Romló közszolgáltatások gigantikus veszteséggel

A „nonprofit” közszolgáltatások orbáni víziója már az első évben lázálommá vált: a változatos különadókkal megterhelt, majd a rezsiharccal központilag árcsökkentésre kényszerített szolgáltatók veszteségei miatt tízmilliárdokkal kell a szektorba bepumpálniuk az adófizetőknek. A pénzügyi összeomlást a szolgáltatások sorozatos ellehetetlenülése kíséri – az Együtt-PM szerint mindez ékesen bizonyítja, hogy a felkészületlen kormány alkalmatlan eszközökkel igyekszik megoldani a saját maga által okozott problémát.

Fazekas Sándor földművelési miniszter már a miniszterjelölti meghallgatásán bevallotta, hogy a lakossági hulladékkezelés az összeomlás küszöbén áll. Azóta annyi derült ki, hogy az állami és önkormányzati hulladékkezelő cégek 15 milliárd forintot kérnek a kormánytól az eddigi veszteségeik pótlására és a tömeges csőd megakadályozására. Ugyanez a helyzet az ivóvízszolgáltatásban – ahol az öt államosított vízszolgáltató 5,4 milliárdos veszteséget halmozott fel –, az energiaiparban (ahol a veszteségessé tett távhő cégek tavaly 42 milliárd forintnyi kompenzációval tudták elkerülni a csődöt), és a kéményseprő-szolgáltatásban is; utóbbi jelenleg az ország hét megyéjében egyáltalán nem működik.

Az okok mindenütt azonosak: a kormány által kivetett különadók és díjak (közműadó, tranzakciósadó, energiaszolgáltatók különadója, felügyeleti díj, lerakási járulék stb.) és a „rezsicsökkentés” sorra veszteségessé teszik a szolgáltatókat. Márpedig ha egy szolgáltatás ára nem fedezi a költségeket, akkor veszteség keletkezik, amit végső soron az adófizetők állnak.

Az Együtt-PM már a vonatkozó törvények elfogadása előtt felhívta a figyelmet ezekre a kockázatokra. Azt is jeleztük: az elmúlt 20 évben soha nem fordult elő, hogy a hulladékos közszolgáltatásban vagy a kéményseprésben bármilyen fennakadás keletkezett volna. Mindehhez az Orbán-kormány dilettáns közbeavatkozása kellett, amin ráadásul a fogyasztók egyetlen fillért sem nyertek: a közszolgáltatások ára ma semmivel sem alacsonyabb, mint 2010-ben, amikor Orbánék hatalomra kerültek. Az Energia és Közmű Hivatal nyilvánvalóan képtelen kezelni a kormány által létrehozott piaci anomáliákat, ezért teljesen fölösleges egy hasonló új szellemhivatalt, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezetet felállítani - a településenként eltérő feltételek között működő közszolgáltatásokat nem lehet központilag irányítani.

A valódi megoldás a hulladék esetében a betétdíjas csomagolások körének szélesítése, a mennyiségarányos díjfizetés bevezetése lenne, amely fenntartható módon csökkenti a környezettudatos háztartások költségeit.

Budapest, 2014. június 12.

Szabó Rebeka és Szilágyi László, az Együtt-PM szakpolitikusai