Fontos lépés előre, de kevés a paksi titkosítási törvény módosítása, amelyet a kormány tegnap nyújtott be az Európai Bizottság nyomására. Az eljárást kezdeményező Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője szerint az egyedileg titkosított szerződéseket is, legalább részlegesen, megismerhetővé kell tenni.

Jávor kezdeményezte még tavaly nyáron  azt az eljárást az EB Környezetvédelmi Főigazgatóságán, amely néhány hete megállapította, hogy a paksi bővítés adatainak általános titkosítását lehetővé tevő 2015. évi VII. törvény nem egyeztethető össze a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos európai jogszabályokkal, ezért előírta annak módosítását. A Bizottság akkor - ahogy azt szintén a PM EP-képviselője hozta nyilvánosságra - jogalkotási menetrendet is kért a kormánytól. A kabinet most ennek megfelelően valóban be is nyújtotta az elvárt módosítást, amely véget vet az elfogadhatatlan és jogszerűtlen titkosításnak. Jávor Benedek szerint fontos siker,hogy kitartó munkával rá tudta szorítani a kormányt a jogszabály felülvizsgálatára, és annak beismerésére, hogy eddig jogszerűtlenül titkoltak információkat a paksi bővítésről a nyilvánosság elől. Az EP-képviselő módosítás hatálybalépését követően azonnali hatállyal ki fog kérni minden olyan információt, aminek a kiadását az elmúlt egy évben ennek a törvénynek az alapján tagadtak meg.

Jávor ugyanakkor arra is rámutat, hogy az igazán lényeges adatok, így a bővítésről kötött orosz-magyar megvalósítási szerződések egyedileg minősített információként továbbra is titkosak maradhatnak. Miután EP-képviselői jogaival élve három alkalommal is betekintett a kérdéses szerződésekbe, egyértelmű számára, hogy azok átfogó titkosítása nem indokolható, az üzleti titkot képező, vagy biztonsági kockázatokat hordozó részek kitakarásával a szerződések nagy része nyilvánosságra hozható lenne. A beruházás költségeit végső soron vállaló adófizetők elemi joga lenne, hogy tisztában lehessenek a beruházás alapvető tényeivel, költségeivel és műszaki tartalmával. A titkosítások révén a kormány ettől a joguktól fosztja meg az állampolgárokat. A titkosítások felülvizsgálata érdekében az EP-képviselő még tavaly év elején titokfelügyeleti eljárást is kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Péterfalvi Attila utoljára decemberben küldött tájékoztatást az eljárásról a képviselőnek, amelyben az ügy összetett voltára hivatkozással további időt kért a vizsgálatra. Az azóta eltelt három hónap után joggal merül fel a kérdés, hogy mikorra várható érdemi lépés az eljárásban.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 12.

Jávor Benedek

a PM európai parlamenti képviselője

Csatlakozz! - http://parbeszedmagyarorszagert.hu/urlap/csatlakozz-hozzank