A közigazgatási törvény tervezett módosítása szerint a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek ezentúl a megyei kormányhivatalokban fognak működni. A PM szerint a tervezett intézkedés nem csak a hatósági függetlenség elvével, hanem az elemi logikával is ellentétes, a zöldhatóságok dolga ugyanis sok esetben éppen a kormányzati tevékenység kontrollja lenne.

A sajtó hetek óta tárgyalja, a kormányzati illetékesek pedig hetek óta cáfolják, hogy az Orbán-kabinet a független zöldhatóságok bedarálására készülne. Szokás szerint ezúttal is a sajtó tudta jól, és a kormány lódított: immár a parlament előtt van a közigazgatási törvény módosítása, ami a megyei kormányhivatalok részévé tenné a környezet- és természetvédelmi felügyelőségeket.

A tervezett intézkedés alkotmányossági és szakmai szempontból is tarthatatlan. A független zöldhatóság az egészséges környezethez való jog legfontosabb intézményi garanciája, amit már több AB-határozat is megerősített. Ha a felügyelőségek elveszítik a függetlenségüket, és a kormánymegbízott irányítása alatt működnek a továbbiakban, akkor ez a garanciális elem kikerül a rendszerből: a beosztott hivatalnokok aligha mernek majd szembeszállni, ha a kormány újabb környezet- vagy természetromboló terveit kellene megakadályozniuk, mondjuk a Normafánál vagy a Római parton. Ami pedig az államigazgatási nézőpontot illeti, a felügyelőségek eddig egy-egy vízgyűjtő hatósugarában működtek, a kormányhivatalok viszont a megyei struktúrában, és a két rendszer területileg, illetve logikailag is összeegyeztethetetlen, amit már a környezetvédelmi ombudsman-helyettes is megállapított.

A rendre igaznak bizonyuló sajtóhírek szerint a felügyelőségek dolgozóinak már meg is mondták, hogy a környezet- és természetvédelmet a jövőben nem kell túllihegni, elsőbbséget kell biztosítani a beruházási szempontoknak. A PM szerint ez egyenlő az állami környezet- és természetvédelem felszámolásával, hiszen a zöldhatóságot éppen azért hozták létre, hogy az állam biztosítsa a környezeti érdekek prioritását minden egyéb politikai és gazdasági szemponttal szemben. Amennyiben a törvényjavaslatot a parlament elfogadja, haladéktalanul az ombudsmanhoz fordulunk – Magyarország még az Orbán-kormány kedvéért sem mondhat le a megmaradt környezeti és természeti értékeiről.

Budapest, 2014. december 19.

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja