Nálunk az ember egy pillanatra elfordítja a fejét, s mire visszanéz, addigra már ott egy üvegstadion – adófizetői pénzből. Nem csak az a szembetűnő a vb meccsein, hogy mennyire más sebességgel játsszák a focit – mintha nem is ugyanaz a sportág lenne –, hanem a stadionok kihasználtsága. Ott is megépítették az újakat – sajnos, Brazíliában is súlyos társadalmi ára van ennek –, és csodák csodája, a világbajnokság stadionjainak van kihasználtsága.

A magyar stadionok viszont minden agyonhajszolt kormánypropaganda ellenére is csak valamivel több, mint 30 százalékos kihasználtsággal bírnak. Egyszerűbben: panganak a hazai stadionok.

Ez nem véletlen. Arról, hogy itthon a futballrajongók még véletlenül se akarjanak elmenni egy meccsre az Orbán-kormány évek óta gondoskodik. Hétfőn fogadták el a sporttörvény legújabb módosítását, amely szerint „A szervezők a klubkártya kiváltásának feltételeként meghatározhatják, hogy - személyazonosítás céljából - a kártya tulajdonosának »képmásából, íriszképéből vagy vénalenyomatából generált, vissza nem fejthető, titkosított, algoritmizált alfanumerikus kódot (HASH)« készíthessenek és kezelhessenek - áll az indítványban. A HASH kód elkészítése után az ahhoz felhasznált biometrikus adatokat törölni kell.”

Értjük ugye?! Orbán futballstadionjaiban úgy tudunk csak mérkőzéseket megnézni, hogy előtte vesznek egy vénalenyomatot. Különben is, az mi?? Már a neve is borzalmas. (igen, tudom, hogy egy kiváló magyar találmány, amivel a másodperc töredéke alatt lehet valakit azonosítani. Mintha eddig az lett volna a fő probléma, hogy egy másodperc vagy egy perc alatt megy végbe az azonosítás). Mint valami potenciális bűnözőktől, lenyomatokat vesznek. Esetleg rögtön egy táblát is kapunk, sorszámmal, „nézzen a kamerába, forduljon oldalra”. Vagy, ahogy a hétfői parlamenti vitán elmondtam: a legközelebbi kormány javaslat talán egy komplett laborvizsgálat lesz majd a meccs előtt?

Értem a biztonság kérdését, a rendbontás és a huliganizmus nélküli sportesemények szükségességét, annak szándékát, hogy a mérkőzések a kultúra és családok ünnepe legyen. De egyrészről, mondjon már valaki egy darab olyan NBI-es mérkőzésen történt balhét az elmúlt tíz évben, ami indokolná a beléptetés szigorítását (ugye már most is csak névvel és a születési dátum bediktálásával, ill. teljes motozással lehet bemenni a stadionokba), másrészről meg tényleg azt gondolja a kormány, hogy ettől több család jár majd meccsekre?

Tényleg azt gondolják a fideszes „jogtudósok”, hogy tőlem is meg kell védeniük a szuperstadionok rendjét, tőlem és a hatéves kisfiamtól, akik rendszeresen járunk mérkőzésekre? Azok a Fideszes és KDNP-s „jogtudósok”, mint pl. Vas Imre, a javaslat benyújtója, aki az előre megírt szöveget még felolvasni sem tudta, és a „biometrikus” helyett „bioritmikust” mondott?

Simicskó István államtitkár pedig nem átallotta azt mondani a vitában, hogy mi a baj azzal, ha a politika meghallgatja a „sportszakma kérését”, és reagál rá. Válaszoltam neki: az, hogy a sportszakma nem egyenlő Kubatov Gáborral. Az, hogy az FTC stadionba már be is építettek egy ilyen azonosító rendszert, és ehhez most akkor gyorsan jogszabályt alkotnak, ami kőkeményen alapjogokat sért, a végtelenségig felháborító. Ez a baj ezzel a jogszabállyal. Az, hogy ez egy újabb túlkapás, amihez nyílván a strasbourgi bíróságnak is lesz majd néhány keresetlen szava.

Ezrével vannak ma Magyarországon olyan békés, csapatukat imádó, klubjukat és a futballt tisztelő állampolgárok, akiknek a végletekig megalázó, hogy potenciális bűnözőként kezelik őket. A szurkolóknak ugyanúgy vannak jogaik, az emberi jogok védelme nekik is jár. Tényleg akkor kiabálhatom majd csak csapatom nevét drukkolva, ha begyűjtötték előtte a biometrikus adataimat?

A kisfiam „vénalenyomatát” a törvény elfogadása után csak azért nem kell majd levenni, mert a Fidesz meglepő módon befogadta azt az egy Együtt-PM-es módosítót, amely legalább 14 éves kor alatt nem engedi ezt a bornírt dolgot véghezvinni. Legalább a hatévesek nem számítanak egyelőre veszélyesnek. Pedig tudjuk: a szünetben akár egy sálat is a nyakukba tehetnek, vagy akár bekiabálhatják a csapatuk nevét.

Amit a kormány tenni készül, az nem a családbarát stadion, hanem az elitnek épített pályák világa. Ahogy a szegényeket, hajléktalanokat, úgy most a szurkolókat is kriminalizálják. Ezzel a stadionok megint üresebbek lesznek. Már így is több a „térfigyelő” kamera, mint a szurkoló.

Dunai Mónika, egy általam eddig ismeretlen KDNP-s képviselő mondta a vitában, hogy engedjük meg, hogy a családok is szórakozzanak. Jó, engedjük. Akkor kezdjük azzal, hogy a Fidesz-KDNP nem üres stadionokra költ százmilliárdokat, hanem olyan sportpályákat épít, amelyek mindenki számára elérhetőek. Akkor nem Tállai András most már NBII-es csapatának stadionjára kell milliárdokat elszórni, hanem kistelepüléseken füves pályákat csinálni, hogy minden gyerek sportolhasson.

Engem az utóbbi hetekben több barátom hívott fel azzal, hogy nagy dilemma előtt állnak: „csapatuk örök”, de az emberi jogaik is.

fotó: MTI