Szabó Tímea 2013. május 30-án, Székesfehérváron elmondott beszéde. „Ma azért nincs pénz a tanárok és ápolók fizetésére, mert nagyipari módszerekkel talicskázzák ki a Közgépnek és más fideszes cégeknek a közpénzeket. Nem Európa ellen kell szabadságharcot folytatnunk, hanem a korrupció ellen, ami elveszi gyermekeink jövőjét! ... Nem hagyhatjuk, hogy egy olyan országot teremtsenek, ahol az erő többet ér az észnél, a kapcsolatok a tudásnál, a trafik- és földlenyúlás mások megélhetésénél.”

A kormány drágította a munkába járást, miközben a munkanélküliségi ráta 11 százalékos. A nettó minimálbér pedig nem éri el a létminimum háromnegyedét sem. Újabb ígéretét szegte meg a kormány: korábban azt állították, hogy a "gyorsvonati" pótjegyet nem kell megvennie annak, aki a havibérlettel közlekedik és munkába jár. A pótjegyet ráadásul a gyakran csak minimális utazásiidő-rövidülést nyújtó sebesvonatokon is meg kell venni. (Fotó: David Cameron, birt miniszterlenök vonaton utazik a munkahelyére) Ezzel szemben a BKSZ-bérlettel utazók - akik az elővárosi forgalomban a bérletes utasok többségét adják - megdöbbenve szembesültek vele, hogy a kalauz pótjegyet kér tőlük – amiért még külön sorba kell állniuk. Az egy útra 150, oda-vissza 300 forintos kiadás havonta 6600 forinttal drágítja meg a már egy 50 kilométeres távolságon is irreálisan sokba kerülő bérletet. Ezen a távolságon a vasúti havibérlet 25 ezer forintba, a BKSZ-bérlet további 10500 forintba kerül, vagyis a havibérlettettel utazó, gyors- illetve sebesvonatra is fölmerészkedő utas havonta több mint 42 ezer forintot kényszerül havonta fizetni a minősíthetetlenül alacsony színvonalú szolgáltatásért. Ez nem a magyar fizetésekre szabott összeg, hiszen a nettó minimálbér csak 64 190 forint. A pótjegy bevezetése nem pusztán egy újabb kegyetlen megszorítás, hanem a munkavállalói mobilitás csökkentése is, amivel a kormány a teljes magyar gazdaságnak árt.

A Párbeszéd Magyarországért - a Greenpeace kezdeményezése nyomán - nyílt levélben fordul a mexikói nagykövethez, azt kérve: ne hagyja jóvá a génkezelt kukorica termesztésére vonatkozó engedélyeket. Miközben Európában a tiltakozások miatt a Monsanto lassan feladja GMO termékeinek terjesztését, kukorica géncentrumaként is ismert közép-amerikai országot az engedélyezés olyan ökológiai és gazdasági válságba sodorhatja, amelynek hatásait az egész világ is megérezheti. Sajtóhírek szerint már csak a decemberben hivatalba lépett új mexikói elnök aláírására vár az a rendelkezés, amely engedélyezné GMO-kukorica fajták termesztését. A Monsanto, a Dupont és a Dow Agrosciences Mexico cégek együttesen több mint egymillió hektáron tervezik a génmódosított kukorica termesztését, ami beláthatatlan kockázatú lépés. Az elmúlt években ugyanis kiderült, hogy a GMO-termesztés - a kezdeti ígéretekkel szemben - növeli a vegyszerfelhasználást, új, szuper-ellenálló gyomnövények megjelenéséhez vezethet, hozzájárul a talaj és a talajvíz elszennyezéséhez és őshonos növény- és állatfajok pusztulásához. Ráadásul Mexikóban van a kukorica - mint termesztett haszonnövény - bölcsője: ha az egyik legfontosabb élelmiszer- és takarmánynövény eredeti génkészletét elszennyezik, akkor a jövőben sokkal nehezebb lesz olyan természetes kukoricatörzseket találni, amelyek pl. a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes fajták alanyai lehetnének. De súlyos kockázatot rejt a lépés a mexikói mezőgazdaságra nézve is: a globális élelmiszerpiacon a génkezelt kukoricára alacsony az igény, és egyértelműen exporthátrányba kerülnek azok az országok, amelyek nem tudják garantálni a terményeik GMO-mentességét. A PM - számos nemzeti és nemzetközi zöldszervezethez, illetve külföldi ökopárthoz csatlakozva - azt kéri a mexikói elnöktől: utasítsa el az engedély aláírását, ne a Monsanto érdekeit nézze, hanem a mexikói nép, az élővilág és az élelmiszerbiztonság szempontjait. A GMO-k eddigi története ugyanis azt bizonyítja, hogy a – hol vélt, hol valós - előnyökből kizárólag a multinacionális vetőmagcégek részesülnek, a bizonyítható hátrányokon viszont a termelő, az ország, a környezet és a globális közösség is osztozik.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) fővárosi politikusai szerint nincs sem jogi sem egyéb indok arra, hogy a főváros közvetlen irányítása alá kerüljön a Margitsziget. A PM emellett úgy véli, a BKV reklámszerződési pályázatát úgy írták ki, hogy azon nagyon kevés cég tud indulni. Kaltenbach Jenő fővárosi képviselő, a PM politikusa a Margitszigetről szóló, a parlament által tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatban azt mondta, "tipikus Fidesz-akcióról van szó", amelynek indoklása szerinte nevetséges. 
 Úgy vélte, hogy a Margitsziget esetében hangoztatott indok - a terület idegenforgalmilag kiemelt fontossága - alapján el lehetne venni a Várat az első kerülettől, vagy a Kossuth teret az ötödiktől.
 Hanzély Ákos, a PM politikusa a BKV reklámfelületeinek bérbe adásával kapcsolatos előterjesztésről azt mondta, a korábbi sikertelen pályázat után most is olyan kritériumokat állítottak fel, amelyek lehetetlenné teszik a verseny kialakulását, ezzel a BKV-nak és a fővárosnak is nagy károkat okozhatnak.