1) Mi az Alapjövedelem?

Az Alapjövedelem egy olyan állami juttatás, amely minden tartósan itthon élő magyar állampolgárnak alanyi jogon jár, és biztosítja számukra az alapvető létbiztonságot.

2) Milyen összegű az alapjövedelem a PM javaslatában?

Gyermekek esetében 25 ezer,

Felnőttek esetében 50 ezer,

Várandós anyukák esetében 75 ezer forint.

Emellett a nettó minimálbért is jelentősen megemelnénk. Ezzel elérnénk, hogy Magyarországon senki, akinek bejelentett, teljes munkaidős állása van, ne kapjon kézhez 100 ezer forintnál kevesebb fizetést.

Az alapjövedelem révén tehát a minimálbérért dolgozók keresete meghaladja a létminimum összegét, méghozzá anélkül, hogy a munkaadók bérköltsége növekedne. 

3) Milyen hatásai vannak az alapjövedelemnek?

·      Az Alapjövedelem talán a legjelentősebb európai gazdasági és társadalmi innováció a jóléti állam megszületése óta. 

·      Az Alapjövedelem radikálisan csökkentené a jövedelmi szegénységet: jelenlegi számítások szerint a szegénységben és a létminimum alatt élők arányát kb. megfelezné.

·      Az Alapjövedelem jelentősen hozzájárulna az egyenlőtlenségi olló összébb zárulásához, mégpedig alulról felfelé.   

·      Az Alapjövedelem  által a magyar történelemben először megszűnik a nincstelenség!  

·      Az Alapjövedelem által átlagosan emelkednének a nettó bérek, az alacsony keresetűek esetében nagyobb arányban.

·      Az Alapjövedelem jelentősen ösztönzi a helyi piacot - hiszen a kapott pénzt leginkább helyben költenék el.

·      Az Alapjövedelem kedvez a fiataloknak, gyerekeinknek, unokáinknak is, hiszen lehetőséget teremt a továbbtanulásra, anélkül, hogy évtizedekre eladósodnának, és jövőképet is ad számukra. Ezzel tehát itthon tartja a humán tőkét, ami elengedhetetlen a gazdaság innovatív fejlődéséhez.

·      Az Alapjövedelemnek óriási adminisztráció- és bürokrácia-csökkentő hatása van - mert radikálisan leegyszerűsíti a transzferek és támogatások rendszerét.    

4) Kik az Alapjövedelem nyertesei?

A lakosság túlnyomó többsége jól jár az alapjövedelemmel (csak a leggazdagabb és a kiváltságokkal rendelkező kb. 5%-ot érinti anyagilag kedvezőtlenül).

Kiemelten jól járnak a:

-       a munkavállalók jelentős többsége, mivel növekedni fog a fizetésük. Ráadásul az Alapjövedelemnek köszönhetően megszűnik a kiszolgáltatottságuk és növekszik a létbiztonságuk is, vagyis az Alapjövedelem visszaadja a munka és a dolgozók becsületét.

-       a minimálbérből élők, hiszen az Alapjövedelem révén a nettó minimálbér a másfélszeresére emelkedik.

-      az egyetemisták, főiskolások, hiszen annak ellenére, hogy a kormány majdnem 40%-al csökkentette az állami férőhelyek számát, a továbbtanulni vágyók akár költségtérítéses szakokat is megjelölhetnek első helyen. Ugyanis az Alapjövedelem lehetőséget nyújt a hallgatóknak arra, hogy idő előtt is el tudják kezdeni törleszteni a diákhitelüket, illetve a tanulmányaikat ezután kezdőknek arra, hogy fel se kelljen venniük a diákhitelt.

-       a munkanélküliek, akik nagyobb összeget kapnak, mint amennyi ma a munkanélküli segély, és nem is csak 3 hónapra, ami kevés az új munkahely megtalálásához. Az Alapjövedelem elősegíti az álláskeresést, ugyanis a minimálbér ezentúl biztosítja a létminimum feletti megélhetést.

-       az a majdnem fél millió kisnyugdíjas, akiknek a nyugdíja jelenleg az 50 ezer forintot sem éri el.

Közvetve pedig mindenki nyertese:

-       Az Alapjövedelem megteremti a társadalmi kohéziót, megállítja és visszafordítja a társadalom kettészakadását, véget vet a nincstelenségnek.

-       Magyarok millióinak teremti meg a létbiztonságot. Mindannyiunknak. Mert bárki bármikor elveszítheti a munkáját, megélhetését.

-       Csökkenti a bürokráciát, átláthatóvá téve az államot.

-       Igazságosabbá és összetartóbbá teszi a magyar társadalmat, ami a gazdaságot is élénkíti.

-       Egészségesebb lesz a magyar társadalom mind fizikailag, hiszen a nyugdíjasnak lesz pénze gyógyszerre, a munkanélkülinek lesz pénze elutazni az orvoshoz, mind mentál higiénésen, hiszen a létbiztonság megszünteti az egzisztenciális szorongást.

-       Hozzájárul a bűnözés csökkentéséhez is, oldva ezzel a társadalmi csoportok közötti feszültséget.

5) Miből lehet finanszírozni az Alapjövedelem rendszerét?

Sokan úgy vélik, az Alapjövedelem szép gondolat, de kivitelezhetetlen. Ez óriási tévedés! Szakértői anyagokkal és számokkal alátámasztható, hogy az Alapjövedelem magyarországi bevezetése reálisan kivitelezhető.

Az Alapjövedelem bevezetése nem veszélyezteti az államháztartás számait, nem növeli a hiányt. Pusztán a jelenleg ismert költségvetési tételek átrendezése, illetve az adórendszer többkulcsossá tétele átalakítása mellett – azaz belső átcsoportosításból finanszírozható az Alapjövedelem bevezetése.

A Magyarországon kivitelezhető Alapjövedelemmel kapcsolatos legfontosabb tanulmány az ún. LÉT munkacsoport anyaga. Jelenleg a PM pártalapítványa a MMAA (Megújuló Magyarországért Alapítvány) a másfél évvel ezelőtt  elkészült LÉT-tanulmány aktualizálását, újraszámolását végzi. A részletes szakmai számításokra épülő ”megvalósíthatósági tanulmány” várhatóan március végén kerül bemutatásra.

Tehát biztosan kijelenthető, hogy jelen viszonyok mellett is 1-2 éven belül megvalósítható az Alapjövedelem bevezetése - ha van rá politikai akarat!

6)  Mire elég 50 ezer forint? Nem lehet belőle megélni.

Nem, de a nullánál, vagy a 22 ezer forintos munkanélküli segélynél[1] több. Viszont óriási jelentősége van annak, hogy ily módon megszűnik a teljes nincstelenség, mérsékelhető az egyenlőtlenség és felszámolható az éhezés.

7) Milyen hatással van Alapjövedelem a munkavállalási hajlandóságra?

Nem igaz, hogy ha kapnak támogatást, az emberek nem fognak dolgozni. Épp ellenkezőleg!

Ez a nagyon elterjedt vélekedés teljesen téves. Több okból is.

i) Az Alapjövedelem révén a kézhez kapott minimálbér közel másfélszesére emelkedik. Emellett nettó fizetésemelkedést is előidéz. A jelenlegi segélyezési-rendszerről ez nem mondható el, mivel jelenleg a munkavállalás a segély elvesztésével jár. A jelenlegi helyzethez képest az Alapjövedelem tehát munkavállalásra ösztönöz.

ii) Az Alapjövedelem által biztosított 50 ezer forint egy létfenntartási alap - ám ez valóban nem elég a megélhetéshez. Tehát nem is tudná kiváltani a munkát. A munkavállalási kedvet ez egyáltalán nem csökkenti, sőt esélyt ad arra, hogy az ember tudjon munkát keresni. Pl. így már van lehetőség megvenni a bérletet a bejáróknak, vannak anyagi források az álláskereséshez (telefon, internet, postaköltség, utazás stb.).

Épp hogy a teljes nincstelenségnek van olyan hatása, hogy az ember már el sem jut odáig, hogy munkát keressen. Az Alapjövedelem ad egy lökést, hogy legyen értelme munkát keresni, legyen lehetőség munkát keresni. Az Alapjövedelem révén még a minimálbérért dolgozók keresete is meghaladhatja a létminimum összegét. Ezért már érdemes munkába állni.

iii) Az Alapjövedelem visszaadja a munka becsületét: ma Magyarországon rengetegen kényszerülnek rosszul fizető állásokba, ahol megalázó körülmények között kell dolgozniuk. Az ilyen munkák – például a kormány által dicsőített közmunka-program, vagy a kizsigerelt közalkalmazottak és vállalati dolgozók – nem hogy nem járulnak hozzá a munkavállalók előrébb jutásához, de sem értékteremtő, sem gazdaságélénkítő hatásuk sincs. Az Alapjövedelem révén viszont a munkavállaló sokkal könnyebben kereshet másik állást. Ez a folyamat pedig ösztönözni fogja a munkaadókat arra, hogy munkavállaló-barát körülményeket biztosítsanak a munkahelyeken.

Az Alapjövedelem tehát azzal, hogy átalakítja a munkakínálatot – és bérnövekedéssel is jár – nemcsak munkavállalásra ösztönöz, hanem visszaadja a munka és a dolgozók becsületét is.

iv) Fekete munka kifehérítése:

Az Alapjövedelem az által, hogy kedvezően hat a munkavállalási kedvre, emellett nem „vész el” úgy, mint a segély és bérnövekedést is előidéz, gyakorlatilag kiiktatja azt a gyakorlatot, hogy megérje feketén munkát vállalni. 

Nemzetközi példákból tudjuk: ott ahol bevezették az Alapjövedelmet, egyértelműen nőtt a legszegényebbek munkavállalása.

8) Alapjövedelem a nagyvilágban:

1986 óta működik a Basic Income Europe Network amely az egész világot átölelő hálózat az alapjövedelem népszerűsítésére. http://www.basicincome.org/bien/

2013-ban európai polgárjogi kezdeményezés indult. Az aláírásgyűjtés célja az volt, hogy az Európai Bizottság vegye napirendre és vizsgálja meg az Alapjövedelem európai bevezetésének lehetőségét. Európa-szerte közel 300 ezren támogatták, hazánkban 14 ezren írták alá. 

Világszerte számos országban kísérleteznek az Alapjövedelem valamely formájának bevezetésével az USÁ-tól Namíbiáig, Brazíliától, Indián át Kanadáig. 

Az alábbi térképen megtalálhatók az Alapjövedelmet támogató csoportok szerte Európában

https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zu0TvIgj_vnM.kmpyWdKSV5L0&ie=UTF8&oe=UTF8&msa=0

9) Az Alapjövedelem Magyarországon:

-        A Magyarországon kivitelezhető Alapjövedelemmel kapcsolatos legfontosabb tanulmány az ún. LÉT munkacsoport anyaga. A “LÉT”-tanulmány: 

http://let.azurewebsites.net/upload/tanulmany.pdf

-       „Zuglói modell”: Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere bevezetné a minimumjövedelmet:

http://www.vg.hu/gazdasag/onkormanyzatok/minimumjovedelmet-vezethet-be-zuglo-443834

-       Andor László korábbi uniós biztosunk gondolatai az Alapjövedelemről: 

http://nepszava.hu/cikk/1005953-jon-a-szocialis-minimum

-       „Surányi György korábbi jegybankelnök szerint érdemes továbbgondolni az ötletet, és meg lehetne próbálni a bevezetését. Az alapjövedelem bevezetése szerinte nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban.”

http://www.origo.hu/gazdasag/20140111-suranyi-tamogatna-az-alapjovedelem-bevezeteset.html

-       Ferge Zsuzsa, szociológus az Alapjövedelem mellett:

http://nol.hu/belfold/20130716-lesz-e_valaha_magyarorszagon_garantalt_minimumjovedelem-1400335