Mit titkol a magyar kormány Paks ügyében az EU elől?

Két sürgős írásbeli kérdést adtam be a ma Günther Oettinger energiaügyi biztoshoz azt tudakolva, hogy a paksi bővítés költségvetési finanszírozása nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, és megfelel-e az uniós normáknak a 2003-as üzemzavarban megsérül fűtőanyag-kazetták tervezett oroszországi feldolgozása. Ugyanezt a magyar kormány és az atomerőmű illetékeseitől is megkérdeztem, de semmilyen értékelhető választ nem kaptam.

A mostani ügy közvetlen előzménye, hogy a Nuclear Transparency Watch nevű nemzetközi szervezet és Günther Oettinger energiaügyi biztos levélváltásából kiderült: a magyar kormány a közelmúltig nem küldte el az Európai Bizottságnak a sérült kazetták Oroszországba történő kiszállítására vonatkozó szerződéseket, holott ez az Euratom szerződés szerint kötelező lett volna. Most EP-képviselőként, írásbeli választ igénylő kérdésben tudakolom a biztostól, hogy Magyarország értesítette-e az Európai Bizottságot a tervezett szállítás módjáról, dátumáról, valamint a feldolgozás technológiájáról az Euratom szerződésnek megfelelően, és ha igen, akkor a választott megoldás – a majaki reprocesszálás illetve a háborús Ukrajnán keresztül történő kiszállítás összeegyeztethető-e az Euratom szerződésben foglalt követelményekkel.

Emellett azt is megkerdezem, hogy az Európai Bizottság vizsgálja-e az orosz-magyar finanszírozási megállapodást, illetve annak energiapiaci hatásait, és nem minősül-e ez a konstrukció az uniós jogszabályokba ütköző tiltott állami támogatásnak.

Az Együtt-PM szerint a kérdések tisztázására egyrészt az ország és a régió nukleáris biztonsága, másrészt a magyar adófizetők érdekében van szükség: minél előbb kiderül, hogy a magyar kormány által megtenni szándékozott lépések összeegyeztethetetlenek az EU-tagságból adódó követelményekkel, annál kevesebb magyar közpénzt költenek el ezekre az értelmetlen, Magyarország energetikai és politikai kiszolgáltatottságát fokozó projektekre.

Javor Benedek