Az 1956-os magyar forradalom abból a kiolthatatlan vágyból eredeztethető, hogy szabadságban akarunk élni. Szabadon akarunk gondolkodni, nem bírjuk sokáig, ha elnyomnak minket. 

A szabadság nélküli élet egy olyan fullasztó közeg, ahol egy idő után már nincs tovább, ahol már nem lehet tűrni az önkényt, az elnyomást és fellázad az ember, kitör, akár élete árán is visszaköveteli elvett, egyetemes emberi jogait, a szabadsághoz való jogát. 

1956 októberében egy diktatúrára épülő hatalom előtt kellett össze-, és egymásba kapaszkodni, ahhoz, hogy elmondják: Ne tovább! És a szabadság elorzói, mint ahogyan azt teszik ma is, a méltóságáért, a szabadságáért küzdő magyarokat megalázták, semmibe vették, majd eltiporták álmaikat. A hatalom képviselői azt hazudták, hogy a szabadságunk árán kell megvédeni az országot, akkoriban az amerikai imperialisták ellen, ma Brüsszel ellen, akkoriban a szovjet tankok segítségével, ma az orosz hitel és orosz propaganda (fake news) támogatásával. 

1956 mártírjai azok a demokratikus berendezkedést álmodó  magyarok, azok a népakaratot érvényesíteni vágyó fiatalok, idősek, akik utcára mentek. Ők a mi példaképeink, a mi szabadságunk kivívói, akik sokfelől jöttek, és sok félét gondoltak, de a szabadság vágyuk egy és ugyanaz volt.

Elképedve nézzük, ahogyan azok az egykori fiatal demokraták, akik Nagy Imre újratemetésén a jogállamiságot követelték, ma egészen sajátosan értelmezik a szabadság fogalmát. A fiatal demokratákból mára közpénzen gazdagodó döbrögik lettek, akiknek szlogenje mára csak egy szabadságot fejez ki: szabadon, azt csinál(hat)nak, amit csak akarnak.

Ma is a hatalom magát a szabadság letéteményeseként akarja beállítani, de a szabadság érzését nem lehet a propaganda eszközeivel mesterségesen előállítani és nem kopik ki vágyainkból, csak erősödik, ahogyan nő az elnyomás és fenyegetés.

‘56 mártírjai adják hitünket, megbecsülésünket és ma nem elég fejhajtva tisztelegni előttük, hanem folytatni kell szabadságharcukat, ugyanis példaképeink megmutatták, hogyan lehet lebontani egy diktatúrát. Harcolnunk kell a jelenünkért, jövőnkért felelősen és újra közösen kell kimondanunk, hogy: Szabadságot!

Párbeszéd

(fotó: Fortepan)