson való rosszhiszemű részvétellel szemben. Véleményünk szerint a kizárólag személyes részvétellel megvalósuló választás csak akkor tekinthető demokratikusnak, ha az országos választásokat legalább megközelítő számban lennének szavazófülkék. Ám mivel ennek megszervezése logisztikailag kivitelezhetetlennek tűnik, lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok interneten is szavazhassanak. Információ-biztonság szempontjából ez megoldhatónak tűnik, és szenzitív adatok (pl. mobilszám) megadásával nagy valószínűséggel ki lehet zárni a „hackereket” (ráadásul ezek az adatok eleve szükségesek a folyamathoz).

Fontos, hogy még az előválasztás megkezdését megelőzően elkészüljön az előválasztáson részt vevő szavazók pontos névjegyzéke, amely lehetővé teszi a választási csalások kizárását, a választás lebonyolításához szükséges logisztikai és informatikai felkészülést. Ennek érdekében aktív regisztrációs kampány beindítása tűnik szükségesnek, hónapokkal a választás megkezdése előtt.

3. Jelöltek kiválasztása

Az előválasztáson részt vevő polgárok három szavazólapot kapnak, az egyikben az egyéni jelöltek, a másikban a kormányfő-jelöltek közül választhatnak, míg a harmadik szavazatukkal a  listára aspiráló jelöltek erősorrendjéről, mandátumhoz jutási esélyéről döntenek (jelöltek sorrendje).

Jelöltté az válhat, aki megszerzi a szükséges számú ajánlásokat. Az előválasztáson regisztráltak több jelöltet is ajánlhatnak.

3. 1. Egyéni jelöltek kiválasztása

A Republikon Intézet koncepciójában az egyéni jelöltekkel kapcsolatban azt javasolja, hogy 250 ajánlás legyen szükséges az előválasztáson való induláshoz, és egyszerű (relatív) többséggel válasszák ki a győztest. Véleményünk szerint a relatív többségi helyett a másodlagos preferenciákat is figyelembe vevő abszolút többségi rendszer alkalmazására lenne szükség, mert nagyon fontos, hogy a győztes jelölt képes legyen integrálni valamennyi demokratikus ellenzéki szavazót: erre sokkal alkalmasabbak a többség számára elfogadható, mint az erős támogatottságú, ám megosztó jelöltek. 

Mivel két választási forduló megszervezése logisztikai és pénzügyi szempontból sem tűnik reális lehetőségnek, a többek között az ausztrál választási rendszerből is ismert preferenciális szavazást javasoljuk. Ebben a rendszerben a választók minden jelöltet rangsorolnak aszerint, hogy melyiket mennyire támogatják. Ha van olyan jelölt, amelyik megkapja első helyezések több mint 50 százalékát, akkor ő nyerte meg az előválasztást. Ha nincs ilyen, akkor a legkevesebb első helyezést kapó jelölt kiesik, és a rá adott másodlagos szavazatokat hozzáadják a talpon maradt jelöltek elsődleges szavazataihoz. Mindezt addig folytatják, amíg valamelyik jelölt meg nem kapja az így számított elsődleges szavazatok több mint 50 százalékát.

3. 2. Listás jelöltek kiválasztása

A Párbeszéd Magyarországért előválasztási koncepciójában az előválasztásban megállapodó szervezetek alkotta közös listát (több jelölőszervezet) javasolja. 

A lista jelöltjeik kiválasztására a szabad listás választást ajánljuk. Ennek lényege, hogy a választóknak a szavazás során lehetőségük van a listán szereplő jelöltek rendezésére. Ezzel az eljárással a szavazók kiválaszthatják az előválasztáson induló jelöltek erősorrendjét és mandátumhoz jutási esélyét. Ennek megvalósítása az önkormányzati választásokról már ismert „kislistás” választáshoz hasonlóan történne.

Figyelembe véve a listás helyek számát, illetve a választók feltételezhető szempontjait, azt javasoljuk, hogy minden választópolgár legfeljebb 10 nevet írhasson fel a szavazólapra, azok közül, akik megszerezték a listás induláshoz szükséges ajánlásokat – javaslatunk szerint 1000 ajánlást (országos listás jelöltet az ország bármely településéről lehet ajánlani, míg egyéni jelöltet csak a választókerületben szavazó állampolgár ajánlhat.) Az országos lista összeállítása a leadott szavazatok egyszerű összesítése alapján történik

A szavazatok leadására az egyéni jelöltekhez hasonlóan, a klasszikus szavazóhelyiségek mellett egy, az előválasztásra létrehozott internetes felületen is lenne lehetőség. A választók megfelelő tájékoztatása érdekében helyszíni szavazás esetében egy „előválasztási kisokos” füzet segítségével, a választók számára minden, az online szavazás során elérhető információ a helyszínen is rendelkezésre állna. Ezt az indokolja, hogy mivel sok szervezet rengeteg jelöltjéből kell majd választani, így a választók számára biztosítani kell a megfelelő informáltságot, offline és online szavazás esetében egyaránt.

3. 3. Miniszterelnök-jelölt kiválasztása

A Párbeszéd Magyarországért szerint az egyéni jelöltekhez hasonlóan a miniszterelnök-jelölt esetében is – a másodlagos preferenciákat is figyelembe vevő – abszolút többségi rendszer alkalmazására lenne szükség, ennek érdekében a preferenciális szavazást javasoljuk. A magyar politika egyre perszonalizáltabb, a választók a szavazáskor egyre inkább a miniszterelnök-jelöltek személyét mérlegelik, ezért a közös miniszterelnök-jelölt esetében különösen fontos, hogy a győztes jelölt képes legyen integrálni valamennyi baloldali, és minél több baloldalon túli, bizonytalan szavazót.

A miniszterelnök-jelöltek esetében az induláshoz szükséges ajánlások a listás képviselőkhöz hasonlóan az ország bármely településéről gyűjthetők; a jelöltté váláshoz 5000 ajánlás szükséges.

4. Időzítés és kampányfolyamat

Az időzítés kapcsán abból indultunk ki, hogy 2017 végére le kell zárni a folyamatot, hogy az előválasztás eredményeképpen létrejött választási koalíciónak kellő ideje legyen az egységes kampány lefolytatására, illetve hogy a választói névjegyzék összeállítását jóval a választás előtt le kell zárni. A javasolt menetrend a következő:

2017

július végéig:megállapodás az előválasztás részleteiről

augusztus közepéig:kampányszervezet kialakítása

augusztus közepétől szeptember végéig:regisztrációs kampány

október elejétől december közepéig:előválasztási kampány 

A kampány konkrét lebonyolítását illetően támogathatónak látjuk a Republikon Intézet javaslatát, azzal a fontos kiegészítéssel, hogy ahogyan már korábban is említettük, javaslatunk lehetővé tenné az interneten való szavazást is. Ezen túl tisztázni kell a regisztrációs kampány részleteit is.

Ennek megfelelően a miniszterelnök-jelöltek és a megyeszékhelyeken lévő egyéni választókerületek a megyeszékhelyen vitáznak és lehet rájuk személyesen szavazni, míg az egyéb választókerületek jelöltjei a választókerületük központjában vitáznak egymással, és a választók vagy személyesen, vagy a saját településünkön megszervezett közvetítéseken követik a vitát és szavaznak. A lehető legtöbb településen lehetővé kell tenni a viták közvetítését és a személyes szavazás lehetőségét. Javaslatunk szerint az on-line szavazók számára ugyanazon a napon kell biztosítani a szavazás lehetőségét, amikor a saját településükön a személyes szavazás zajlik. Nagyon fontos, hogy a kampány ne korlátozódjon a nagyvárosokra. A kampány alakulása végig nyomon követhető, ami alapján mód van az esetleges visszalépésekre is. A megyeszékhelyek után Budapesten kerül megrendezésre az előválasztási kampány utolsó állomása, és ezzel megszületik a végeredmény.

5. Finanszírozás

Egy ilyen előválasztás lebonyolítása nagyon sok pénzbe kerülne, a teljes költség valószínűleg megközelítené az egymilliárd forintot is. A kampány bevonó jellege azonban reálissá teszi azt a célkitűzést, hogy az előválasztás költségeit alapvetően mikroadományokból finanszírozzuk. A nyugat-európai tapasztalatok alapján körülbelül 3-4 százalékos részvétel várható egy ellenzéki előválasztáson, ami nagyjából 300 ezer szavazó részvételét jelentené. Egy minimális részvételi díj mindenkitől elvárható – a Republikon 200 forintot javasol –, de egy jó adománygyűjtő kampánnyal reálisnak tűnik egy átlagosan 3000 forintos adomány összegyűjtése az előválasztáson részt vevő szavazóktól, amely már biztosítaná a költségek túlnyomó többségét. Mindezek mellett a jelöltek és a jelöltállító szervezetek támogatása is elvárható. Természetesen az előválasztási folyamat teljes pénzügyi átláthatósága kötelező elvárás, amit meg kell követelni a részt vevő jelöltektől és szervezetektől is. És figyelembe kell venni, hogy az előválasztásra vonatkozó minden kiadás jó befektetés, hiszen olyan médiafelülethez, jogszerű adatbázisokhoz, aktivista hálózathoz juttatja az ellenzéket, amely erős belépő lehet az országgyűlési választás kampányához. Egy sikeres előválasztási folyamat pedig újabb forrásszervező kampány indítását teszi lehetővé, amely az állami kampánytámogatással kiegészülve már elegendő anyagi fedezetet biztosít egy sikeres kampányhoz a parlamenti választáson.

Budapest, 2016. június 14., kedd

Párbeszéd: Veled!

Csatlakozz!