Székely László alapjogi biztoshoz fordulnak az Együtt-PM fővárosi közgyűlési politikusai a fővárosi hajléktalanrendelet miatt.

Kaltenbach Jenő a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, arra kérik az ombudsmant, hogy vizsgáltassa felül a rendeletet, mert az szerintük egy korábbi alkotmánybírósági határozattal és több nemzetközi egyezménnyel is szembe megy.

A képviselő beszélt a csepeli "szegénytemetőről is", mint mondta, a Fidesz már nemcsak életükben, hanem haláluk után is el akarja különíteni a gazdagokat a szegényektől, ezt az Együtt-PM elfogadhatatlannak tartja.

Sajtóhírek szerint a csepeli temető tartalékterületén alakítaná ki a temetői törvény idei módosításával előírt szociális parcellát a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.

Hanzély Ákos a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának tagcseréjéről azt mondta, 2010-ben azért hozták létre a központot, hogy a politikusok kezéből "kivegyék" a közösségi közlekedést és a szakmára bízzák az irányítást. A bizottságba viszont a szerdai közgyűlésen két olyan tagot választhatnak, akik közel állnak a Fideszhez és a főpolgármesterhez.

Forrás:MTI

Budapest, 2013.12.11

A LEVÉL SZÖVEGE:

Dr Székely László

az alapvető jogok biztosa

Budapest

Nádor u 22.

Tisztelt Alapjogi Biztos Úr!

Amint az Ön előtt is ismert az Alkotmánybíróság 38/2012 (XI. 14.) számú határozatában kimondta, hogy önmagában a hajléktalanság büntethetővé tétele sérti az emberi méltóságot és ezért alkotmányellenes. Megállapította továbbá azt is, hogy a jogszabály által használt „életvitelszerű tartózkodás” olyan határozatlan jogfogalom amelynek bizonytalansága jogalkalmazással nem oldható fel ezért sérti a jogbiztonságnak a jogállamiságból levezethető alkotmányos elvét. Kimondta, hogy hasonló eredményre vezet az a felhatalmazás, amely szerint az önkormányzatok rendeletben szankcionálhatják a hajléktalanságot.

A kormányzat ugyan kiküszöbölni vélte a problémát avval, hogy benyújtotta és az országgyűlés elfogadta a negyedik alaptörvénymódosítást, de abban még tovább ment és ezúttal hasonló határozatlan jogfogalmakat használva (közrend, közbiztonság, közegészség, kulturális javak védelme) felhatalmazta mind a központi, mind a helyi jogalkotót, hogy az ország településein kijelölhessenek zónákat, amelyekben tiltott az „életvitelszerű tartózkodás”.

Budapest esetében ez azzal a következménnyel járt, hogy egyrészt a központi jogalkotó ilyen zónának nyilvánította úgyszólván a teljes belvárost (a világörökségre való hivatkozással), majd a Fővárosi Önkormányzat és a Kerületi Önkormányzatok többsége olyan helyzetet teremtett, amely a város területének túlnyomó többségét a tiltott kategóriába sorolta.

Megítélésünk szerint az Alkotmánybíróság fent hivatkozott határozatának megállapításai továbbra is érvényesek, még akkor is, ha időközben változott az alaptörvény szövege, hiszen a vita tárgya nem az alaptörvény maga, hanem az azt végrehajtó törvényi és rendeleti szabályok alkotmányossága.

Különösen visszás és ezért alkotmányossági vizsgálatot kíván a fent említett helyi rendeleti felhatalmazás gyakorlati alkalmazása. Az ebben rejlő veszélyt úgy tűnik maga a jogszabályelőkészítő is észlelte. A Belügyminisztérium illetékes államtitkára utalt arra a veszélyre, hogy az önkormányzatok túlságosan nagy területet jelölhetnek ki, amely nem szándéka a jogalkotónak így jogellenes lehet. A budapesti gyakorlat sajnálatos módon igazolta ezt az aggodalmat.

Tisztelt Alapjogi Biztos Úr!

A fentiek alapján kérjük, vizsgálja meg idevágó központi és helyi jogszabályokat, és kezdeményezze azok alkotmányos felülvizsgálatát.

Budapest, 2013. december 9.

Dr. Kaltenbach Jenő                     Somfai Ágnes                               Hanzély Ákos

PM fővárosi képviselő           PM fővárosi képviselő              PM fővárosi képviselő