Az évszázad üzlete számokban - Jávor Benedek blogbejegyzése
2014.3.10.Lázár János szerint a paksi bővítésről kötött moszkvai paktum, melyet Vlagyimir Putyinnal kötöttek, az évszázad üzlete. Igaz, részleteket nem hajlandók közölni erről a bombaüzletről, a jelek szerint a legfontosabb kérdések (például a nyélbe ütött hitel kamata) még le sincsenek lezárva, így nehéz igazolni vagy cáfolni azt, amit állítanak. Tegyünk mégis egy kísérletet, hogy felvázoljuk a rendelkezésre álló információk alapján ennek a megabiznisznek a valódi természetét.
Mi az, amit tudunk?
Kapunk Oroszországtól 10 milliárd euró, azaz uszkve 3000 milliárd forint kölcsönt (az árfolyamkockázat a miénk – hahó, devizahitelesek!). Ennek a kamata még nem tudható, valahol 3,9-5 százalék között várható, legyen mondjuk 4,5 százalék. A projekt teljes költségének 20 százalékára tehető a magyar önrész: ez 750 milliárd forint, a teljes bekerülési költség így 3750 milliárd lesz. A teljes projektben kb. 30 százalékos hazai beszállítói aránnyal számolhatunk (az utóbbi időben ennél magasabb, 40 százalékos arány szerepel a kormányzati kommunikációban, de ez nem tűnik megalapozottnak, a végelszámolásnál szerintem még a 30 százalékos arány teljesülését is bőven sikerként lehet majd értékelni).
Mi az, ami ebből következik?
A bővítés költségének 70 százaléka, 2625 milliárd forint az orosz félnek kerül kifizetésre. A 3000 milliárdos kölcsön döntő része tehát bukófordulóval megy is vissza Oroszországba a bővítési munkák finanszírozására, mondhatnánk, hogy ideiglenesen hazánkban állomásozó pénzről lesz szó – csak ezúttal ezt az oroszok is komolyan fogják gondolni. Miután a kölcsön döntő részét azonnal vissza is adtuk, elkezdhetjük törleszteni a tartozást. De nem ám csupán a 3000 milliárdnyi tőkét! Mert ott van az a fránya kamatos kamat is! És 4,5 százalékos kamatrátával, a 9. évtől induló törlesztéssel és 30 éves futamidővel számolva, a törlesztőrészletek eloszlásától függően, nagyon konzervatív becslés szerint is minimum 2000 milliárd forint kamatot is ki kell majd fizetni.
Összegezzük:
Magyarország rákölt a bővítésre:
750 milliárd (önrész)
3000 milliárd (tőketörlesztés)
+ 2000 milliárd (kamatköltség)
5750 milliárd forintot.
Ebből a projekt eredeti (kamat nélküli) költségének 30 százaléka, azaz 1125 milliárd forint segíti a hazai gazdaságot. A 750 milliárdos itthon előteremtendő forráshoz képest 400 milliárd forint a hozzáadott befektetés a magyar gazdaságba. 4625 milliárd forint meg az orosz gazdaságot pörgeti. És az egészet végül az adófizetők állják.
Ez tényleg az évszázad üzlete. Kérdés, hogy kinek? Illetve ez sem kérdés.
Jávor Bendek blogja elérhető itt.