Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség álláspontja szerint a negyedik alaptörvény-módosítás nem csak egy módosítás a sok közül, hanem maga az alkotmányosság felszámolása.
dr. Áder János köztársasági elnök úr részére

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Az Országgyűlés ma elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását. Engedje meg Elnök Úr, hogy ezzel összefüggő mély aggodalmunkat ezúton osszuk meg Önnel.

A ma elfogadott jogi norma – az Átmeneti rendelkezések formai okból megsemmisített szabályainak inkorporálása mellett – az Alkotmánybíróság által az elmúlt egy évben hozott, megsemmisítő határozatok szinte mindegyikét felül kívánja bírálni azzal, hogy az Alaptörvényben dúcolja alá a korábban alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat. Így válhat a magyar jogrendszer alapjának részévé a család fogalmának leszűkítése, a hajléktalanok kriminalizálása, a felsőoktatási hallgatók röghöz kötése, a választási kampány szabadságának korlátozása, az egyházak elismerésének politikai döntéssé tétele vagy az Országos Bírói Hivatal elnökének bíróság-kijelölési joga. Túl azon, hogy az európai és a magyar alkotmányos hagyományban példátlan, hogy ilyen kérdéseket egy alkotmányi szintű norma szabályozzon, az elfogadott módosítások egy jelentős része felveti az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel vagy az uniós joggal való ellentét lehetőségét is, hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság következetes gyakorlatával ellentétes a családfogalom leszűkítése, az egyházak elismerésének ilyen szabályozása vagy a törvényes bírótól való elvonás lehetősége, illetve jelenleg is európai uniós pilot-eljárás zajlik a hallgatói szerződés ügyében.

Az igazi kérdést azonban – noha önmagukban is elfogadhatatlanok – nem külön-külön ezek a kérdések vetik fel, hanem az Országgyűlés kétharmados többségének az a szemlélete, amely szinte valamennyi, őt elmarasztaló alkotmánybírósági döntést alkotmányozóként kíván felülbírálni. Mindez egy olyan hatalomfelfogásról árulkodik, amely önmagát korlátlannak tételezi, amely nem tudja elfogadni a – bibói értelemben sok szinten érvényesülő – hatalommegosztás elvét. Az Alaptörvény mai módosítása elsősorban éppen ezért megcsúfolása a korlátozott hatalom évszázados magyar alkotmányos hagyományának, a rendszerváltás során vértelenül kivívott közszabadságnak.

Tisztelt Elnök Úr!

Az elmúlt napokban, hetekben élénk közjogi vita folyt arról, van-e az államfőnek bármilyen jogszerű lehetősége az alaptörvény-módosításokkal szembeni fellépésre. Engedje meg, hogy ezzel összefüggésben az alábbi szempontokra hívjuk fel szíves figyelmét.

Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése szerint az Alaptörvény módosításának érvényességi feltétele, hogy azt a köztársasági elnök aláírja, illetve elrendelje annak kihirdetését. Az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott általános jogértelmezési klauzula második mondata alapján fel kell tételeznünk, hogy ez az államfői hatáskör tartalommal bír, máskülönben azt nem biztosította volna a köztársasági elnök számára az alkotmányozó.

A hivatkozott alaptörvényi rendelkezés által hivatkozott józan észből és az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános államfői feladatkörből következően az Alaptörvény módosítását megelőzően a köztársasági elnöknek minimálisan arról meg kell győződnie, hogy az aláírásra neki megküldött jogszabály érvényesen létrejött-e. Ennek hiányában ad absurdum olyan alkotmánymódosítás kihirdetésére is köteles lenne az államfő, amelyet az Országgyűlés el sem fogadott. Annak ügydöntő és végleges megállapítására azonban, hogy érvényesen létrejött-e az alaptörvény-módosítás, az Alaptörvény nem jogosítja fel a köztársasági elnököt, a jogszabályokkal összefüggésben ilyen hatáskörrel egyedül az Alkotmánybíróság rendelkezik. Ennek megfelelően, ha az államfő arra a meggyőződésre jut, hogy a neki megküldött alaptörvény-módosítás nem jött érvényesen létre, álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie.

Az alaptörvény-módosításokkal szembeni formai érvényességi feltételeket ugyanakkor a 45/2012. (XII. 29.) AB határozat jelentősen kiterjesztette, amikor rögzítette, hogy „[a]z alkotmányozó hatalom (…) kizárólag az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó, alkotmányos jelentőségű tárgyakat emelhet be az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény módosításaival, kiegészítéseivel az Alaptörvény részévé váló rendelkezéseknek koherens módon kell beépülniük az Alaptörvény szerkezeti rendjébe. Az Alaptörvény módosításai tehát nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. A tartalmi és szerkezeti koherencia az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogállami követelmény, amelyet az alkotmányozónak kell biztosítania.” A határozat arra is rámutatott, hogy az alkotmányos legalitás formai követelménye magában foglalja azt is, hogy az Alaptörvény módosításának meg kell felelnie a „nemzetközi egyezményekbe foglalt, a demokratikus jogállami közösségek által elismert és elfogadott alkotmányos értékek, alapelvek és alapvető demokratikus szabadságjogok, illetve az ezekkel részben egybeeső úgynevezett ius cogens” szabályainak is. Ennek elmaradása esetén „az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja.”

Mindez együttesen arra vezet, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvény módosításának kihirdetése előtt köteles megvizsgálni, hogy a részére megküldött jogszabály érvényesen létrejött-e, ennek keretében pedig azt is, hogy a módosítás nem sérti-e az Alaptörvény koherenciáját. Amennyiben az államfő e vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jut, hogy az Alaptörvény módosítása nem jött létre érvényesen, ennek megállapítását az Alkotmánybíróságtól kérheti.

Mivel pedig az Alaptörvény negyedik módosítása súlyosan sérti az Alaptörvény belső koherenciáját, ezért az előzőekben kifejtettek szerint az érvényességi hibában szenved, mindez megalapozza azt, hogy Elnök Úr az Alkotmánybíróságtól kérje a módosítás alaptörvény-szerűségének előzetes vizsgálatát.

Tisztelt Elnök Úr!

Amennyiben a fentebb kifejtett, az államfői hatáskörre vonatkozó alkotmányjogi érveléssel nem ért egyet, azonban az alaptörvény-módosítással kapcsolatban tartalmi aggályai vannak, kérjük, hogy az államszervezet demokratikus működése felett őrködő közjogi tisztségviselőként – az Alaptörvény S) cikk (1) bekezdésére és a 62/2003. (XII. 15.) AB határozatban foglaltakra is tekintettel – terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit felülbíráló, a jelen módosítással az Alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.

Budapest, 2013. március 11.

Tisztelettel,
Bajnai Gordon és Jávor Benedek
az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség
elnökségének képviseletében