Tisztelt Főpolgármester Úr!

Azt hiszem egyetértünk abban, hogy az árvízvédelem megkerülhetetlen a Római-parton! Viszont határozottan vissza kell utasítanom a budapest.hu-n megjelent egyes mondatait, miszerint a Párbeszéd Magyarországért „rövidtávú olcsó politikai haszonszerzésből veszélyt állít elő". Ön is jól tudja, hogy már 2010. decemberében interpelláltuk Önt azzal kapcsolatosan, hogy mire fogják fordítani a Római-parti árvízvédelemre elkülönített költségvetési forrásokat. Végig azon dolgoztam, hogy jobbak legyenek a tervek, hogy figyelembe vegyék azt, hogy ez Budapest egyik utolsó természetközeli partszakasza, igazi hungarikum, így egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik vele! Én is úgy gondolom, hogy „nem szép dolog a svindli”, a múlt heti közgyűlésre eljöttek közül sokakkal beszélgettem és fogalmuk sincs arról, hogy pontosan mit terveznek a partra és annak milyen környezeti hatásai lesznek! Ráadásul most úgy néz ki, hogy nem is fogják soha megtudni, csak az építés során, hiszen a főváros már a nyilvánosság kizárásával is megkezdheti a vízjogi létesítési, környezetvédelmi és fakivágási engedélyezési eljárásokat! Szíves segítségét szeretném kérni a mobil árvízvédelmi művel kapcsolatos kérdések megválaszolásában! A fentiekkel összefüggésben a következő kérdéseimre várom szíves válaszát! 1. Közzéteszik-e közérthető formában a Római-parti mobilgát terveit, a favédelmi tervet, és a környezetvédelmi hatástanulmányt más fővárosi beruházásokhoz hasonlóan? Milyen dokumentumok készültek el a tervezés során? Megfelelőnek tartja-e azt a típusú tervezést, ami a környezeti hatások ismerete nélkül dönt a műszaki változatról? 2. A döntéselőkészítő tanulmány szerint a kiválasztott terv-változat 4,15 mrd forint. Honnan lesz erre forrás? 3. A döntéselőkészítő tanulmány szerint a védvonal fejlesztésének várható műszaki beavatkozási költsége 8 milliárd Ft körüli összeg. Ezzel szemben a 2005-ös tanulmány szerint az „A” változat (fő-védműként megépített mobilgát a meglévő földmű helyén) megvalósítási költsége bruttó 2,7 milliárd forint. Pontosan hogyan számolták ki a 8 milliárd forintot, hogyan fordulhat elő ekkora nagyságrendi különbség? Miért nem vizsgálták meg újra ezt a nyomvonalváltozatot is a fővárosi jogszabályi kötelezettség teljesítésére? 4. Tervezik-e a nyúlgát felújítását is? Mikor és mennyiből tartották karban az elmúlt időszakban a nyúlgátat? 5. Eredményez-e magasabb vízállást árvíz idején más fővárosi területeken a mobilgát visszaduzzasztó hatása? 6. Milyen szakemberek tervezik a gáthoz kapcsolódó közterületi rehabilitációt? Része-e a projektnek a közterületek rehabilitációja, a parti sétány rendezetlenségének megszüntetése? Egyeztetnek-e erről a III. kerülettel? A mobilgát megépülését követően pontosan milyen fenntartási kötelezettsége lesz a fővárosnak és milyen a kerületnek? Az északi részen feltöltéssel keletkező új közterületet ki tartja fenn? 7. Hogyan lehet megoldani a terület szennyvízelvezetését? Ez kinek a feladata? 8. Mi indokolja a Pünkösdfürdő és az Őrtorony utca közötti egy kilométeres partszakasz feltöltését harminc méter szélességben? Miért kötelező előfeltétele a feltöltés a mobilgát építésének? Elfér-e a mobilgát a parti sávban, hiszen ezzel megmenthető lenne a galériaerdő? Ha vízzáró anyaggal feltöltik a területet, hogyan nőhetnének itt újra fák? 9. Pontosan milyen rézsűstabilizációs megoldást alkalmaznak az Őrtorony utcától délre? Érinti-e bármilyen formában a parti fövenyt?10. Hány fa található az árvízvédelmi mű építése által érintett területeken? Ebből hányat vágnak ki? Milyen fákat? Műszaki szempontból a mobilgát mentén hány méter szélesen nem lehet fa? 11. Miért nem lehet a mobilgát a sétánytól nyugatra, a kerítések helyén? Sem a vízgazdálkodási törvény 20. §-a, sem a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2. §-a nem írja elő kötelezően a szervízút létesítését! 12. Milyen hatással lesz a csillaghegyiekre a mobilgát és a résfal? Pontosan milyen visszaduzzasztó hatással kell számolni? Pontosan milyen lesz a résfal? Hány méter mélyen? Kiterjednek-e a hatástanulmányok a kijelölt területtől nyugatra és délre fekvő, sűrűn lakott városrészre - tehát a sűrűn lakott kertvárosra, a HÉV vonalára és a lakótelepekre váró hatásra is (buzgárok, magasabb vízszínt)? 13. Milyen kockázat elemző vizsgálatokat végeztek, milyen következményei vannak annak, ha megsérül a gát? Kérem, bocsássa rendelkezésemre az erről szóló tanulmányt! 14. Építettek-e már valahol ilyen hosszan és ilyen nagy folyónál mobilgátat? 15. Közgyűlési döntés szerint „a Római part árvízvédelmi kérdéseivel kapcsolatban a Főváros kezdeményezi az érintett tulajdonosok tehervállalásának biztosítását”. Ezt milyen formában teljesíti a főváros? 16. Tervezik-e ún. „Business Improvement District”-modell kidolgozását, azaz olyan vállalkozás fejlesztési zóna kialakítását a területen, ami például lehetővé tenné, hogy a tulajdonosok is részt vállaljanak a terület fenntartásában? 17. Hogyan alakult a múltban a hullámtér övezeti besorolása? Milyen építési szabályokat írt elő a fővárosi keretszabályozás? A besorolás összhangban állt-e a vízügyi törvénnyel, miszerint hullámtérben nem jelölhető ki beépítésre szánt terület? Amennyiben visszaminősítik a területet üdülőövezetből, milyen kártalanítási kötelezettsége keletkezik a fővárosnak? 18. Hol tart a kerületi szabályozási terv, milyen formában vesz ebben részt a főváros? Hogyan egyeztetik össze a gát tervezésével? 19. Hogyan illeszkedik a terv a készülő Duna-stratégiában és a Városfejlesztési Koncepcióban célként megjelenő Zöld Budapest koncepcióhoz? 20. Egyáltalán, hogyan veszik figyelembe a Víz Keretirányelv által előírt kötelezettségeket a természetes élőhelyek megtartásáról és a társadalmi-ökológiai és műszaki érdekek összahangolásáról? A Víz Keretirányelv szerint a Duna Szob és Baja között természetes víztest, amelynek a hidromorfológiai állapota: jó. 2015-ig el kell érni a jó ökológiai állapotot, amit ez a beruházás csak rontani tud. Amennyiben valamelyik kérdésemre jelenleg még nem tudják a választ, kérem szíveskedjenek azt később megválaszolni!

Köszönöm szíves válaszait!

Budapest, 2013. február 27.

Somfai Ágnes képviselő