A Párbeszéd Magyarországért üdvözli az Alkotmánybíróság határozatát, amelyben először élt az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések megsemmisítésére lehetőséget adó jogkörével. A testület megállapította, hogy békés gyülekezéshez való jogot sértett, hogy a bíróság tavaly nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt hatáskör hiányát állapította meg a március 15-ei területfoglalások kapcsán.

Tavaly március 15-ére a belváros közterületeinek túlnyomó többségét állami vagy önkormányzati szervek használatába adták. Ezzel a Budapesti Rendőr-főkapitányság téves jogértelmezése szerint a közterület elveszítette a közterület jellegét, és fogalmilag gyülekezésre alkalmatlanná vált.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi-, civil és vallásügyi bizottságának alelnökeként egy évvel ezelőtt sérelmeztem, hogy a kormány és a Fővárosi Önkormányzat rosszhiszemű közterület-foglalással készült március 15-re, megakadályozva ezzel, hogy ellenzéki pártok és szervezetek rendezvényt tartsanak Budapest minden olyan terén, amely méltó és alkalmas a 1848-as forradalomra való megemlékezésre. A közterületek ilyen mértékű kivonása sértette a békés gyülekezéshez való jogot.

Az Alkotmánybíróság mai döntése alapján a jövőben a bíróságoknak érdemi felülvizsgálat során kell döntést hoznia abban a kérdésben, hogy egy rendőrségi döntésben a rendezvény megtartásának akadályául megjelölt, az adott helyszínre szóló közterület-használati megállapodás jogszerűen jött-e létre, és indokolt volt-e a használati megállapodás megkötése.

A Párbeszéd Magyarországért felszólítja a kormányt, hogy – különös tekintettel a mostani AB határozatra – haladéktalanul vonja vissza az idén is aránytalan és rosszhiszemű március 15-ei közterület-foglalását, a rendőrséget pedig arra, hogy szemben a tavalyi gyakorlatával biztosítsa, hogy ellenzéki pártok és civil szervezetek gyakorolhassák a békés gyülekezéshez való jogukat.

Szabó Tímea

Országgyűlési képviselő