A kormány továbbra is azt állítja, hogy az EU-tól nem érkezett kifogás a Putyin-Orbán atom-megállapodással kapcsolatban, az Európai Bizottság viszont az Energiaklub adatkérésére azt közölte, hogy hivatalosan semmit sem tudnak a beruházásról, így állást sem foglalhattak róla. A két nézőpont között nincs feloldhatatlan ellentét, ám a valóság a brüsszeli verzióhoz áll közelebb: az Orbán-kabinet ismét megpróbálta átejteni a magyar közvéleményt.

Az uniós tagállamok nukleáris együttműködését és az atomenergia békés felhasználását szabályozó Euratom Szerződés alapján egy nukleáris beruházásba fogó tagországnak többféle uniós kötelezettsége is van. Amennyiben olyan szerződést köt, amelynek az EU-n kívüli ország is részese, akkor erről a tényről, illetve a megállapodás tartalmáról az Euratom 103-as cikkelye alapján előzetesen tájékoztatnia kell a Bizottságot (egyebek között azért, hogy ne kerülhessen illetéktelen kezekbe európai nukleáris technológia).

Ez a tájékoztatás megtörtént, és tudomásunk szerint Brüsszelből valóban nem érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy a Roszatomot - amellyel az európai nukleáris nagyvállalatok többségének stratégiai együttműködése van - a magyar fél bevonja a paksi projektbe. Minden atomerőmű építésre vonatkozik ugyanakkor, hogy a konkrét beruházási paramétereket - technológia, finanszírozás, az energiapiacra gyakorolt hatás - az Euratom Szerződés 41. cikkelye alapján, egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon be kell jelentenie a Bizottságnak, és az EB adott esetben változtatásokat kérhet, kifogásokat illetve tilalmakat fogalmazhat meg a beruházási elképzeléssel kapcsolatban.

Ez utóbbi procedúra tekinthető a beruházási projekt európai engedélyezési eljárásának, és tény, hogy a magyar kormány anélkül állapodott meg minden fontos részletről az oroszokkal, hogy ennek a bejelentési és jóváhagyáskérési kötelezettségének eleget tett volna. 

A Bizottság tehát teljes joggal állítja, hogy Magyarország részéről nem érkezett hozzá hivatalos megkeresés a paksi bővítési beruházásról - aminek még súlyos jogi következményei lehetnek -, viszont az Orbán-kormány azon állítása, hogy Brüsszel szerint a bővítési konstrukció problémamentes, minden valóságalapot nélkülöz, és kizárólag a magyar közvélemény megtévesztésére szolgál.

Az Együtt-PM szerint Orbánéknak be kellene végre fejezniük a hazudozást, hiszen eddig minden érv, amit az atompaktum védelmében felhoztak, hamisnak bizonyult. A magyar választók megérdemelnék a nyílt beszédet - ennek híján okkal gondolják, hogy az évszázad üzlete helyett az évszázad átverése zajlik a szemük előtt.

Budapest, 2014. február 26.

                                                                       Jávor Benedek országgyűlési képviselő