A Párbeszéd Magyarországért Alapszabálya

(a Párt 2021. május 8-13-án megtartott Kongresszusán elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

I. A PÁRT NEVE, CÉLJAI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEI

1.§ A párt neve és székhelye

(1) A párt neve: Párbeszéd Magyarországért Párt

(2) A párt rövid neve: PM vagy Párbeszéd

(2a) A párt ifjúsági szervezete a Zöld Front Egyesület.

(3) A párt székhelye: 1015 Budapest, Batthyány utca 62.

(4) A párt jogi személy.

2.§ A párt célja

(1) A párt célja, hogy a társadalmi párbeszéd és a közhatalom gyakorlásában való részvétel útján minél szélesebb körben érvényre juttassa elveit és értékeit, és megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen az önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában.

(2) A párt feladata egy olyan politika képviselete, amely:

a. érdemben csökkenti az egyenlőtlenségeket az életminőség és az életesélyek terén, előmozdítja a közszolgáltatásokhoz, környezeti és más közjavakhoz való egyenlő hozzáférést, és mindannyiunknak biztosítja az emberhez méltó élet feltételeit;

b. döntéseinél mindenkor szem előtt tartja a jövő nemzedékek érdekeit és a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot, a természeti értékek és erőforrások védelmét;

c. elősegíti a tisztes és értelmes munkalehetőségek létrejöttét és fennmaradását, megerősíti a munkavállalók jogait és biztonságát, támogatja az e jogok védelmét célzó társadalmi önszerveződéseket;

d. támogatja az emberközpontú gazdaságot; kiszámítható szabályozási és inspiráló társadalmi környezetet, valamint megfelelő anyagi és humán infrastruktúrát teremt a gazdaság számára és lehetővé teszi a tisztességes piaci versenyt;

e. a tőkejövedelmeket, a magas személyi jövedelmeket, a káros és szennyező tevékenységeket nagyobb arányban érintő közteherviselésre támaszkodva jó minőségű közszolgáltatásokat és biztonságot teremtő ellátásokat nyújt, hatékony és átlátható államszervezetet alakít ki és jó kormányzást folytat;

f. helyreállítja és megóvja az alkotmányos jogállamot, megerősíti a demokratikus intézményrendszert; ösztönzi és kiterjeszti az állampolgári részvételt, a szakmai párbeszédet és a társadalmi kontrollt a döntéshozásban;

g. határozottan fellép mindenfajta gyűlöletkeltés és etnikai elkülönítés ellen, befogadó társadalmat alakít ki, előmozdítja a tényleges jogegyenlőséget, küzd a hátrányos helyzetben lévők, különösen a szegénységben élők, a nők, a romák, a fogyatékkal élők, a szexuális kisebbségek és a területi egyenlőtlenségek kárvallottjainak kirekesztése és hátrányos megkülönböztetése ellen, az egyenlő esélyek megteremtéséért;

h. kiemelten segíti a tudásalapú társadalom létrejöttét, támogatja a kultúra sokszínűségét és a művészet szabadságát;

i. a természeti környezetünket megőrző mezőgazdaság feltételeinek megteremtésével újjáéleszti a falvakat és biztosítja élelmiszer-önrendelkezésünket;

j. megerősíti Magyarország európai identitását és konstruktívan képviseli nemzeti érdekeit, támogatja a határon túli magyar közösségek törekvéseit; és azon dolgozik, hogy a szolidaritás és a fenntarthatóság szempontjait határozottabban érvényesítő EU egy igazságosabb, jövőbarát irányba fordítsa a globalizáció folyamatát.

(3) A párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.

II. A PÁRT TAGSÁGA

4.§ A tag

(1) A párt tagja lehet minden tizenhatodik életévét betöltött, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt nem álló, büntetlen előéletű magyar állampolgár, vagy Magyarországon választójoggal rendelkező európai uniós állampolgár.

(2) A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(3) Nem lehet a párt tagja, akit a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától.

5.§ A tiszteletbeli tag

(1) A párt tiszteletbeli tagja azon természetes személy, akinek a párt érdekében végzett munkáját a párt tagjai kiemelten elismerik.

(2) A tiszteletbeli tagi jogviszony megválasztással, továbbá a tagság elfogadásával jön létre: a tiszteletbeli tagot az országos elnökség javaslatára a kongresszus választja meg.

(3) A tiszteletbeli tag részt vehet a párt rendezvényein és tevékenységében, azonban párttisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik.

(4) A tiszteletbeli tag a 9.§ (1) b),c),d),f),h),i),j),k) pontjait köteles megtartani.

(5) Ahol az alapszabály tagot említ, ott azon a tiszteletbeli tagot csak akkor kell érteni, ha arról az alapszabály kifejezetten rendelkezik.

6.§ A tagfelvételi eljárás

(1) A tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, amelyben a tagjelölt nyilatkozik arról, hogy:

a      a párt alapszabályát és a párt alapító politikai nyilatkozatát elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el;

b      a párt által képviselt értékekkel és politikai célokkal egyetért és azokat kész képviselni;

c      mely más pártnak volt tagja, tagja jelenleg, az időszak megjelölésével.

(2) A tagfelvételi kérelmet az országos elnökség megbízottja a párton belül nyilvánosságra hozza, jelzi, hogy a kérelmező részt vett-e bemutatkozó beszélgetésen, és tájékoztatja a tagságot, hogy a tagjelölt milyen önkéntes tevékenységet végzett a párt céljainak megvalósítása érdekében. Az országos elnökség megbízottja ellenőrzi, hogy a ugyanazon tag nem tagja más alapszervezetnek.

(3) A tagfelvételhez legalább két párttag írásos ajánlása szükséges. Egy tag egy hónapban legfeljebb három tagjelöltet támogathat.

(4) A nyilvánosságra hozatalt követő 15 napon belül a párttagoknak a tagfelvételi kérelemmel szemben indoklással ellátott tiltakozást nyújthatnak be az országos elnökséghez.

(5) A tagjelölt pártba történő felvételéről az országos elnökség mérlegelési jogkörében eljárva, a benyújtástól számított legalább 15, legfeljebb 30 napon belül dönt. Az országos elnökség az Alapszabály rendelkezései alapján meghatározza a belépő tag belépési évben kötelező tagdíját és a befizetés határidejét.

(6) A tagsági viszony kezdetének időpontja az Országos elnökségi döntést követő nap.

(7) Az országos elnökség megtagadja a tagjelölt felvételét, ha a tagjelölt nem felel meg a 4.§-ba foglalt követelményeknek, továbbá megtagadhatja, ha legalább két darab, (4) pontban meghatározottak szerinti tiltakozás érkezett. Az Országos elnökség döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(8) A tagfelvétel kérdésében hozott döntésről az érintettet a döntést követő nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

(9) Ugyanazon tag csak egy alapszervezetnek lehet tagja. Ha egy tag nem az állandó lakcíme szerinti alapszervezetnek kíván a tagja lenni, a tagfelvételhez az alapszervezet elnökségének írásbeli hozzájárulására is szükség van a tagfelvételhez.

7.§ A tagsági jogviszony megszűnése

(1) A tagsági jogviszony megszűnik:

a      a tag halálával;

b     a tag kilépésével;

c      ha a tag több mint háromhavi tagdíjhátralékot halmoz föl és azt írásbeli felszólítás ellenére, a felszólítást követő 30 napon belül sem rendezi. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell, hogy az újabb mulasztása a tagsági viszonyának megszűntetéséhez vezethet.

d     a tag kizárásával;

e      ha a taggá váláshoz előírt feltételek már nem állnak fenn;

f       a bíróság a tagot cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezi;

g     ha a kongresszus kimondja a párt feloszlását, és a bíróság a Pártot a nyilvántartásból törli;

h     ha a bíróság kimondja a párt feloszlatását és a nyilvántartásból törli.

(2)  A 7. § (1) c),d),e) és f) pontjai esetén a tagsági jogviszony az országos elnökség döntésével szűnik meg.

(3) A kizáráshoz a 26.§-ban meghatározott szabályokat kell követni.

8.§ A tag jogai

(1) A tag joga, hogy

a      részt vegyen a párt testületeinek és tisztségviselőinek megválasztásában;

b     az Alapszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a pártban tisztségre megválasszák;

c      véleményét a párt belső nyilvánossága előtt szabadon kifejtse;

d     a párt erkölcsi és jogi védelmét élvezze olyan esetekben, amikor tagságával összefüggésben hátrányok vagy megalapozatlan vádak érik;

e      jelen legyen a párt országos elnökségének és az alapszervezet elnökségének nyilvános ülésein;

f       tájékozódjon és tájékoztatást kapjon a párt tevékenységéről;

g     idejében tájékoztatást kapjon az őt érintő fontosabb rendezvényekről és fontosabb ügyekről;

h     a párton belül bármely kérdésben a személyi kérdéseket is beleértve, a tagság tájékoztatása mellett politikai kezdeményezéssel éljen, ahhoz támogatást szervezzen, vagy mások kezdeményezéséhez csatlakozzon;

i        pártvitákon személyesen véleményt nyilvánítson, és részt vegyen a párt döntéseiben közvetlenül;

j       megismerje a személyére vonatkozó javaslatokat, megbízatásaival járó feladatairól előzetesen pontos tájékoztatást kapjon;

k      igénybe vegye a párt által biztosított képzési és tájékozódási lehetőségeket, más szolgáltatásokat;

l       A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény megsértése esetén indíthat pert.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a párt ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot a párt olyan vezető tisztségviselője támadja meg, aki egyben képviselője is, és a pártnak nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a párt képviseletét elláthatná, a perben a pártot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a párt jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg

9.§ A tag kötelezettségei

(1) A tag kötelezettsége, hogy

a      a tagdíjat időben megfizesse;

b      olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti a párt politikai céljait, megfogalmazott értékeit, jó hírnevét, Alapszabályát, alapító nyilatkozatát;

c      a párt döntéshozó szervei által hozott határozatokat betartsa és végrehajtsa;

d      az ellene indult büntetőeljárásról a párt országos elnökségét folyamatosan tájékoztassa;

e      képviselje a párt programját és politikai döntéseit, növelje a párt tekintélyét és társadalmi támogatottságát – kisebbségben maradt véleményét a nyilvánosság előtt kizárólag kisebbségi véleményként képviselheti;

f        vállalt megbízatásait felelősségteljesen és megbízhatóan teljesítse, akadályozása esetén erről időben tájékoztatást adjon;

g      részt vegyen a párt választási kampányában, segítse a párt képviselőjelöltjeit;

h      ne támogasson olyan politikai törekvéseket, amelyek a párt céljaival, programjával és az országos elnökség által elfogadott állásfoglalásokkal összeegyeztethetetlenek;

i        párton belüli vitáiban jóhiszeműen járjon el, tartsa tiszteletben vitapartnerei emberi méltóságát, kerülje az indokolatlan konfliktusokat;

j        e-mail címét, illetőleg annak változását bejelentse a pártigazgató részére, és kötelezi magát ezen e-mail címre érkező levelek olvasására; 

k      postai címét, annak változásait a pártigazgatónak bejelentse,

l        a változások életbe lépésétől számított 30 napon belül tájékoztassa a pártigazgatót a nevében, illetve személyes adataiban (ideértve az e-mail és postai címében) történt változásokról,

m     haladéktalanul tájékoztassa a pártigazgatót, amennyiben bíróság általi cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá került.

10.§ Tagdíj

(1) A tagdíj összegét a kongresszus határozza meg.

(2) A tagdíjat a párt házipénztárába kell befizetni, vagy átutalással teljesíteni a párt bankszámlájára.

(3) A felvételt nyert tag a felvételét követő hónaptól köteles tagdíjat fizetni.

 (4) Az országos elnökség a tag részére a tag egyedi kérelmére a tag vagyoni és személyi körülményeire tekintettel engedélyezheti csökkentett tagdíj megfizetésének a lehetőségét.

10/A. § A tagsági jogok és kötelezettségek felfüggesztése

(1) Az a tag, aki időlegesen olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja vállalni a párttagsággal járó kötelességeket, illetőleg nem tud vagy nem kíván élni az ebből eredő jogaival, tagságát határozott időre, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti. A felfüggesztés végének kizárólag konkrét időpont (év, hónap, nap) jelölhető meg, nem lehet azt feltételhez vagy határozatlan időhöz kötni. A bejelentést írásban, a felfüggesztés időtartamának megjelölésével a pártigazgatóhoz kell benyújtani. A bejelentés benyújtásától a tag tagsági viszonya felfüggesztett állapotba kerül.

(2) A tagsági jogok és kötelezettségek felfüggesztése alatt a tag nem gyakorolja tagságával kapcsolatos jogait és mentesül a tagsággal járó kötelezettségek alól, a 9. § (1) bekezdés b, c, d, h, i, j, k, l és m kivételével

(3) A tagsági jogok és kötelezettségek felfüggesztésének utolsó napján a tagsági viszony helyreáll.

(4) A tagsági viszony felfüggesztéséről és helyreállásáról a pártigazgató haladéktalanul értesíti a területi szervezet elnökét.

III. A PÁRT ORSZÁGOS ÉS TERÜLETI SZERVEZETE

11.§ A párt területi szervezetei és vezető tisztségviselői

(1) A párt területi szervezetei a megyei (fővárosi kerületi) alapszervezetek (a továbbiakban: alapszervezet). Pest megyében legfeljebb négy alapszervezet alapítható. Legfeljebb három fővárosi kerületnek lehet egyazon alapszervezete. Az alapszervezet jogi személy.

(2) Az alapszervezet tagságának több mint fele az alapszervezet területén rendelkezik állandó vagy ideiglenes lakcímmel, vagy életvitelszerűen ott tartózkodik, dolgozik, kötődéssel rendelkezik vagy az alapszervezet területén működő önkormányzat önkormányzati képviselője, polgármestere, alpolgármestere, önkormányzati bizottsági tagja, tisztségviselője, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja vagy az alapszervezet területéről bejutott országgyűlési képviselő.

(3) Az alapszervezet döntéshozó szerve a megyei (fővárosi kerületi) területi taggyűlés (a továbbiakban: területi taggyűlés). A megyei (fővárosi kerületi) területi taggyűlés határozatai a párt megyei tagjaira, megyei szervezeteire, megyei testületeire és megyei vezető tisztségviselőire kötelezőek. Az alapszervezet ügyvezető szerve a 3 tagú megyei (fővárosi kerületi) elnökség, amely két területi taggyűlés között gyakorolja a területi taggyűlés azon jogait, amelyek nem tartoznak a területi taggyűlés kizárólagos feladat- és hatáskörébe. A megyei (fővárosi kerületi) elnökség tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek az alapszervezet vonatkozásában. A megyei (fővárosi kerületi) elnökség elnöke a megyei (fővárosi kerületi) elnök, aki egyben képviseli az alapszervezetet.

(4) Az alapszervezet az országos szervezettől elkülönült vagyonnal rendelkezik.

11/A.§ A párt országos szervezetei és tisztségviselői

(1) A párt országos döntéshozó szerve a kongresszus, mely az alapszervezetek delegáltjaiból áll. A kongresszus határozatai a párt tagjaira, szervezeteire, vezető tisztségviselőire és testületeire kötelezőek.

(2) A párt országos vezető tisztségviselői a párt országos elnökségének tagjai. Az országos elnökség a párt ügyintéző szerve, amely két kongresszus között gyakorolja a kongresszus azon jogait, amelyek nem tartoznak a kongresszus kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(3) A párt országos hatáskörű felügyelőbizottságot hoz létre.

11/B.§ A tagok összességének döntéshozatala

(1) A tagok összessége határozatképes, ha az összes tag több mint fele jelen van.

(2) Össze kell hívni a tagok összességét, ha azt az ok és a javasolt napirend megjelölésével több, mint a tagok fele írásban kéri. Az írásbeli kérelmet az Országos Elnökséghez kell benyújtani, amelyik – a feltételek fennállásának és az aláírások vizsgálatát követően – a kérelem hozzá érkezésétől számított 8 napon belül kitűzi a tagok összességének ülését. Az Országos Elnökség a kérelem beérkezésétől számítva legkorábban 30 nappal későbbi, de legfeljebb a következő kongresszus alkalmára tűzi ki a tagok összességének ülését.

(3) Az Országos Elnökség erre irányuló külön kérelem beérkezésétől függetlenül is összehívhatja a tagok összességének ülését, ha nagy jelentőségű ügy megtárgyalása és abban való döntéshozatal szükséges.

(4) Jelen szakasz (2) bekezdésében foglalt esetben a tagok összessége gyakorolja a Kongresszus kizárólagos feladat- és határkörét.

(5) Egyebekben a tagok összességének ülésére a kongresszus szabályait kell alkalmazni.

12. § A kongresszus és a területi taggyűlés összehívása

(1) A kongresszus összehívásáról az Országos elnökség köteles gondoskodni. A kongresszus időpontjáról és helyéről az Országos elnökség dönt, kongresszust nem kizárólag a párt székhelyén lehet tartani. Az Országos elnökség a meghívóban jelzi, amennyiben a kongresszust nem a párt székhelyére hívja össze. Az Országos elnökség köteles összehívni a kongresszust a kongresszus hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez, illetve összehívhatja a kongresszust, hogy bármely kérdésben a tagság döntését kérje. Az Országos elnökség köteles összehívni a kongresszust évente legalább egy alkalommal.

(2) A kongresszust össze kell hívni 30 napon belül, ha a tagok legalább 15%-a a napirend, az ok és a cél megjelölésével, írásban kéri.

(3) A kongresszust az országos elnökség a kongresszust megelőzően legalább 15 nappal hívja össze, időpontjának, helyszínének és előzetes napirendi pontjainak meghatározásával. A meghívó tartalmazza a párt nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének (mely az Országos elnökség döntésének megfelelően nem csak a párt székhelye lehet) megjelölését, az ülés tervezett napirendjét. A tervezett napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) Az Országos elnökség 45 napon belül kongresszust hív össze, amennyiben legalább egy társelnöki tisztség és/vagy két országos elnökségi tagi tisztség betöltetlen.

(5) A kongresszusi meghívót az összes kongresszusi delegált regisztrált email címére el kell juttatni a (3)-ban meghatározott határidővel. (7) A területi taggyűlést az megyei (fővárosi kerületi) elnökség a területi taggyűlést megelőzően legalább 7 nappal hívja össze, időpontjának, helyszínének és előzetes napirendi pontjainak meghatározásával, azzal, hogy a területi taggyűlési ülés meghívóját a tagok részére történő kézbesítéssel egyidejűleg kézbesíteni kell az országos elnökség részére is. A területi taggyűlésen az országos elnökség tagja vagy megbízottja tanácskozási joggal részt vehet.

12/A.§ A kongresszus és a területi taggyűlés működése és napirendje

(1) A kongresszuson szavazati joggal a kongresszusi delegáltak vehetnek részt. A kongresszus összesen 100 delegáltból áll. Amennyiben a kongresszusi delegált elveszíti a mandátumát a következő delegált választásig, helyére a pótdelegált lép.

(2) A kongresszusi delegáltakat a területi taggyűlés választja saját tagjai közül. A választást január 10. és január 30. között, illetve szeptember 10. és szeptember 30. között kell megtartani. Kongresszusi delegált-jelölt bármelyik alapszervezeti tag lehet. Bármelyik tag jelölhet delegáltat. A kongresszusi delegáltak a választást követően hat hónappal elveszítik a mandátumukat. Amennyiben a kongresszus olyan időpontra esik, amikor a delegáltnak lejárt volna a mandátuma, de az új delegáltat a területi taggyűlés még nem választotta meg, a delegált mandátuma a kongresszusig meghosszabbodik.

(3) Az alapszervezet a delegált-jelöltekből listát képez a választásig.

(4) A választás érvényes, amennyiben határozatképes területi taggyűlésen történik meg a kislistás választás szabályai szerint. A választás során a választó valamennyi jelölt közül egyet jelölhet meg. Az alapszervezet a szavazás alapján listát állít a delegált-jelöltekről, a listárról az első jelölt automatikusan delegált lesz, a többi jelölt sorrendben kerül a megválasztásra az adott alapszervezetre eső kvóta szám alapján. A póttagok a listáról be nem került jelöltek lesznek ugyanabban a sorrendben.

 (5) A (további) mandátumok elosztása (kvóta szám) országosan a D’Hondt-módszer alapján történik. Ehhez össze kell állítani egy táblázatot, amelynek oszlopai az alapszervezetek, első sorát az alapszervezetek területi taggyűlésein leadott valamennyi szavazat képezi; a következő sorban a fenti sorban szereplő számok fele, a rákövetkezőben a harmada, az arra következőben a negyede és így tovább szerepel.

(6) A táblázat segítségével történik a mandátumok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik alapszervezet számoszlopában találjuk meg azt, az az alapszervezet kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik alapszervezet oszlopában találjuk meg azt, az kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül. Ha a táblázatban több alapszervezet alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a létszámmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos létszámú alapszervezetek száma, akkor az alapszervezetre jutó választópolgárok számának sorrendjében kell kiosztani a mandátumokat.

(7) Valamennyi mandátum kiosztását követően az alapszervezet által összeállított listán a következő, mandátumot nem nyert delegált-jelölt pótdelegált lesz.

(8) A kongresszuson hozzászólalási joga van a párt minden tagjának, a levezető elnök által szabályozott időkeretben.

(9) A kongresszus nem nyilvános; azon a tagokon, kongresszusi delegáltakon és az országos vezető tisztségviselőkön kívül az elnök által meghívottak és az alapszabály vagy a kongresszus határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

(10) A kongresszus lebonyolítása:

Az ülést az Országos elnökség kijelölt tagja nyitja meg. A kongresszus az ülés megnyitását követően megválasztja a kongresszusi tisztségviselőket: a levezető elnököt, a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyv-vezetőt és a jegyzőkönyv-hitelesítőket. A levezető elnök átveszi az ülés vezetését és megállapítja a határozatképességet. A határozatképes kongresszus határoz a kongresszus napirendjének elfogadásáról.

(11) A kongresszus határozatképes az adott napirendi pont tekintetében, ha azon a szavazásra jogosult párttagok több mint fele érvényes szavazatot ad le. A kongresszus döntéseit eltérő rendelkezések hiányában, nyílt szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza.

(12) A kongresszus személyi kérdésekben titkosan választ.

(13) A kongresszusi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető készíti, a levezető elnök, a társelnökök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvben kell rögzíteni a kongresszus során hozott határozatok számát, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a kongresszus során történt lényeges eseményeket.

(14) A határozatokat a kongresszus a határozat meghozatalát követően közvetlenül a jelenlevőkkel közli. A határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül el közzé kell tenni a párt intranetes hálózatán.

(15) A kongresszus határozatképtelensége esetén az eredetileg meghirdetett napirendek tárgyában megismételt kongresszus tartható. A megismételt kongresszust az eredeti kongresszus napján kell tartani. A megismételt kongresszus összehívására, tervezett napirendjének, helyének, időpontjának megjelölésével az eredeti kongresszus meghívójában kerül sor. A megismételt kongresszus akkor tartható meg, ha az eredeti kongresszus meghívójában a kongresszusi delegáltakat a távolmaradás következményeiről kifejezetten tájékoztatják, és a megismételt kongresszust megelőző kongresszust – és annak határozatképtelensége okán a megismételt kongresszust is – az országos elnökség a kongresszust megelőzően legalább 30 nappal hívja össze. A meghívónak azt a tájékoztatást is tartalmaznia kell, hogy a megismételt kongresszus az eredeti napirendi pontok tekintetében az itt szabályozottak szerint határozatképes.

A megismételt kongresszus akkor határozatképes, ha:

a. a szavazásra jogosultak legalább harmada jelen van, vagy

b. a szavazásra jogosultak legalább negyede jelen van és a szavazásra jogosultak legalább negyede egybehangzó szavazatot adott le.

(16) A területi taggyűlési ülés megtartására a kongresszusi ülés megtartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy amennyiben hatnál kevesebb taggal tartják meg a határozatképes területi taggyűlést, úgy a levezető elnök a megyei (fővárosi kerületi) elnök, a jegyzőkönyv-hitelesítők és a szavazatszámlálók ugyanazon személyek. A területi taggyűlésen hozott határozatokat az érintettekkel és az Országos Elnökséggel is közölni kell. Az Országos Elnökség a kézhezvételtől számított 7 napon belül a területi taggyűlés határozatának végrehajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes jogszabállyal, a párt alapszabályával vagy a kongresszus határozatával. A felfüggesztés ellen az alapszervezet fellebbezhet a kongresszushoz.

12/B. § Határozathozatal ülés tartása nélkül

(1) A kongresszus hozhat határozatot ülés tartása nélkül is.

(2) Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az Országos Elnökség a határozat tervezetének a delegáltak részére emailben történő megküldésével kezdeményezi. A delegáltak számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a delegáltak legalább annyi szavazatot megküldenek az Országos Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő delegált jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(3) Ha bármely delegált az ülés megtartását kívánja, a Kongresszus ülését az Országos Elnökségnek össze kell hívnia.

(4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi delegált szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Országos Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

13.§ A kongresszus feladatai és hatásköre

(1) A kongresszus kizárólagos feladat és hatáskörébe tartozik, hogy:

a      megállapítja és módosítja a párt Alapszabályát;

b     elfogadja az éves költségvetést és az előző évről szóló számviteli beszámolót;

c      megvitatja és elfogadja az országos elnökség beszámolóját;

d     dönt a párt feloszlásáról, szétválásáról, más párttal való egyesülésének kimondásáról;

e      dönt az alapszervezet feloszlatásáról;

f       megválasztja az országos elnökség tagjait, dönt mandátumuk hosszáról, amely 18 24 hónap;

g     elfogadja a párt Alapító Politikai Nyilatkozatát;

h     elfogadja a párt közpolitikai programját;

i        dönt az országos civil szervezetekkel történő együttműködésről és annak módjáról, civil szervezetek társszervezetté minősítéséről;

j       dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal;

k      elfogadja napirendjét és ügyrendjét;

l        kongresszusi bizottságokat hoz létre, elfogadja azok beszámolóját;

m   dönt a tagdíjak mértékéről.

(2) A kongresszus politikai állásfoglalást ad ki.

(3) A kongresszus az Országos Elnökség javaslatára akkor oszlathatja fel az alapszervezetet, ha a területi taggyűlés vagy a megyei (fővárosi kerületi) elnökség jogszabállyal, a párt alapszabályával, határozatával ellentétes határozatot hoz, az alapszervezet jogszabállyal, a párt alapszabályával vagy határozatával ellentétesen működik, és a határozatot az Országos Elnökség felhívására a területi taggyűlés vagy a megyei (fővárosi kerületi) elnökség a felhívásban megjelölt határidőben nem változtatja vagy semmisíti meg, illetve a jogszabállyal, a párt alapszabályával vagy határozatával ellentétesen működésén az Országos Elnökség felhívására a felhívásban megjelölt határidő lejártáig nem hagy fel vagy azt nem változtatja meg. Az Országos Elnökség a határidő eredménytelen elteltével felfüggesztheti az alapszervezet működését, azzal, hogy köteles a soron következő kongresszus számára előterjeszteni a feloszlatásról szóló határozati javaslatot.

(4) A kongresszus feloszlatja azt az alapszervezetet:

-        amelynek gazdálkodásával kapcsolatban jogerős elmarasztaló bírósági vagy hatósági döntés született;

-        amelynek szervezetével kapcsolatban jogerős elmarasztaló bírósági vagy hatósági döntés született;

-        amely vezető tisztségviselőjétől a megbízást annak ellenére nem vonja vissza, hogy a vezető tisztségviselőt bíróság bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélte.

14. § A területi taggyűlés feladatai és hatásköre

(1) A területi taggyűlés kizárólagos feladat és hatáskörébe tartozik, hogy:

a      elfogadja az alapszervezet éves költségvetését, az előző évről szóló számviteli beszámolót és amegye (fővárosi kerületi) szervezet éves munkatervét, és SZMSZ-ét 

b     megvitatja és elfogadja a megyei (fővárosi kerületi) elnökség és a helyi önkormányzati tisztviselők éves beszámolóját;

c      dönt az alapszervezet feloszlásáról;

d     jelöli a megyei (fővárosi kerületi) elnökség tagjait, dönt mandátumuk hosszáról, amely nem lehet hosszabb 18 hónapnál;

e      dönt minden olyan kérdésekben, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal;

f       elfogadja napirendjét és ügyrendjét;

g     vétó vagy egyetértési joga legyen a jelöltek kialakulás

h     dönt települési helyi csoport megalakulásáról

i        Jelölhet és vétózhat országgyűlési, illetve önkormányzati választáson induló jelöltet. Amennyiben vétót emel, akkor az országos elnökségnek új jelöltet kell állítani.

15.§ A kongresszus állandó és eseti bizottságai

(1) A kongresszus az alapszabályban megjelölt állandó bizottságokat és kongresszusi határozattal eseti bizottságokat hozhat létre.

(2) Az állandó bizottságok hatáskörét, feladatát, tagjainak számát és annak meghatározását, hogy vannak-e póttagjai, az alapszabály, eseti bizottságok hatáskörét, feladatát, tagjainak számát és annak meghatározását, hogy vannak-e póttagjai a létrehozó kongresszusi határozat tartalmazza.

(3) Az állandó bizottságok tagjait a kongresszus választja az országos elnökség mandátumával megegyező időtartamra.

(4) Az eseti bizottságok tagjait és póttagjait a kongresszus választja határozott, legfeljebb egyévnyi időtartamra. Az eseti bizottság megbízatásának lejárta előtt a bizottság és tagjainak (póttagjainak) mandátuma egy alkalommal meghosszabbítható, a megbízatás teljes időtartama azonban az eredeti megbízatással együttesen nem haladhatja meg a 18 hónapot.

(5) A bizottságok póttagja – amennyiben a kongresszus póttag választásáról határoz – az a póttag-jelölt, aki a bizottság póttagjainak választása során a szavazatok több, mint 50%-át megkapta.

(6) Ha bármely tag mandátuma idő előtt szűnik meg, a megválasztott póttag – a póttagokra leadott szavazatok sorrendjében – a helyére lép. Amennyiben a bizottságnak nincsenek vagy elfogytak a póttagjai, a bizottság mindaddig működőképes, amíg az eredetileg megválasztott létszám legalább háromnegyede mandátummal rendelkezik. A működőképességi létszám számításánál a tizedes jegyeket figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Ha a bizottság még működőképes, de nem teljes létszámú, a hiányzó tagokat és póttagokat a soron következő kongresszuson meg kell választani. Amennyiben valamelyik állandó bizottság működőképessége megszűnik, a működőképesség megszűnésétől számított 4 hónapon belül kongresszust kell tartani, ami intézkedik a kiesett bizottsági tagok és póttagok pótlásáról. Hiányzó bizottsági tagok választása során az új tagok mandátuma a bizottság mandátumának hátralévő időtartamára szól.

(8) A bizottságok első ülésén a bizottsági tagok maguk közül elnököt választanak. Az elnök a bizottság egy másik tagját – állandóan vagy ideiglenesen – megbízhatja, hogy akadályoztatása esetén nevében eljárjon. Az elnök feladata a bizottság munkájának a szervezése, az ülések összehívása, vezetése és a jegyzőkönyv hitelesítése.

(9) A bizottságok határozatképesek, ha a mandátummal rendelkező tagok több, mint a fele jelen van.

(10) A bizottságok működési rendjüket az alapszabály, a kongresszus által alkotott egyéb szabályzatok és az eseti bizottságok esetén a bizottságot létrehozó határozat figyelembevételével maguk szabályozzák.

(11) A bizottságok megbízatásuk lejáratakor kötelesek beszámolni munkájukról a kongresszusnak.

16.§ A felügyelőbizottság

(1) A felügyelőbizottság:

a. ellenőrzi a pártszervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a kongresszusi, valamint területi taggyűlési határozatok végrehajtását, betartását;

b. folyamatosan ellenőrzi a párt és az alapszervezet gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit;

c. előzetesen megvizsgálja és írásban véleményezi a területi taggyűlés és a kongresszus elé terjesztett éves költségvetést és az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a megyei (fővárosi kerületi) elnökség és az országos elnökség a költségvetés végrehajtása és betartása érdekében hozott döntéseit;

d. jogosult a párt és az alapszervezet pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos okmányokba betekinteni;

e. jogosult a párt és az alapszervezet minden tisztségviselőjétől, alkalmazottjától és munkatársától a párt és az alapszervezet és azok egyes szervezeti egységeinek pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatosan tájékoztatást kérni, a felsoroltak pedig kötelesek a tájékoztatást megadni;

f. munkájáról tájékoztatja az országos elnökséget és beszámol a kongresszusnak;

g. folyamatosan ellenőrzi a párt országgyűlési képviselőcsoportjának, a pártalapítvány és a párt tulajdonában álló gazdálkodó szervezet gazdálkodását, jogosult a pénzügyekkel kapcsolatos okmányokba betekinteni.

(2) A felügyelőbizottság öt tagját és egy póttagját a kongresszus választja 18 hónapos időtartamra.

(3) A felügyelőbizottság tagja megbízatása megszűnésének esetei:

tagsági jogviszonyának megszűnése,

lemondás.

(4) A felügyelőbizottság határozatait legalább 3 tag egyetértő szavazatával hozza.

(5) A felügyelőbizottság elnöke és tagja nem tölthet be más, a kongresszus vagy a területi taggyűlés által választott párttisztséget, nem lehet a párt alkalmazottja vagy a párt intézményének, valamint a párt részvételével működő gazdálkodó szervezetnek alkalmazottja vagy tagja. Nem lehet továbbá a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a párt vezető tisztségviselője.

(6) A felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenysége utóellenőrzés: az országos elnökség és a megyei (fővárosi kerületi) elnökség által hozott valamennyi – a párt gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit érintő – döntést megvizsgál.

(7) A felügyelőbizottság a munkája során feltárt szabálytalanságokról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgált szervezeti egységet és az országos elnökséget. Az írásbeli tájékoztatóban foglalt szabálytalanságok kijavításáért, az abban foglalt határidők betartásáért az országos elnökség felelős, a meghozott intézkedésektől a felügyelőbizottság elnökét írásban tájékoztatja. A felügyelőbizottság javaslatot tesz a további szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételére, és kezdeményezheti a személyi felelősség megállapítását.

(8) A felügyelőbizottság tagjai a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott, a párt és az alapszervezet pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni.

(9) A felügyelőbizottság elnöke az országos elnökség ülésein a felügyelőbizottság illetékességi körét érintő napirendi pontok tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesz.

(10) A felügyelőbizottság átfogó vizsgálatainak legfontosabb tanulságairól tájékoztatja a párt tagságát.

(11) A felügyelőbizottság működésének további szabályait a saját maga által elfogadott ügyrend tartalmazza.

16/A. § A megyei (fővárosi kerületi) elnökség tagjai, ülése

(1) A megyei (fővárosi kerületi) elnökség 3 tagú (elnök és két alelnök). A területi taggyűlés a tagok sorából választja ki az elnök- és külön-külön az alelnökjelölteket, akik személyét az Országos Elnökség jóváhagyja. Elnök-, illetve alelnökjelölt bármelyik alapszervezeti tag lehet. A jelöltekről választás során határoz a területi taggyűlés. A tag valamennyi jelölt közül egyet jelölhet meg. A sorrendben legtöbb szavazatot kapó tag lesz az elnök-, illetve az alelnökjelölt.

(2) Az elnök-, illetve alelnökjelölt személyét a területi taggyűlés a választásról szóló jegyzőkönyv-másolatával felterjeszti az Országos Elnökség részére. Az Országos Elnökség a felterjesztést követő ülésén dönt az elnök-, illetve alelnökjelöltek jóváhagyásáról. A jelölt vagy jelöltek elutasítása esetén a fenti eljárást meg kell ismételni új jelölttel vagy jelöltekkel.

(3) Egyebekben a megyei (fővárosi kerületi) elnökség ülésére az Országos Elnökség ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a megyei (fővárosi kerületi) elnökségi ülés meghívóját a megyei (fővárosi kerületi) elnökségi tagok részére történő kézbesítéssel egyidejűleg kézbesíteni kell az országos elnökség részére is. A területi taggyűlésen az országos elnökség tagja vagy megbízottja tanácskozási joggal részt vehet.

16/B. § A megyei (fővárosi kerületi) elnökség feladatai és hatásköre

(1) A megyei (fővárosi kerületi) elnökség:

a      a területi taggyűlés döntéseinek megfelelően, a párt programjának teljesítése érdekében vezeti az alapszervezet tevékenységét;

b     Az országos elnökség és a kongresszus döntéseit végrehajtja a választási kampány során;

c      kezeli az alapszervezet vagyonát, gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

d     elkészíti és elfogadásra a területi taggyűlés elé terjeszti az alapszervezet éves költségvetését, valamint éves költségvetési beszámolóját és az elnökség éves munkatervét;

e      gondoskodik az éves költségvetés végrehajtásáról, és erről beszámol a területi taggyűlésnek;

f       eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy a területi taggyűlés a hatáskörébe utal;

g     tevékenységéről évente beszámol a területi taggyűlésnek és az Országos Elnökségnek, valamint működéséről tájékoztatja a párt belső nyilvánosságát;

h     kezeli az alapszervezet tagnyilvántartását, gondoskodik az új tagok jelöléséről

(2) A megyei (fővárosi kerületi) elnökség csak területi taggyűlési, kongresszusi, illetve Országos Elnökségi előzetes felhatalmazással dönthet olyan kérdésben, hajthat végre olyan határozatot, amelyet az Alapszabály nem utal kifejezetten a hatáskörébe.

16/C. § Országos Tanács

(1) Országos Tanács (a továbbiakban: OT) olyan egyeztető fórum, ahol a párt vezetői konzultálnak a párt aktuális országos ügyeiről. A párt helyi elnökei, országgyűlési képviselői és polgármesterei tájékoztatást kapnak a párt rövid távú politikai programjáról, kampányairól, taktikai és stratégai irányokról. Az OT feladata továbbá, hogy tanácsaival segítse az országos elnökséget a párt Alapító Nyilatkozatában szereplő politikai célok elérésében, két kongresszus között. Az OT havonta egyszer, de legalább évi 6 alkalommal ülésezik. Az országos elnökség nem tartozik beszámolási kötelezettséggel az OT felé. Az OT határozatot nem hoz.

(2) Az Országos Tanács tagjai:

a, az OT elnöke

b, az alapszervezetek helyi elnökei,

c, az országos elnökség tagjai

d, a párt országgyűlési képviselői

e, a párt polgármesterei és önkormányzati képviselői

f, a pártigazgató,

g, a felügyelő bizottság elnöke

(3) Az OT nem hoz határozatot, csak tárgyalást tart.

(4) Az OT az első ülésén megválasztja elnökét, legfeljebb 1 évre. Az OT ülését az OT elnöke hívja össze és gondoskodik napirendjének és jegyzőkönyvének összeállításáról és munkájának megszervezéséről.

(5) Az OT két ülése között legfeljebb 90 nap telhet el.

(6) Az OT ülésének összehívása akkor szabályos, ha az ülés helyéről és időpontjáról szóló értesítést, valamint az ülés tervezett napirendjét az ülés összehívója minden mandátummal rendelkező tag regisztrált emailcímére az ülés kezdete előtt legalább 7 nappal megküldte. Rendkívüli OT összehívása esetén legalább 24 órával előtte.

(7) Az OT napirendjére a napirendtervezetben nem szereplő napirendi pontot csak az OT elnöke és az országos elnökség egyetértő szavazatával lehet felvenni.

(8) Az OT ülése a párt tagjai számára nyilvános.

16/D. § Budapesti Regionális Szervezet

(1) A Budapesti Regionális Szervezet (BRSZ) a budapesti kerületi alapszervezetek delegáltjaiból álló fórum. A BRSZ szükség esetén, de évente legalább három alkalommal tart ülést.

(2) Minden budapesti alapszervezetnek a BRSZ döntéshozatala során egy szavazata van.

(3) A BRSZ saját maga választja elnökét, alelnökét és szóvivőjét.

(4) A BRSZ valamennyi olyan kérdésben véleményt nyilváníthat a párton belül, amely egyidejűleg több budapesti alapszervezetet érint vagy olyan fővárosi jelentőségű ügy, amely egységes fővárosi kezelést igényel.

16/E. § A BRSZ jogai, feladatai

(1) A BRSZ az Országos Elnökség valamennyi 18/D. § (4) bekezdésben szereplő ügyben hozott döntésében véleményezésre jogosult, továbbá kérheti bármely 18./D. § (4) bekezdésben szereplő ügy napirendre vételét az Országos Elnökség ülésére.

(2) A BRSZ feladatai az egyidejűleg több budapesti alapszervezetet érintő vagy az egységes fővárosi kezelést igénylő fővárosi jelentőségű ügyben az Országos Elnökséggel egyeztetve:

a) politikai üzeneteket fogalmaz meg,

b) akciókat szervez,

c) sajtónyilatkozatok ad ki,

d) véleményezi a fővárosi választott tisztségviselőnek jelöltek személyét azaz főpolgármester-jelöltet és a fővárosi kompenzációs listát.

A módosítás a kihirdetésével hatályos.

17/A.§ Az Etikai és Fegyelmi Bizottság

(1) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság a párt belső konfliktusainak kezelésére létrehozott, az etikai és fegyelmi ügyekben első fokon eljáró állandó bizottsága. Az EFB munkája során törekszik a konfliktusok feloldására és konszenzus létrehozására, elsősorban mediációs eljárás alkalmazásával.

(2) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság öt (5) tagját a taggyűlés/kongresszus választja a 29. § szabályai szerint.

(3) Az EFB tagjai közül legfeljebb három lehet azonos nemű.

(4) Nem választható az EFB tagjának:

a) aki taggyűlés/kongresszus által választott egyéb tisztséget tölt be,

b) aki a párt alkalmazottja,

c) aki a párt alapítványának alkalmazottja,

d) akit jogerősen eltiltottak a párttisztség betöltésétől.

(5) Az EFB tagjainak megbízatása megszűnik:

a) lemondásuk esetén a lemondás napján;

b) párttagságuk megszűnése esetén a párttagságuk megszűnésének napján;

c) a megbízási idő lejárta esetén az új EFB megválasztásával, de nem később, mint a mandátumuk lejártát követő 30. napon.

Amennyiben az EFB bármely tagjának megbízatása megszűnik, 120 napon belül a helyére új tagot kell választani.

(6) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság megválasztott tagjai saját maguk közül választják a bizottság Elnökét.

(7) Az EFB ülését az EFB elnöke hívja össze, amikor arra fegyelmi beadvány miatt szükség van, de legalább kéthavonta egyszer. Az ülés akkor határozatképes, ha az EFB Tagjainak több mint a fele jelen van. Az EFB ülései zártak, azon kizárólag az EFB Tagjai vehetnek részt, illetve az EFB Titkára, amennyiben nem tagja az EFB-nak. Az EFB határozhat úgy, hogy nyilvános ülést tart.

(8) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(9) Az EFB hatásköre:

a)        lefolytatja az etikai és fegyelmi eljárást, az eljárást mediációs útra utalhatja az eljárás során egy alkalommal

b)        első fokon dönt etikai és fegyelmi kérdésekben,

c)         a párt alapdokumentumainak értelmezésén alapuló állásfoglalásokat ad ki,

d)        befogadja a mediációs kérelmeket, és szervezi a mediációs eljárást,

e)        elfogadja a saját ügyrendjét

f)         dönt arról, hogy a fegyelmi eljárások során tudomására jutott tények közül mit tár a párt belső nyilvánossága elé.

g)        évente beszámol a kongresszusnak.

(10) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke:

a)        dönt az ülések összehívásáról,

b)        levezeti az üléseket,

c)         titkár hiányában ellátja a testület titkári teendőit és gondoskodik a titkári poszt mielőbbi betöltéséről,

d)        dönt az etikai és fegyelmi eljárás lefolytatásáról, vagy a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(11) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság munkáját átfogó jogi ismeretekkel rendelkező (jogi vagy közigazgatási felsőfokú végzettséggel) rendelkező Titkár segíti. A Titkárt az EFB választja saját tagjai közül, amennyiben van ilyen választott EFB tag, ennek hiányában az EFB a megfelelő végzettségű párttagok közül választ Titkárt.

(12) A Titkár feladatai

a)            gondoskodik az EFB működésének jogszerűségéről;

b)            segíti az Elnököt az indítványok befogadása során;

c)            összehívja az üléseket;

d)            előkészíti a tárgyalást, egyezteti az időpontokat, kiküldi a meghívókat;

e)            vezeti a tárgyaláson a jegyzőkönyvet;

f)             segít a döntések indokolásának szövegezésében.

(13) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai kötelesek a fegyelmi eljárás során a tudomásukra jutott, és a párt belső nyilvánosságára sem hozható tényeket titokban tartani.”

IV. AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG

18.§

Az országos elnökség a párt döntéshozó, ellenőrző, valamint jogorvoslati szerve, amely gyakorolja két kongresszus között a kongresszus jogait mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a kongresszus kizárólagos feladat és hatáskörébe.

19.§ Az országos elnökség tagjai, ülése

(1) Az Országos Elnökség tagja a Párt két Társelnöke, valamint további öt hét Országos Elnökségi tag

a)        A Társelnökök nem lehetnek azonos neműek.

b)        Az Országos Elnökségi tagok nem lehetnek valamennyien azonos neműek.

(2) A Társelnököket és az Országos Elnökségi tagokat a Kongresszus egymást követően választja meg a 29. § rendelkezései szerint.

(3) Az országos elnökség tagjai nem lehetnek a párt vagy az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottai, továbbá csak olyan személy választható országos elnökségi tagnak, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. Az országos elnökség tagja csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az országos elnökség tagjainak megválasztásánál figyelemmel kell lenni továbbá a Ptk. vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseire (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. §).

(4) Az Országos Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:

a)        lemondásuk esetén a lemondás napján;

b)        párttagságuk megszűnése esetén a párttagságuk megszűnésének napján;

c)         a megbízási idő lejárta esetén az új Országos Elnökség megválasztásával, de nem később, mint a mandátumuk lejártát követő 30. napon.

A pártigazgató és más közvetlenül az országos elnökség által kinevezett tisztségviselők megbízatása az országos elnökség mandátumával megegyező ideig tart.

Amennyiben az Országos Elnökség bármely tagjának megbízatása megszűnik, 120 napon belül a helyére új tagot kell választani.

(5) Az Országos elnökség ülését a párt egyik társelnöke hívja össze, az országos elnökségi ülés előtt legalább 48 órával, a napirendi pontok írásban történő közlésével. (Írásbelinek minősül az elektronikus levél is.) Valamely társelnök köteles az Országos elnökség ülését 3 napon belül összehívni, ha három országos elnökségi tag a napirend előzetes megjelölésével ezt írásban kezdeményezi. Amennyiben minden országos elnökségi tag jelen van, akkor az ülés összehívásának idejére és módjára tekintet nélkül szabályos országos elnökségi ülés tartható. Az ülés összehívásáról szóló meghívót valamennyi tagnak megküldött levélben is közzé kell tenni annak megjelölésével, hogy mely napirendi pontok tárgyalása történik zárt ülés keretében. 

(6) Az országos elnökség határozatképes, ha ülésén a tagjainak több mint fele jelen van. Az országos elnökség döntéseit a jelenlévő országos elnökségi tagok többségének egybehangzó szavazatával hozza. Az országos elnökség ülését az országos elnökség által megbízott személy vezeti. Az országos elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz a pártigazgató, továbbá akit az Országos elnökség meghív.

(7) Az országos elnökség alapos indok esetén – például ha a megtárgyalandó napirendi pont a párt választási stratégiáját veszélyezteti vagy ha a döntéssel érintett harmadik személyek jogainak megóvása ezt megkívánja – zárt ülést rendelhet el, amelyen az országos elnökség tagjain kívül az országos elnökség által jóváhagyott személyek vehetnek részt.

(8) Az országos elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az országos elnökség egy tagja hitelesít. A hitelesített jegyzőkönyvet legkésőbb az ülést követő 14. napon a tagság számára nyilvánossá kell tenni.

20.§ Az országos elnökség feladatai és hatásköre

(1) Az Országos elnökség:

a     a kongresszus döntéseinek megfelelően, a párt programjának teljesítése érdekében vezeti a párt tevékenységét;

b     irányítja és koordinálja a választási kampányt;

c      vezeti a párt kommunikációs tevékenységét;

d     kinevezi a pártigazgatót és irányítja munkáját;

e     rendszeresen értékeli a pártigazgató munkáját;

f       a nyilvánosságban megjeleníti a pártot, nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki;

g     kötelező érvényű határozatokat hozhat a párt tagjai és testületei számára;

h     kapcsolatot tart civil szervezetekkel és más pártokkal, gondozza a párt nemzetközi kapcsolatait;

i       részt vesz a képviselőjelöltek kiválasztásában;

j       kidolgozza a párt választási és szakpolitikai programját;

k     felügyeli az Alapszabály, a program, valamint a kongresszus döntéseinek betartását;

l       elfogadja a tagfelvételi eljárás és a tagnyilvántartás szabályait;

m   tárgyalódelegációkat, eseti bizottságokat állíthat fel, tisztségeket hozhat létre időszakos megbízásra, illetve meghatározott feladat céljára, ezekre saját hatásköreit átruházhatja;

n     dönt az időközi választásokon más szervezetekkel való együttműködésről;

o     kezeli a párt vagyonát, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kinevezi a párt tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőit, dönt országos alapítványok létrehozásáról és megválasztja azok kuratóriumait;

p     elkészíti és elfogadásra a kongresszus elé terjeszti a párt éves költségvetését, valamint éves költségvetési beszámolóját;

q     gondoskodik az éves költségvetés végrehajtásáról, és erről beszámol a kongresszusnak;

r      politikailag irányítja a párt országgyűlési képviselőit, javaslatot tehet törvényjavaslatok benyújtására, állást foglalhat az egyes törvényjavaslatok elveiről;

s      eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy a kongresszus a hatáskörébe utal;

t      tevékenységéről évente beszámol a kongresszusnak és működéséről tájékoztatja a párt belső nyilvánosságát;

(2) Az alapszabályban foglalt határidő különleges jogrend idején történő lejárata esetén az Országos Elnökség jogosult a határidőt legfeljebb a különleges jogrend megszűnését követő 30 napig meghosszabbítani.

(3) Amennyiben a delegáltak választásának időtartama olyan időre esne, amikor országgyűlési képviselők általános választását, önkormányzati választást, több alapszervezetet érintő időközi választást vagy pártok által országosan szervezett választást(előválasztás) tartanak, az Országos Elnökség jogosult a delegáltválasztás időtartamát legfeljebb 30 nappal meghosszabbítani.

21.§ A társelnökök

(1) A párt jogi képviseletét a két társelnök önállóan látja el.

(2) A pártigazgató fölött a munkáltatói jogokat a társelnökök együttesen gyakorolják.

(3) Két országos elnökségi ülés között a 22.§ (1) a, c, f, h és s pontjai szerinti jogkörökben a két társelnök együttesen jár el.

(4) A társelnökök a fenti jogkörökben eljárva meghozott döntéseikről haladéktalanul tájékoztatják az országos elnökséget.

V. PÁRTSZERVEZET

22.§ A pártigazgató

(1) Az országos elnökség a párt szervezetének irányítására, legfeljebb saját megbízatásának időtartamára, pártigazgatót nevez ki.

(2) A pártigazgató nem lehet tagja az országos elnökségnek és a kongresszus által választott állandó bizottságnak.

(3) A pártigazgató:

a      végrehajtja a párt stratégiáját, az országos elnökség utasításai alapján;

b     gyakorolja az alkalmazottak fölött a munkáltatói jogokat, vezeti és irányítja munkájukat;

c      beszámol az országos elnökségnek;

d     gazdálkodik a párt pénzügyi erőforrásaival, az elfogadott költségvetés keretei között;

e      vezeti a központi tagnyilvántartást;

f       felügyeli a párt bővülését, regisztrálja a párt önkénteseit, javaslatot tesz az országos elnökségnek területi szervezeti egységek megalakítására;

g     kialakítja a pártszervezetet;

h     megszervezi a párt kongresszusát.

(4) A pártszervezet működését a pártigazgató javaslatára az országos elnökség határozza meg.

VI. ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYOK

23.§ Az etikai és fegyelmi eljárás általános szabályai

(1) Etikai vétséget követ el az a tag, aki:

a      olyan gondatlan cselekményt követ el, amely a párt jóhírnevét sérti;

b      a párt belső normáit, alapelveit vagy szervezeti kultúráját sértő, gondatlan magatartást tanúsít.

(2) Etikai vétség elkövetésének megállapítása esetén alkalmazható büntetés:

a      a figyelmeztetés

b      a megrovás

c      sorozatosan elkövetett etikai vétség esetén, a kizárás kivételével, fegyelmi vétség elkövetése miatt kiszabható büntetést is lehet alkalmazni.

(3) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki:

a      szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból bűncselekményt követ el, illetve olyan szándékos jogellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas a párt jóhírnevének csorbítására;

b     az ellene indult büntetőeljárásról, és annak eredményéről a párt elnökségét nem tájékoztatja;

c      a párt belső normáit, alapelveit, alapító nyilatkozatát vagy szervezeti kultúráját szándékosan megsérti;

d     a párt stratégiai döntéseivel ellentétesen cselekszik, nyilatkozik;

e      bizalmas információkat nyilvánosságra hoz vagy más politikai szervezeteknek önkényesen átad; szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megsérti az Alapszabály rendelkezéseit.

f       tudatosan kezdeményez megalapozatlan fegyelmi vagy etikai eljárást,

g     a bíróság általi cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről a pártigazgatót haladéktalanul nem tájékoztatta.

(4) Fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén alkalmazható büntetések:

a      megrovás;

b      párttisztségtől való eltiltás, legfeljebb 12 hónapra;

c      aktív tagság felfüggesztése határozott időre, de legfeljebb 6 hónapra;

d      pártból való kizárás.

23/A. §

(1) Etikai vagy fegyelmi eljárást a párt bármely tagja, vagy bármely, taggyűlés által választott testülete kezdeményezhet, írásbeli etikai vagy fegyelmi indítvány (indítvány) előterjesztésével, melyet indoklással ellátva az EFB elnökéhez címezve kell a pártigazgatónak eljuttatni. A pártigazgató a kérelmet haladéktalanul az EFB elnökéhez továbbítja, és a fegyelmi ügyben szükség esetén azonnali hatállyal az EFB döntéséig dönt az érintett tagsági jogainak felfüggesztéséről. Döntéséről tájékoztatja a kérelmezőt, az EFB elnökét, az Országos Elnökséget és az érintettet is. Az érintett kérheti a pártigazgató azonnali hatályú döntésének Országos Elnökség általi felülvizsgálatát, melyről az Országos Elnökség a soron következő ülésén, de legkésőbb 3 napon belül dönt.

(2) Az indítványt az EB elnöke megvizsgálja, és

a)    amennyiben az indítvány nem az arra jogosulttól származik, vagy nem a PM tagja ellen irányul, vagy nem felel meg az indítvány alaki követelményeinek, 8 napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja azt. A döntés ellen az Elnökséghez lehet fellebbezni, aki a fellebbezésről a soron következő ülésén határoz, a döntést vagy helyben hagyja, vagy az Etikai Bizottságot az eljárás lefolytatására utasítja.

b)    minden egyéb esetben a tárgyalás előkészítése érdekében 8 napon belül összehívja az EFB-t, vagy elektronikus úton ülést tart és írásbeli szavazással dönt a tárgyalás előkészítését érintő kérdésekben.

(3) Az indítvány etikai bizottság általi kézhezvételét követően az indítványozó indokolt kérelmére az érintett a párttagságából adódó jogait az Etikai Bizottság legfeljebb a beadvány elbírálásáig felfüggesztheti. A kérelemről annak beérkezésétől számított 8 napon belül kell dönteni, az Etikai Bizottság köteles lehetőséget biztosítani a panaszoltnak álláspontja ismertetésére. A felfüggesztő döntést az érintettel azonnal közölni kell. A felfüggesztő döntés ellen a panaszolt 8 napon belül fellebbezhet az Elnökséghez, aki köteles a fellebbezésről a soron következő ülésén határozni.

(4) A tárgyalás-előkészítő ülésen az EFB kijelöli az eljáró 3 fős tanácsot, és annak elnökét. Az eljáró tanácsnak nem lehet tagja a panaszolt és az indítványozó. Az eljáró tanács összetételéről és az eljárás megindításáról az EFB haladéktalanul írásban értesíti a panaszoltat és az indítványozót. A panaszolt értesítéséhez mellékelni kell az indítványt és annak valamennyi mellékletét elektronikus formában.

(5) A panaszolt 3 napon belül indokolt kérelmében kérheti a tanács egy tagjának kizárását az eljárásból. Ebben az esetben az EFB a tanácsot haladéktalanul kiegészíti 3 főre. Amennyiben bármely okból a tanács tagjainak száma 2 fő alá csökken, az EFB gondoskodik a tanács kiegészítéséről.

(6) A panaszolt részére az eljárás során keletkezett valamennyi iratot és bizonyítékot teljes terjedelmükben elektronikus úton rendelkezésre kell bocsátani. A panaszolt védekezését, bizonyítási indítványait a tárgyalást megelőzően írásban, vagy a tárgyaláson szóban előadhatja.

(7) A tárgyalást az indítvány beérkezésétől számított 40 napon belülre kell kitűzni úgy, hogy a panaszolttal az időpontot előzetesen egyeztetni kell, és arról az indítványozót értesíteni kell.

(8) Mindazon személyeket, akiknek a tárgyaláson való részvétele szükséges a tárgyalásra meg kell hívni elektronikus levélben úgy, hogy a meghívást az érintett legkésőbb a tárgyalást megelőző 8. napon kézhez kapja.

(9) A tárgyalás két szakaszból áll. A vizsgálati szakaszban az eljáró tanács meghallgatja az indítványozót (vagy annak/azok képviselőjét) az érintett tagot, lefolytatja az indítványozott bizonyítást és amennyiben azt szükségesnek látja hivatalból, vagy bármely fél kérelmére az eljárást legfeljebb 20 napra felfüggeszti, és mediációra utalja. A mediáció megkezdéséről, befejezéséről és annak eredményéről az indítványozó köteles írásban értesíteni az eljáró tanácsot.

(10) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(11) A tárgyalás vizsgálati szakasza nem nyilvános, azonban a panaszolt az eljárás bármely szakaszában kérheti ügyének nyilvános tárgyaláson való vizsgálatát. A zárt tárgyaláson az eljáró tanács tagjain, a titkáron és a panaszolton kívül más nem vehet részt, az erről készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni.

(12) A döntéshozatali szakaszban az eljáró tanács a határozatát zárt ülésen folytatott tanácskozás után többségi szavazással hozza meg.

(13) A határozatot a tárgyaláson ki kell hirdetni, és röviden szóban indokolni kell.

(14) A határozatot és annak részletes indokolását, valamint a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást a kihirdetéstől számított 8 munkanapon belül írásba foglalni és a panaszoltnak megküldeni.

(15) Az ügyet lezáró, érdemi határozat ellen a panaszolt annak kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban benyújtott, az Országos Elnökséghez címzett fellebbezéssel élhet.

(16) Az Országos Elnökség soron kívül, a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül zárt ülésen, indokolt határozattal dönt. Az Országos Elnökség a fellebbezés alapján a következőképpen határozhat:

a.   megsemmisíti az etikai bizottság határozatát és új eljárásra utasítja azt, amennyiben a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, vagy az eljárás során olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely érdemben befolyásolta a döntést, vagy

b.   megváltoztatja az etikai bizottság határozatát, amennyiben az EFB döntése sérti a párt belső szabályait vagy a jogszabályokat, vagy

c.   egyéb esetekben helybenhagyja azt.

Az Országos Elnökség határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.

(17) Amennyiben a jogerős határozat olyan fegyelmi büntetést rendel el, amely érinti a panaszolt tagi jogait, a határozat rendelkező részéről az EFB értesíti a pártigazgatót.

(18) A jogerős etikai és fegyelmi határozatokat anonimizált formában az intrán közzé kell tenni.”

VII. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRA ÉS VAGYONÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

24.§ A párt gazdálkodási szabályai

(1) A párt bevételeit képezik

a) a tagok által fizetett díjak,

b) a központi költségvetésből juttatott támogatás,

c) a magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásai, azzal, hogy ha azt nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) a párt gondoskodni,

d) végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatéka,

e) a párt befektetési tevékenységéből származó bevétel,

f) a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége.

(2) A párt részére – az (1) bekezdés b) alpontjában meghatározott kivételtől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(4) A párt névtelen adományt nem fogadhat el, az ilyen adományt be kell fizetni az Országgyűlés által létrehozott, a Ptv. szerinti alapítvány céljaira.

(5) Ha a párt a (2)-(4) bekezdéseket megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Ha az ilyen vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

(6) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:

a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet,

b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti,

c) egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet, és

d) a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti.

(7) Ha a párt a (6) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti, a (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

(8) A párt a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységére fordítja.

(9) A párt a pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít.

(10) A párt köteles minden év május 31-ig a Ptv. 1. számú melléklete szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint honlapján közzétenni. A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - külön kell feltüntetni.

25. § 

(1) A párt induló vagyonának mértéke: 100.000,-ft, azaz Egyszázezer forint

(2) Az induló vagyon rendelkezésre bocsátásának határideje: a párt bírósági nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül.

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

26.§ Jelölési és választási szabályok az Országos Elnökség tekintetében

(1) A kongresszus külön szavazással választja meg a női társelnököt, a férfi társelnököt és az országos elnökség további hét tagját. A választás szavazógéppel is megtartható.

(2) A szavazás első fordulója titkos. Ha az országos elnökség további tagjává a kongresszus már kettő azonos nemű jelöltet megválasztott, a harmadik tag megválasztása során csak ellenkező nemű jelöltek indulhatnak.

(3) A szavazás első fordulója érvényes, ha azon a határozatképességhez szükséges számú szavazó a szavazólapját vagy szavazógépét felveszi. Érvénytelen első forduló esetében a levezető elnök a határozatképesség helyreállítását megkísérli, ennek eredménytelensége esetén a szavazást a következő kongresszuson en meg kell ismételni.

(4) A szavazás első fordulójában a szavazó a jelölteket egytől a jelöltek számáig terjedő, emelkedő számsorozat tagjaival rangsorolja. A szavazat érvényes, ha az valamennyi jelölthöz olyan rangsorszámot rendel, amely más jelölthöz nem került hozzárendelésre.

(5) Az országos elnökség megválasztása esetén a Warren-féle STV rendszert kall alkalmazni. A szavazás első fordulójában a szavazó a jelölteket egytől a jelöltek számáig terjedő, emelkedő számsorozat tagjaival rangsorolja. Nem kötelező minden jelölthöz számot rendelni, a választó annyi jelöltre szavaz, amennyire akar, de két jelöltet nem rangsorolhat egyformán.

(6) Ha a szavazás első fordulója eredménytelen, második szavazási fordulót kell tartani. A második fordulóba a (7) bekezdésben meghatározott számítás szerint legtöbb szavazatot elért jelölt jut be, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az a jelölt jut be, aki szavazategyenlőséggel nem érintett legalacsonyabb rangsorrendi szavazatból a legtöbbet szerezte.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása során legtöbb szavazatot elért jelöltek meghatározása úgy történik, hogy

a) az „1” rangsorrendi érvényes szavazatokat a jelöltre leadott szavazatnak kell tekinteni,

b) a legkevesebb leadott szavazattal rendelkező jelölt kiesik,

c) a kiesett jelöltre leadott szavazatokat a szavazólapon a következő rangsorrendi szavazatot szerző jelöltre leadott szavazatként kell számításba venni,

d) a b)-c) pontban meghatározottakat mindaddig folytatni kell, amíg a jelöltek száma egyre nem csökken.

(8) A szavazás második fordulójában a tisztségviselő megválasztásáról a kongresszus nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával határoz. Ha a második szavazási forduló során a kongresszus határozatképtelen, a levezető elnök a határozatképesség helyreállítását megkísérli, ennek eredménytelensége esetén a fordulót a következő kongresszuson meg kell ismételni. A második szavazási fordulóban sem betöltött tisztségviselői megbízatásokra új szavazást kell tartani.

27.§ Szabályzatok elfogadása

(1) Az alapszabályon túl a kongresszus hatáskörébe tartozik saját ügyrendjének elfogadása.

(2) Az országos elnökség hatáskörébe tartozik saját ügyrendjének, a párt szervezeti és működési szabályzatának, a párt gazdálkodási szabályzatának elfogadása, a tagfelvételi eljárás és a tagnyilvántartás szabályainak megalkotása.

(3) A pártigazgató kiadja a párt működését érintő többi szabályzatokat.

28.§ A párt megszűnésével kapcsolatos szabályok

(1) A párt

a) jogutóddal, ha

aa) más párttal összeolvad,

ab) más pártba beolvad, vagy

ac) több pártra válik külön.

b) jogutód nélkül, ha

ba) feloszlik,

bc) a bíróság megszünteti, vagy

bd) a bíróság megállapítja megszűnését,

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

(3) A bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – akkor is megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő 30 két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az egyesület megszűnésének vagyoni következményeire a Ptv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

a) annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket, és

b) annak kinyilvánítását, hogy a párt kíván-e olyan alapítványt létrehozni, amelynek a megszűnéskor a vagyonát átadja.

(5) Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, a vagyonának az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába való adása helyett arra alapítványt hozhat létre, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

(6) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

a) az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy

b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy

c) hogy fennmaradó vagyonát a Ptv. 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.

29.§ Záró rendelkezések

(1) A párt magára nézve kötelezőnek fogadja el a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit.

(2) A párt megszűnése esetén elsősorban a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, másodsorban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, harmadrészt a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) Ahol az alapszabály írásbeli közlésről rendelkezik, a tag regisztrált email-címére küldött, illetve arról érkező közlés is írásbelinek minősül.

Kelt Budapesten, 2013. július 9-én

Módosítva Budapesten, 2021. május 13-án