A 2015-ös esztendő a paksi bővítési projekt látványos megrendülésének éve volt: az EU sorozatos jogi kifogásai után immár nem csak a megtérülés, hanem a finanszírozhatóság is erősen kétségessé vált. A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az új évet a halálra ítélt beruházás további pénzelése helyett a romok eltakarításával, a veszteségek minimalizálásával és egy fenntartható energiapolitika kidolgozásával kellene tölteni.

Ha már az Orbán-kormány sem bízik benne, hogy a paksi bővítés megvalósul, akkor a beruházás támogatóinak száma valószínűleg a nullára csökkent. Márpedig aligha magyarázható mással, hogy egy kormányhatározat nyolcmilliárd forintot irányított át december végén Paks II kasszájából a nemzeti filmalapba, mint a kormányzati bizalom megrendülésével: ha Orbánék hinnének a beruházásban, akkor a költségvetése sérthetetlen lenne, ugyanúgy, mint mondjuk a felcsúti kisvasúté. Időközben – mint a PM-es Gyömbér Béla blogjából kiderült – három, egyenként több tízmilliós közbeszerzési kiírást is visszavontak a bővítési előkészületek tárgykörében, ami szintén erősíti a gyanút, hogy a két új reaktornak harangoztak.

A paksi csapások természetesen nem decemberben kezdődtek: az első mélyütést a Jávor Benedek, a PM EP-képviselője által a beruházói tender elhagyása ügyében kezdeményezett, kötelezettségszegési eljárásba torkolló uniós vizsgálat vitte be a projektnek, de sokat rontott a kilátásokon a tiltott állami támogatás gyanúja okán, illetve a környezeti adatok titkosítása miatt indult brüsszeli vizsgálódás, illetve a megtérülést az áramár megduplázásához kötő Rothschild-tanulmány is. Az utolsó szöget pedig talán az a Szilveszter előestéjén befutott információ ütötte be a bővítési program hullájának koporsójába, amely szerint az építéshez elvileg 10 milliárd eurós orosz hitelt nyújtó Vnyesekonombank az összeomlás szélére került, és állami beavatkozás nélkül a túlélése is kétséges.

Így vált az évszázad beruházása egyetlen év alatt, még a hivatalos start előtt gigantikus csődtömeggé és az orbáni kormányzás valódi jelképévé: meggyőzően demonstrálja, hova vezet az orosz érdekek kritikátlan kiszolgálása, az uniós szabályok szisztematikus megszegése, a racionalitást akarattal helyettesítő politika. A PM szerint itt az ideje, hogy Orbán Viktor atom-lázálmából felébredjen az ország: a további értelmetlen paksi költések helyett 2016-nak a károk minimalizálásáról, és egy valóban fenntartható, az energiahatékonyságra és a megújulókra alapuló magyar energiastratégia kidolgozásáról kell szólnia.

Budapest- Brüsszel, 2016. január 2.