A Párbeszéd szerint nem tartható a kormány 2,8 százalékos inflációs várakozása alapján tervezett költségvetés.

    A párt országgyűlési képviselője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is lényegesen magasabb, 3,8 százalékos inflációt prognosztizál erre az évre. Hangsúlyozta, hogy az infláció hét éve nem volt olyan magas, mint tavaly decemberben, amikor elérte a négy százalékot.
    Burány Sándor kiemelte: a mérések alapján a közvetlen megélhetés költségei még az inflációnál is nagyobb mértékben változtak. Az élelmiszerek átlagosan öt százalékkal drágultak, a sertéshús ára közel 24, a cukoré több mint tíz, az idényjellegű zöldségeké és gyümölcsöké pedig mintegy kilenc százalékkal nőtt - hívta fel a figyelmet.
    A politikus megjegyezte, hogy eközben tíz éve nem emelkedett a családi pótlék, a gyes és a minimálnyugdíj. A kormány évek óta szándékosan alultervezi az inflációt, így "gyakorlatilag használja" a nyugdíjasok pénzét - mondta.
    A képviselő kijelentette: Magyarországon olyan társadalmat kell építeni, ami nem a kevesek jólétéről szól, hanem minél több embert juttat a lehető legmagasabb életszínvonalhoz.
    Burány Sándort kérdezték arról, hogy szocialista politikusként fizet-e az MSZP-s képviselők által létrehozott szolidaritási alapba. Azt felelte, hogy a Párbeszéd frakciójában ül, és ennek a képviselőcsoportnak a tagjai egyénileg jótékonykodnak, ő maga rendszerint a Kispesti Rászorultak Megsegítésére nevű alapítványt támogatja. Hozzátette, az MSZP-frakciótól kell megkérdezni, hogy kik döntenek a szolidaritási alapban lévő pénz sorsáról, ahogy azt is, hogy azt mire költik.
    További kérdésre azt felelte, a hazai bankrendszer és az MNB kamatpolitikája közrejátszik abban, hogy az emberek egyre több készpénzt tartanak otthon.
    Arról is érdeklődtek nála, hogy az ellenzéki pártok érték- vagy érdekalapon fogtak össze. Válaszként azt mondta, valamennyi ellenzéki párt érdekelt abban, hogy bukjon meg az Orbán-rendszer, amelyben a hatalomhoz közel állók közpénzekhez jutnak, sérül a sajtószabadság és csorbulnak a demokratikus jogok. Az ellenzéki pártok társadalompolitikája egyébként eltérő, de a korábban említett értékekről egységesen gondolkoznak - szögezte le Burány Sándor.

(MTI)