Az utóbbi évek egyetlen jó híre a Dunával kapcsolatban, hogy jelentősen javult a vízminőség, a folyót ugyanakkor továbbra is titkos alkuk, illetve az Orbán-kormány mohó gazdasági holdudvarának ingatlanspekulációi és környezetkárosító üzleti praktikái veszélyeztetik. A Párbeszéd Magyarországért a nemzetközi Duna-napon arra figyelmeztet: az Európa országait összekötő folyónak hatékony intézményi, jogszabályi és politikai védelemre van szüksége az új magyar rablókapitalizmussal szemben.

A Duna vízgyűjtőjének területén  fekvő országok 2004. június 29-e óta ünnepelik,  a Duna Védelmi Egyezmény aláírására emlékezve, a nemzetközi Duna-napot. A jeles nap kitűnő alkalom a mérlegkészítésre: annak bemutatására, hogy a folyó magyarországi szakaszának vízminősége évről évre javul ugyan, ám az eredménnyel mégsem lehetünk elégedettek. Közelebbről nézve ugyanis úgy fest, hogy a Duna folyamatos támadás alatt áll a nagypolitika, illetve a kormányközeli üzleti csoportok részéről, a védelmet pedig – a magyarországi intézmények és jogszabályok helyett – leginkább az EU előírásai jelentik. Hogy csak a legutóbbi idők fejleményeit említsük: beton alapú mobilgát készül a Római- partra, amely az utolsó természetes állapotú partszakasz Budapesten, és egy része Natura 2000 területnek számít – a beruházás mögött ingatlanspekulációs szándékok sejlenek föl. 

A Kopaszi gátnál, a közpénzből rehabilitált Lágymányosi öböl mellett lakó- és irodaházakat építhet Garancsi István, Orbán Viktor barátja arab befektetők közreműködésével, ahelyett, hogy a terület az eredeti terveknek megfelelően közparki funkciót kapna. Almásfüzitőnél a Duna-parton veszélyes hulladékokkal manipulál egy szintén Fidesz-közeli  vállalkozás – a magyar kormány által elnézett környezetkárosítás miatt az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást, a magyar hatóságok viszont nem vonták vissza a vállalkozás engedélyét. Közben pedig az Orbán-kabinet egy titkos alku tárgyává tette a bősi Dunát, olyan megállapodásra készülve a szlovákokkal, amelynek révén a természetes mederbe jutó vízmennyiség nem nőne, ellenben a teljes folyó legsűrűbben vízlépcsőzött szakasza jönne létre.

A Párbeszéd Magyarországért  szerint a magyarországi Duna megvédése nem az uniós szervek, hanem elsősorban hazánk feladata lenne. A jogsértő, környezetkárosító lépések ellen ugyanakkor továbbra is fel fogunk lépni, és ehhez az EU-tagságból adódó lehetőségeket is felhasználjuk: a Duna Európa egyik legnagyobb kincse, nem válhat egy szűk körű magyar érdekcsoport felelőtlenségének áldozatává.

Budapest, 2016. június 29.

Párbeszéd: Veled!

Csatlakozz!