Előfeltétel: Újrakezdést, új köztársaságot!
1. Tisztes munkát és megélhetést!
2. Befogadó társadalmat, esélyt mindenkinek!
3. Emberközpontú zöld gazdaságot, tisztességes versenyt!
4. Képzettséget, egészséget!
5. Minőségi közszolgáltatásokat, igazságos közterheket!
6. Egyenlő jogokat és esélyeket a nőknek!
7. Szabadságot és méltóságot mindenkinek!
8. Korrupciómentes kormányzást, átlátható és részvételi döntéseket!
9. Erős civil társadalmat, átélhető demokráciát!
10. Szabad szólást, szabad kultúrát!
11. Fejlődő vidéket, élhető várost!
12. Együttműködést az igazságos Európáért!
13. Fenntartható fejlődést a jelen és jövő nemzedékekért!
Újrakezdést, új köztársaságot!
Új életre kell kelteni az egyenlő magyar állampolgárok politikai közösségét, a köztársaságot. Az újrakezdés kulcsfontosságú lépése az alkotmányosság kultúrájának és a demokratikus jogállamnak a helyreállítása. A köztársaság tartós megújításához azonban valódi korszakváltás kell: tanulnunk kell az elmúlt évtizedek hibáiból. Az alkotmányban biztosított jogok üres ígéretek maradnak, ha a társadalom többsége nem tudja biztosítani saját maga és családja megélhetését, ha igazságtalan és manipulált a gazdasági verseny és a politikát oligarchák ejtik foglyul. Ahhoz, hogy a politikai közösség morálisan egyenlő tagjai számára a jogegyenlőség ígéretből valósággá váljon, szükség van arra, hogy az állam fellépjen a kirekesztettség, az anyagi nélkülözés, az éhezés és az egyenlőtlenségek szélsőséges formái ellen. Magyarországot újjá kell építenünk.
A korszakváltáshoz együttműködés, az együttműködéshez ellenségképek helyett párbeszéd kell. Párbeszéd Magyarországért.
A kétharmados diktátum helyett legitim eljárásban, valós társadalmi párbeszédben, népszavazással megerősítve új Alkotmányt kell elfogadni, amely következetesen alkalmazza a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, újraépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítja és megerősíti a független intézményeket, újjáteremti a jogállamiságot, garantálja a szociális jogokat és védi a jövő nemzedékeket. A jobboldal alaptörvényét nem a baloldalénak kell felváltania, hanem egy olyan, a megosztó elemeket kerülő Alkotmánynak, amelyet a magyar állampolgárok túlnyomó többsége a magáénak érezhet és szavazatával jóváhagy. A valódi demokráciához emellett új választási törvényre van szükség, amely biztosítja a tisztességes politikai versenyt, és részrehajlás nélkül, arányosan képezi le a választók szabad akaratát.
1. Tisztes munkát és megélhetést!
Félmillió munkanélküli, több százezer külföldön munkát vállaló magyar, százezernyi közmunkás és a munka világán kívül rekedt emberek óriási tömege a tanú rá, hogy a magyar gazdaság ma képtelen kellő mennyiségű és minőségű munkalehetőséget teremteni. A megoldást azonban nem a kiszolgáltatott és bizonytalanságban tartott dolgozók által végzett olcsó bérmunka, és nem is a megalázó és feudális függést jelentő közmunka jelenti. Épp ellenkezőleg: Magyarország érdeke, hogy minél több magas hozzáadott értéket előállító, megfelelően képzett, tisztességesen kereső és kellőképpen megbecsült munkavállalónak kínáljon lehetőséget. Ezzel kell összhangba hozni a gazdaság- és vidékfejlesztést, a képzést és oktatást, a munkajogot, az adórendszert, a társadalmi érdekegyeztetés rendszerét, a foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedéseket.
A Párbeszéd Magyarországért ezért kiemelt figyelmet fordít az alkalmazottak négyötödének kedvező progresszív szja-rendszer kialakítására, az Európában kimagasló mértékű, élőmunkát sújtó adó- és járulékterhelés célzott csökkentésére, a százezernél több új munkahelyet jelentő zöld munkahely-teremtési programra, a közmunkaprogramot felváltó helyi gazdaságfejlesztésre és szociális gazdaságra, a Munka Törvénykönyvének átfogó, a munkavállalók biztonságát garantáló módosítására. Tekintettel kell lennünk a mikro- és kisvállalkozások gyengébb teherviselő képességére, célul kell tűznünk a teljes kiszolgáltatottságot jelentő szürke- és feketefoglalkoztatás visszaszorítását, a munkanélkülieket védő szociális háló megerősítését, a képzési rendszer fejlesztését, a munkaerőpiacról kirekesztetteket megsegítő aktív munkaerő-piaci programok elindítását, a munkaerő mobilitásának elősegítését és olyan gazdasági környezet megteremtését, amely a kis, közepes és nagyvállalatokat egyaránt befektetésre és új munkahelyek létrehozására ösztönzi.
2. Befogadó társadalmat, esélyt mindenkinek!
Négymillió létminimum alatt élő, másfél millió mélyszegénységben élő, több mint egymillió rezsihátralékos, több százezer jogfosztott roma, százezernyi éhező, tízezernyi hajléktalan ember – ez is a mai Magyarország. Gyereküket egyedül nevelő szülők, nagycsaládosok, a leszakadó térségek lakói, romák, munkaképtelenek, alacsonyan képzettek: ők minden igyekezetük mellett is fokozottan ki vannak téve a végletes szegénységnek. Ezért külön programokat dolgozunk ki a roma magyarok társadalmi integrációjára, az egyszülős és/vagy sokgyerekes családok támogatására, a területi egyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű kistérségek visszakapcsolására az ország vérkeringésébe és a munka világán kívül rekedtek bevonására.
A Párbeszéd Magyarországért szerint erkölcsi kötelességünk, de egyben gazdasági érdekünk is, hogy biztosítsuk az emberhez méltó élet feltételeit minden honfitársunknak. A támogatások mellett a jó minőségű és mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatásoknak is központi szerepe van az egyenlő esélyek és a létfeltételek biztosításában, a szélsőséges nélkülözés leküzdésében. Garantált minimumjövedelemre, tisztességes családi ellátásokra és nyugdíjakra, egészségmegőrző és hozzáférhető egészségügyre, a korai fejlesztésben aktív szerepet vállaló bölcsődékre és óvodákra, esélykiegyenlítő és befogadó oktatásra, a munkaerőpiacról kirekesztetteket támogató aktív munkaerő-piaci programokra és kiterjedt szociálisbérlakás-szektorra van szükség.
3. Emberközpontú zöld gazdaságot, tisztességes versenyt!
Egyik legfontosabb feladatunk egy tisztességes versenyen és teljesítményen alapuló piacgazdaság megteremtése, amelynek központjában az alkotásban kiteljesedő, értéket teremtő ember és közösség áll, és amelynek szabályozása során messzemenőkig figyelembe vesszük a fenntarthatóság szempontjait. Mindennapjaink tapasztalata, hogy nagyon rosszul működik a magyar piacgazdaság: a sikerhez nem teljesítmény, hanem kapcsolatok kellenek, gazdaságunkat hallgatólagos kartell-megállapodások, kvázi-monopolisztikus helyzetek és felosztott piacok uralják, ahol gyakori a piaci erőfölénnyel való visszaélés és a fogyasztói jogok csorbulása, kisvállalkozásaink talpon maradásának pedig szinte alapfeltétele a kiterjedt kapcsolati háló, a mutyizás vagy az adóelkerülés. A rendszerváltás utáni fejlődési modell következménye a gazdaság végletes kettészakítottsága. A kiszámíthatatlan környezetben működő, források és jelentős felvevőpiac nélkül maradt, magas adóterheléssel sújtott kis- és középvállalati szektor nem tudta betölteni azt a szerepét, amelyet egy egészségesen működő gazdaságban játszania kellene. Az állami megrendelések túlsúlya és kiszámíthatatlansága, a túlszabályozás és a szabályok állandó változásai, a közbeszerzések korruptsága és a súlyos lánctartozások súlyosbítják a problémát. Kisvállalkozásaink így leküzdhetetlen hátrányba kerülnek, nem tudnak bekapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe. Ugyanakkor a magyar gazdaság súlyosan energiapazarló, ami nemcsak ma jelent versenyhátrányt, de ellehetetleníti a hosszú távú, fenntartható gazdasági fejlődést is.
Magyarország talpra állítása az emberbe való befektetéssel és egy új gazdasági modell, egy új fejlődési pálya kidolgozásával kezdődik. Jelentős természeti kincsek és felhalmozott anyagi tőke nélkül hosszú távon csak az emberi képességek és a társadalmi struktúrák fejlesztése, a vállalkozásbarát jogszabályi háttér és a tiszta gazdasági környezet, a jóléti befektetések és a zöld beruházások révén lehet az ország fejlődését előmozdítani. Elengedhetetlen az aktív versenyfelügyelet és az erős fogyasztóvédelem kiépítése, a méltányos adóztatás és hatékony adminisztráció megteremtése, valamint a gazdaság zöldítése és élénkítése állami támogatások segítségével. Olyan politikára van szükség, amely hosszú távon és minden cégre kiterjedően javítja a hazai kis és közepes vállalkozások helyzetét, tisztességes és átlátható piaci viszonyokat teremt és alkalmas a gazdasági bizalom helyreállítására, így végső soron növeli a foglalkoztatás mértékét és a gazdaság eredményességét.
4. Képzettséget, egészséget!
Az egyén boldogulása, a társadalom sikere és a gazdaság teljesítménye egyaránt attól függ leginkább, hogy sikerül-e a társadalom tagjainak megfelelő képzettséget szerezniük és minél tovább megőrizniük az egészségüket. Magyarország oktatási-képzési rendszere egyre kevésbé tud megfelelni az elvárásoknak, akár a diákok és iskolák teljesítménye, akár a társadalmi esélyteremtés, akár a gazdaság igényei felől nézzük – és a helyzetet az elmúlt évek drasztikus reformjai nagymértékben rontották. Különösen az a fájó, hogy az oktatási rendszer – a korai szelekció és a forráskivonások miatt – újabb és újabb nemzedékektől veszi el a felemelkedés esélyét.
A magyar társadalom egészségi állapota régóta sokkal rosszabb a hasonló gazdasági fejlettségű országokénál, és a romló népegészségügyi adatok mellett különösen aggasztó, hogy mára a korábban nagy nehezen helytálló egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére került. Az orvosok és szakápolók elvándorlása drámai léptékű; az új, korszerű gyógyszerek és terápiák befogadása lelassult, a betegjogokat korlátozták.
Már a védőnői hálózattól kezdve, az oktatás teljes spektrumában komoly változásokra van szükség, egészen a posztgraduális képzésekig. Korai fejlesztés, kompetencia-alapú oktatás, a „tanulóválogatás jogának” korlátozása, 8-10 éves egységes alapképzés, teljes deszegregáció, nem csak szavakban megbecsült pedagógusok, a gimnáziumokhoz és a felsőoktatáshoz való hozzáférés bővítése, a szakképzés visszaemelése az oktatási rendszerbe – ez a tudásalapú társadalom, az esélyteremtés és a sikeres, európai Magyarország útja. Baloldali, zöld pártként emellett ki kell hangsúlyozzuk a demokráciára, társadalmi felelősségvállalásra és környezettudatosságra nevelés fontosságát.
Az egészségügy káoszában rendet kell teremteni végre! Átfogó felülvizsgálattal hatékony és emberközpontú rendszert kell kialakítani, ahol a háziorvos valódi kapuőri szerepet játszik, az egészségügyi közkiadások számottevően emelkednek, az egészségügyi dolgozók méltó bérezésben részesülnek, radikálisan csökkennek az adminisztratív terhek, a fekvőbeteg-ellátást gúzsba kötő, végtelen várólistákat eredményező teljesítményvolumen-korlát rugalmasabban, ésszerűbben működik, csökkennek a hozzáférés egyenlőtlenségei, és középpontba kerül a betegségek megelőzése, az egészségfejlesztés.Nem feledve a kiinduló helyzet különbségeit, célunk a közfinanszírozott egészségügy északi modelljéhez való közelítés. Zöld pártként kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a környezet-egészségügynek, hiszen a betegségek megelőzésének kulcsa – az egészséges életmód mellett – az egészséges környezet.
5. Minőségi közszolgáltatásokat, igazságos közterheket!
Igazságos társadalom, sikeres gazdaság, jól működő állam nem képzelhető el jó minőségű közszolgáltatások biztosítása nélkül. A Párbeszéd Magyarországért nem hisz az állandó leépítések és megszorítások politikájában. Tudjuk, hogy a politikai alapon kinevezett vagy éppen félelemben-bizonytalanságban tartott, alulfizetett, túlterhelt közalkalmazottak és köztisztviselők nem képesek jó munkát végezni. Hatékony struktúrát, megbecsülést és biztonságot kell kínálni mindazoknak, akiknek hivatása a köz szolgálata. A másik oldalon pedig mindenki számára megfelelő színvonalon elérhető közszolgáltatásokra és közjavakra van szükség: legyen az az oktatás, az egészségügy, a szociális védelem, a rendvédelem, az igazságszolgáltatás, a fogyasztóvédelem, a kulturális javak, a környezetvédelem, a kormányzati szolgáltatások; vagy bármely az életminőséget javító, közpénzből finanszírozott lehetőség, termék vagy szolgáltatás.
Olyan államért küzdünk, amely lakóhelytől függetlenül minden polgárának megfelelő közbiztonságot és védelmet ad, és senkit sem hagy magára. Ennek érdekében kezdeményezzük a közösségi rendőrségi modell bevezetését, és a megelőzésre kiemelten figyelő, áldozatközpontú igazságszolgáltatás kialakítását.
A közszolgáltatásokat és a közösségi fogyasztást finanszírozó bevételek szerkezetét néhány alapvető elv szerint határozzuk meg: több terhet hárítunk a tőkére és a vagyonra és kevesebbet a munkára; jobban adóztatjuk a magasabb, kevésbé a közepes és alacsonyabb jövedelmeket; erősebben terheljük a társadalmilag káros vagy környezetszennyező, és enyhébben a hasznos vagy környezetkímélő tevékenységeket. Tudjuk, hogy nem az újraelosztás alacsony mértéke a kulcs a nemzetközi versenyképességhez, hanem az így befolyó közpénz hatékony felhasználása a társadalom erőforrásainak növelése, valamint a megfelelő társadalmi, politikai, gazdasági környezet megteremtése érdekében. Ezért csak bizonyos területeken látunk szükségesnek adócsökkentést – máshol, különösen az ökoadók tekintetében éppen az adók növelésére van szükség.
6. Egyenlő jogokat és esélyeket a nőknek!
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalom felének jogait és érdekeit. Mindenekelőtt biztosítanunk kell a nők és férfiak egyenlő részvételi lehetőségét a társadalom minden szférájában – úgy a családban, mint a politikában, a munkaerőpiacon vagy a vállalatok csúcsvezetésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megerősítő intézkedésekkel (pl. kvótákkal) hatékonyan lehet biztosítani a nők részvételét és az elsősorban a nőket érintő kérdések politikai képviseletét. Emellett az oktatás- és médiapolitika is komoly szerepet kaphat a nemek közti kölcsönös megbecsülés, az igazságos és méltányos feladatmegosztás, az egyenlő érvényesülési lehetőségek társadalmi elfogadottságának növelésében.
A gyermekvállalást nem szavakkal, hanem kiszámítható támogatási rendszerrel és hozzáférhető intézményi ellátásokkal kell ösztönözni. Kiterjedt bölcsőde- és óvodahálózatra van szükség, hogy a gyermekvállalás ne a munkaerőpiacról való kiszorulás, a tartós elszegényedés biztos útja legyen. Megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni a gyermeket nevelőket, egyúttal felszámolni azt az abszurd állapotot, hogy jelenleg a tehetős szülők gyerekeit jobban támogatja az állam. Emellett speciális programokra van szükség, hogy a gyermeknevelés miatt az iskolarendszerből korán kieső vagy a munkaerőpiacra nehezen visszatérő nők megfelelő tudásra és képesítésre tegyenek szert,Ösztönözni kell az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka) elterjedését a kisgyermekes szülők munkavállalási lehetőségeinek bővítésére.
Mielőbb megfelelő törvényi védelmet kell nyújtanunk a családon belüli erőszak áldozatául eső nők és gyermekek számára. Biztosítani kell minden nő jogát a szexuális önrendelkezéshez, mindenki számára lehetővé kell tenni a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférést, és a várandóssággal és szüléssel kapcsolatos döntést. Társadalmi szemléletformálással és büntetőjogi eszközök alkalmazásával kell fellépnünk a prostitúcióra kényszerítettek és a szexuális erőszak áldozatainak védelmében.
7. Szabadságot és méltóságot mindenkinek!
A növekvő kilátástalanság, a gazdasági kiszolgáltatottság és elszegényedés, a nyilvánvaló korrupció, a gazdasági verseny igazságtalansága, a hatalmasságok részéről nap mint nap tapasztalt és eltűrt jogsértések, önkényeskedések, valamint a szélsőséges egyenlőtlenségek rombolják a társadalmi összetartást. Az egymás ellen hangolt csoportok közti rivalizálás, a bizalmatlanság és a létbizonytalanság fokozódik; ebben a közegben erősebbek az egyenlő méltóságot tagadó mozgalmak, teret nyernek a rasszista, kirekesztő nézetek, és az állami intézkedések is egyre inkább büntető jellegűek a kisebbségekkel és a mélyszegénységben élőkkel szemben.
A Párbeszéd Magyarországért szerint célunk nem lehet kevesebb, mint hogy száműzzük hazánkból a jogfosztás, a kirekesztés és a diszkrimináció minden formáját, beleértve a nemi, nemzeti, etnikai, vallási, kulturális és szexuális identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Egyenlő méltósága és egyenlő polgári, politikai, kulturális, gazdasági és szociális jogai kell hogy legyenek minden magyar állampolgárnak! Helyre kell állítani a vallásszabadságot, folytatni kell a jogkiterjesztő politikát a jogilag is diszkriminált csoportok, különösen az LMBTIQ emberek (a szexuális kisebbségek tagjai) tekintetében. Az elvi jogegyenlőség azonban nem elég; a hétköznapi életben előforduló megkülönböztető gyakorlatok ellen is küzdeni kell, a hosszú távú változás érdekében pedig a társadalmi szemléletformálást eredményező oktatás-, média- és kultúrpolitikára van szükség. Végül pedig olyan gazdaság- és társadalompolitikát kell folytatni, amely megelőzi a kisebbségi csoportokkal szembeni gyanakvás, türelmetlenség és kirekesztés újratermelődését.
8. Korrupciómentes kormányzást, átlátható és részvételi döntéseket!
Ma Magyarországot megbéklyózza a mindent behálózó korrupció; a kormányzás az oligarchák csapdájába esett. A közvagyon látványos széthordása és annak következménynélkülisége elsorvasztja az országot, aláássa az adófizetői morált, erodálja a normákat. A korrupt rendszer felszámolása érdekében egyszerre számos ponton kell beavatkozni. A párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozásával, átláthatóvá tételével kivonjuk a piszkos pénzeket a pártkasszákból, megteremtjük a politika legális finanszírozhatóságának feltételeit. A kormányzati hatalommal szemben is megerősítjük az ellenőrző szerveket és a független intézményeket; megteremtjük a hatalmat gyakorlók ellenőrizhetőségét. A bűnüldözés és a bűnmegelőzés kiemelt feladataként kezeljük a korrupcióellenes harcot, megteremtjük az ehhez szükséges feltételeket a rendőrség és az ügyészség berkein belül, valamint a törvényhozás szintjén – egyebek mellett a bejelentő védelmével. Szigorú összeférhetetlenségi garanciákat vezetünk be, elválasztjuk a politikai döntéshozást és a köztulajdon felügyeletét a magángazdaság szereplőitől. Átláthatóvá és nyomon követhetővé tesszük a kormányzati és önkormányzati döntéseket, különös tekintettel az egyedi döntésekre, a közbeszerzésekre, valamint az állami-önkormányzati cégek működésére. Elektronikus vagyonnyilatkozatot és automatikus vagyonosodási vizsgálati rendszert vezetünk be a döntéshozók széles körére. Hazai és nemzetközi civil és szakmai szereplők bevonásával széles körű és nyilvános programokat indítunk a korrupció visszaszorítására gazdaságban és a közigazgatásban.
A polgároknak a hétköznapokban azt kell érezniük, hogy az állam értük van, őket szolgálja. Ehhez mindenekelőtt az állam átlátható működése szükséges: legyen követhető a döntések alakulása és a közpénzek útja, bizonyosodhassunk meg afelől, hogy a törvényalkotást a közérdek és az ésszerűség, nem pedig néhány oligarcha vezérli, hogy a közpénzeket a közjó érdekében, és nem a klientúra zsebeinek kitömésére költik el. Az ország minőségi és szakszerű kormányzásra vágyik, aminek alapfeltétele a társadalmi vita az érintettekkel, az átlátható és részvételi döntéshozatal. A kapkodó, ötletszerű jogalkotás helyett a gazdasági és társadalmi szereplőkkel folytatott érdemi konzultációra van szükség; a kormánypárti politikusok barátainak és üzletfeleinek laptopján születő szabályozások helyett előzetesen közzétett és nyilvánosan kommentálható, vitatható hatástanulmányokra támaszkodó jogszabályok kellenek.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a döntések jelentős részét közel tartsuk a polgárokhoz és a helyi közösségekhez, ezért ismét megerősítenénk az önkormányzatiságot, miközben számottevően csökkentenénk a meglévő jelentős különbségeket a különböző településeken élők között a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.
9. Erős civil társadalmat, átélhető demokráciát!
A rendszerváltás és az elmúlt két és fél évtized egyik legfőbb tanulsága: a demokrácia csak akkor lesz erős és csorbíthatatlan, ha azt a polgárok magukénak érzik. Ez akkor valósulhat meg, ha idejük és erejük engedi, hogy tájékozódjanak és részt vegyenek a politikai párbeszédben és döntésekben, mert nem a létfenntartásra kell fordítaniuk minden energiájukat. Ha élnek lehetőségeikkel és aktívan tesznek közösségeik fejlődéséért, előbbre jutásáért, mert átérzik saját és környezetük sorsáért viselt felelősségüket. Ha megszerveződnek és mozgalmakban, civil szervezetekben, szakmai- és szakszervezetekben, pártokban vállalnak szerepet, mert látják, hogy a közösségi cselekvés sikeres lehet, és a politikai döntések nem a fejünk fölött születnek.
A Párbeszéd Magyarországért a demokrácia alapkövének tartja az állampolgári tudatosságot, a társadalmi önszerveződést, a képviseleti elv kiegészítését a részvételi eljárásokkal, a tisztességes politikai versenyt, a szabad, arányos választásokat és az érintettekkel mindig egyeztető jogalkotást és kormányzati gyakorlatot. Ezért megerősítjük az oktatásban a demokráciára nevelést, bevezetjük a társadalmi részvétel új intézményeit, autonómiája helyreállítása után és tiszteletben tartása mellett támogatjuk a civil szektort, új párt- és kampányfinanszírozási, valamint választási törvényt alkotunk, és helyreállítjuk, kiterjesztjük a társadalmi érdekegyeztetés gyakorlatát.
10. Szabad szólást, szabad kultúrát!
Ha átlátható államot, számon kérhető politikusokat és tisztességes piaci versenyt akarunk, akkor olyan médiaviszonyokat kell teremtenünk, amely a szórakoztatás mellett vállalkozik a tartalmas információszolgáltatásra, az ellenőrzésre, számonkérésre, oknyomozásra és tényfeltárásra is. Nem csak a közmédia mindenkori kormányok általi befolyásolása, nem csak az új médiatörvényben a médiahatóságnak adott példátlan hatalom és az ebből következő (ön)cenzúra az, ami korlátozza a sajtó szabadságát. A jelentős lefedettséggel rendelkező televíziók és rádiók pártos háttere, a nyomtatott és elektronikus médiát összefogó koncentrált tulajdon szintén komoly probléma. Ezért olyan jogi kereteket kell létrehozni, ami lehetővé teszi a bátor, független, minőségi médiamunkát, eléri, hogy a közszolgálati televízió és rádió az európai standardokhoz kösse magát, és támogatja az értékes tartalmak előállítását.
Csak a kulturálisan magunkévá tett normák alapozhatják meg a valódi köztársaságot. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk közös értékeink és szimbólumaink ápolására és megújítására, továbbá arra, hogy a tudáshoz, művelődéshez, kultúrához való hozzáférés ne csak kevesek kiváltsága legyen. A kultúra nemcsak könyvekben vagy előadásokban van jelen, hanem a hétköznapi emberi viszonyokban is. Ma olyan kultúrára van szükség, amely ugyanúgy képes segíteni a mindennapokban való tájékozódást, közös tereink jelentéssel való feltöltését, mint a magaskultúra megújulását és az egyéni kreativitás kibontakozását. A kulturális sokszínűség és a közös szimbólumaink megújítása nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. Senki nem sajátíthatja ki magának a nemzeti kultúrát, senki nem mondhatja meg, ki és mi az igazán magyar. Hazánk sokszínűsége érték, nem gyengeség!
11.Fejlődő vidéket, élhető várost!
Nincs sikeres ország fejlődő vidék nélkül, élhető város egészséges falvak nélkül. A gazdaság- és társadalompolitikának kiemelt tekintettel kell lennie a területi egyenlőtlenségek csökkentésére, az elmaradott, hátrányos helyzetű települések, térségek fejlesztésére, a helyi gazdasági élet élénkítésére. Elengedhetetlen a vidéki kistérségek és falvak infrastrukturális ellátottságának javítása, a közlekedési hálózat és a minőségi közszolgáltatások biztosítása a tőkevonzó és munkahely-teremtő képesség javítása érdekében.
A vidéki munkalehetőségek bővítésének kiemelt területe a tájba illő mezőgazdaság és a helyi piacok, helyi élelmiszer-feldolgozás újraélesztése, a helyi gazdálkodók földhöz juttatása és a közösségi, akár szociális alapú földművelés támogatása. Meg kell valósítani az állami földvagyon átlátható és igazságos, a közösség érdekeit szem előtt tartó hasznosítását. Új földesurak helyett önálló, a helyi földügyekben aktívan részt vevő, életképes családi gazdálkodói réteg kialakulását, és ezek nyugati mintájú szövetkezetekben történő érdekérvényesítését kell elősegíteni. Növelni kell az ökológiai mezőgazdasággal hasznosított területek nagyságát. A kis léptékű, táji adottságokhoz illeszkedő, termesztett növényeink genetikai sokféleségét megőrző mezőgazdaság a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló időjárási szélsőségek hatásait is képes mérsékelni. Mindezek segítségével lehetővé válik Magyarország ellátása jó minőségű, biztonságos élelmiszerekkel, és jelentős lépést teszünk élelmiszer-önrendelkezésünk felé.
Ma Magyarország népességének kétharmada városokban él, de városaink kevés kivétellel nem tudtak olyan vonzó, fejlődő és nyugatias régióközpontokká válni, ahonnan nem kell elköltözni ahhoz, hogy munkalehetőséget, kulturális pezsgést találjunk és az ország életében részt vehessünk. Prosperáló városok nélkül nincs sikeres ország, erős demokratikus közéletű városok nélkül nincs demokratikus közélet országos szinten sem. Meg kell teremteni a vidéki városok tőke- és beruházásvonzó képességét: megfelelő helyi szabályozási környezettel, képzett helyi munkaerővel és közlekedési infrastruktúrával kapcsolódhatnak csak be a gazdaság és a munkaerő-áramlás vérkeringésébe. Dinamikusan fejlődő központként a városok képesek piacot teremteni agglomerációjuk termékeinek, így biztosítva azok népességmegtartó erejét. Csak gazdaságilag erős városok polgárai tudják megengedni maguknak a kultúra élvezetét és a részvételt a közéletben. Kiemelt fontosságú, hogy a városokban élő szegény, kirekesztett állampolgárok számára is biztosítsuk a város kínálta lehetőségekből való részesedést. Ehhez egyenlősítő, befogadó várospolitikára és célzott programokra egyaránt szükség van.
Orvosolnunk kell ugyanakkor az urbanizáció okozta problémákat is. Élhetővé kell tennünk városainkat: radikálisan csökkentenünk kell a légszennyezést és az általa okozott betegségek arányát, növelnünk kell a zöldfelületek arányát; a fejlesztéseknél és a várostervezésnél a rövid távú anyagi haszon helyett az életminőséget kell szem előtt tartani. Kiemelt figyelmet fordítunk a városi, elővárosi és helyközi közösségi közlekedésre, hogy egyszerre érvényesüljenek a mobilitáshoz és az egészséges környezethez fűződő jogaink.
12.Együttműködést az igazságos Európáért!
A párbeszédet nemcsak Magyarországért, hanem Európáért is folytatni kell. A Párbeszéd Magyarországért magyarként európai párt, ezért felelősséget érez az EU jobb működéséért is. Az Európai Unióra nem elsősorban gazdasági integrációként vagy fejlesztési pénzek forrásaként tekintünk – az EU számunkra alapvetően egy politikai értékközösség; egy lehetőség arra, hogy a nemzeti identitásunk mellett kialakíthassunk egy közös, nemzetek és határok feletti, európai önazonosságot. Ez különösen fontos a háborúk által tépázott Magyarországnak és az országhatárok által szétválasztott magyar nemzetnek egyaránt. Fontos értéknek tartjuk hazánknak a határon túli magyar közösségekkel fenntartott kapcsolatait. A szülőföldön való megmaradás érdekében magyar államnak nem irányítania, hanem segítenie kell a Kárpát-medencei magyarság döntéseit. A mai klientúra-építő gyakorlattal szemben a Párbeszéd Magyarországért célja a határon túlra juttatott támogatások átláthatóságának és kiegyensúlyozottságának megteremtése.
Olyan belpolitikai konszenzusra van szükség, amely Magyarország helyét egyértelműen Európában és a nyugati kultúrkörben jelöli ki, s amely ugyanakkor nem vádolja az integrációhoz kritikával viszonyulókat Európa-ellenességgel. Ezt egy párbeszédképes, az Unióban is komolyan vehető fellépéssel kell képviselni, ami segíti megtépázott hitelünk helyreállítását. Magyarországnak az Unió alkotó tagjává kell válnia, s ezt csak kezdeményezőerővel, csapatjátékkal és konszenzuskereséssel érhetjük el. Tennünk kell az Európai Unió megújításáért, mert láttuk, hogy az elmúlt évtizedekben követett gazdasági modell társadalmi és környezeti értelemben is fenntarthatatlannak bizonyult, és rendkívüli politikai válságokat eredményezett, elsősorban az Unió perifériáján.
A Párbeszéd Magyarországért szerint a megoldás az európai integráció további mélyítése: az erősebb európai bankiszabályozás, a spekulatív tőke európai megadóztatása, a lefelé tartó adóverseny közös korlátozása, a periféria felzárkózását lehetővé tevő közösségi szintű eszközök, valamint európai zöld infrastruktúra-programok. Azon kell dolgoznunk, hogy a szolidaritás és a fenntarthatóság szempontjai határozottabban érvényesüljenek az Unióban, és hogy az EU belső feszültségeinek feldolgozásával párhuzamosan fel tudjon lépni annak érdekében, hogy egy igazságosabb, jövőbarát irányba fordítsa a globalizáció folyamatát.
13. Fenntartható fejlődést a jelen és jövő nemzedékekért!
A huszadik század második felére az emberi civilizáció ökológiai válságot okozott: tartós károk keletkeztek a természeti rendszerekben és aláástuk a hosszú távú fejlődés alapjait. Ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, nem csak gyerekeink és unokáink jövőjét lehetetlenítjük el, de a saját magunkét is. A gazdaság zöldítése, a megújuló forrásokra alapuló energiatermelés, a vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás, a természeti erőforrásainkat megőrző mezőgazdaság támogatása, a helyi termékekre alapuló élelmiszeripar, a közösségi közlekedés fejlesztése és az épületek energiahatékonyságának javítása ráadásul nem csak a jövő iránti felelősségünkből következő feladat, hanem életminőségünk, jól-létünk feltétele, új munkahelyek forrása és a fenntartható gazdasági fejlődés alapja is. Új gazdasági modellre van szükség, amely elsősorban az emberi erőforrásokra épít, és versenyképességét azáltal növeli, hogy takarékosan bánik a természet kincseivel. A kormányzás minden területét, a gazdaságpolitikától kezdve a szociálpolitikán át a vidékpolitikáig, át kell, hogy hassa a fenntarthatóság melletti elköteleződés.
A biológiai sokféleség védelmét közvetlenül szolgáló természetvédelmi politika, a környezetvédelmi szabályozás és intézményrendszer megerősítése, a hatóságok jogosítványainak visszaállítása a nulladik lépés. Erős, önálló szakminisztériumra van szükség, amely kiterjedt hatáskörrel (természetvédelem, víz- és erdőgazdálkodás, klímaügy, légszennyezés, hulladékügy, környezetbiztonság stb.) és az ennek megfelelő forrásokkal rendelkezik. A fenntarthatóság szempontjait határozottan kell érvényesíteni az energiapolitikában (paksi bővítés leállítása, megújuló energiák felhasználásának és a kapcsolódó fejlesztéseknek a támogatása, energiatakarékossági beruházások), a közlekedésben (a környezeti károk megtérítése, a közösségi és kötöttpályás közlekedés fejlesztése), a közteherviselési rendszerben (a munka helyett a környezetterhelés adóztatása) és más, eddig elsősorban rövidlátó pénzügyi szempontok alapján szabályozott területeken.
A következő feladat elindítani az állami és az állam által segített energiatakarékossági és alternatív energiatermelő beruházásokat, ami – a jelenlegi politikákkal szemben – tartósan csökkenti a háztartások és vállalatok rezsiköltségeit és külpolitikai kiszolgáltatottságunkat. A legnagyobb lehetőség a teljes épületállomány energiahatékonysági felújításában rejlik, amely jelentősen csökkenthetné a fűtési költségeket és az ebből eredő üvegházgáz-kibocsátást, így évtizedek alatt több ezermilliárdos hasznot jelentene a nemzetgazdaság számára. Eközben százezernél is több új, válságálló munkahely jönne létre a zöld gazdaságban. De hasonló lehetőségek vannak a közösségi közlekedés, az ökológiai mezőgazdaság és tájgazdálkodás, a decentralizált energiatermelés és hulladékgazdálkodás terén is. Ezért úgy látjuk, hogy a magyar gazdaság kitörési pontja és egyben Magyarország jövőjének záloga a zöld fordulat.