A rohamosan gyorsuló kivándorlás a közszférából; a szakemberhiány miatt összeomlás szélén álló egészségügy, a túlterheltség miatt romló színvonalú oktatás, a megalázóan alacsony fizetések a kulturális és szociális szférában látványosan mutatják, amit a Fidesz takargatni akart: a közszférában alkalmazott aljas bérpolitika megbukott.

2008 óta tart a közszféra bérbefagyasztása. A közszolgálati tisztviselők illetményalapja 38650 forint, a közalkalmazotti bértábla 7 éve nem változott.

2008-ban a közalkalmazottak 4%-a keresett a létminimumnál is kevesebbet. A bérbefagyasztás miatt ez az érték 2013-ra 16%-ra nőtt (a Policy Agenda elemzése szerint).

A kormány a válság idején – 2 évre – bevezetett bérbefagyasztást a mai napig fenntartja. A bérbefagyasztás hatálya alól egyes közszférában dolgozó csoportokat kivont, de olyan módon, hogy azt az állítólagos kedvezményezettek is azt igazságtalannak érzik. Ezt az igazságtalanságot nevezi a kormány életpályamodelleknek. Néhány példa:

- a gazdasági-műszaki területen levők kimaradtak az egészségügyi és oktatási ágazat emeléséből;
- egyes pedagógusokat érintett az emelés, másokat nem;
- 2016-tól csak a diplomás kisgyereknevelőkre terjesztenék ki a pedagógus életpályát, nem minden bölcsődei dolgozó sem kap emelést – így hasonló munkakörben dolgozók között is lesz, akinél emelnek, és lesz akinél nem;
- a felsőoktatásban oktatók kevesebbet keresnek, mint a doktoranduszok.

Van, amelyik ágazatban volt némi emelés (pedagógusok, egészségügy, jelképesen a szociális szféra), van, ahol ígérik (rendvédelem, közigazgatás) és van, ahol szó sincs róla – ilyen például a közművelődési ágazat. 
Ami közös: a kiszolgáltatottság és a kiszámíthatatlanság. A kormány eldönti, mikor, melyik csoportnak és mennyi pénzt ad.  
2008 óta az árak mintegy 30 százalékkal emelkedtek, így a közszférában dolgozók illetménye (ahol nem történt semmilyen emelés) ma nagyjából a 2008. évi háromnegyedét éri – ha a 13. havi bér elvételét is számítjuk, akkor már csak a 70 százalékát.  

Már a harmadik kormányzati ciklusba lépünk, és még mindig nem emelték az alapilletményt. Úgy tűnik, ez már így is marad, ha a Fideszen múlik. Azt akarják, hogy végleg kikerüljön az alapilletmény és a közalkalmazotti bértábla tételeinek emelése a közbeszédből, mivel ezek emelése a közszféra közös érdeke lenne.  

A Fidesz célja az életpályamodellekkel a közszféra egységes érdekérvényesítésének, közös fellépésének megakadályozása volt – és cinikus stratégiájuk egyelőre működik. 

A Fidesz közszférával kapcsolatos politikáját a megosztás mellett a lenézés jellemzi. Ez látszik például azon, ahogy a NAV-osok nyakába egy fideszes államtitkárt ültettek elnöknek, és hogy a sajtóból értesülnek arról, hogy óriási leépítések lesznek náluk.  
De kiderül pl. az Orbán-rendszer ideológusának, Tellér Gyulának a tanulmányából is, amelyből néhány gondolat a tusnádfürdői beszédbe is átkerült (Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? Nagyvilág, 2014 március). Tellér szerint az a baj, hogy a 8 millió választópolgárból 5 millió érintett közvetlenül az állami újraelosztásban, és ide sorol mindenkit, aki nem a versenyszférában dolgozik. 

Nem szabad elfogadni Tellér és Orbán torz világlátását, a versenyszféra dolgozóinak szembeállítását a közszféra dolgozóival és az inaktívakkal. Ugyanígy el kell utasítani az ebből fakadó torz gazdaság- és szociálpolitikát, amely szétrombolja a magyar társadalom maradék szolidaritását, és egy még inkább megosztott, széttartó országot hoz létre.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) közszférának szóló javaslata két pilléren nyugszik: 
1. Az Alapjövedelem bevezetése, vagyis az alacsony-átlagos jövedelmek megemelése 31 ezer forinttal, hogy egyetlen közszférában dolgozó se éljen a létminimum alatt.
2. A bérbefagyasztás feloldása, a bértábla átalakítása – a minimális cél, hogy minden közszférában dolgozó legalább a 2008-as reálbérét megkapja, s ezen felül mindazt, ami az illetményautomatizmus alapján jár neki.

A közszférában dolgozók anyagi megbecsülése nem csak azokat érinti, akik az államtól kapják a fizetésüket. A teljes társadalom, mindannyiunk életminősége múlik azon, hogy tisztességes megélhetést biztosítsunk azoknak, akik nap mint nap a közösség érdekében dolgoznak.

Ezért a PM a jövőben is mindig ki fog állni a közszférában dolgozók mellett, és felszólal a megosztó, szemfényvesztő és igazságtalan kormányzati bérpolitika ellen.

Tordai Bence, PM szóvivő

2015.11.22.