Megosztás
2015.11.25. |

Magyarországon drámaian nagy a szegénység, még a dolgozók között is: egymillió munkavállaló keresete a létminimumot sem éri el – a kormány azonban nem az ő sorsuk javítását célozza. És nem is azokét, akik ugyan nem szegények, de fizetéstől fizetésig éppen csak kijönnek a pénzükből, és nincs biztonsági tartalékuk. A magyar társadalom túlnyomó többsége, 7-8 millió ember ilyen helyzetben van.

 

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint nekik kellene segíteni – a Fidesz szerint viszont azokon, akik havi kétmillió forint fölött keresnek. Nem elég, hogy eltörölték az állami vezetők havi kétmillió forintos bérplafonját, de a Világgazdaság értesülései szerint két, immár állami társaság, a Budapest Bank és az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Zolnai György és Balog Ádám többet keres az új előírások szerinti 5 milliós havi bruttó felső korlátnál is.

A kormány nem ennyire nagyvonalú, ha nem barátairól és üzletfeleiről van szó. Az eddigi hírek szerint a minimálbért bruttó 5 ezer forinttal emelnék, ami nettó 72 ezer forintot jelentene – ez a létminimum alatti, méltánytalanul alacsony összeg. Tegyük hozzá azt is, hogy 2008 óta tart a közszféra általános bérbefagyasztása. Igaz, a kormány kényúri kegyként néha a közszféra egy-egy csoportjának adott valamekkora emelést – csak hogy a robbanást és a közszféra egységes föllépését megelőzze. Ám ezek az emelések is úgy történtek, amit maguk az érintettek is igazságtalannak tartottak.

A PM szerint az állami szektor bankvezéreinek béremelése helyett a szegények és a fizetéstől fizetésig élők arányának csökkentésére van szükség.

Erre a legjobb módszer az Alapjövedelem bevezetése, ami a nincsteleneknek 50 ezer forintot, az alacsony-közepes keresetűeknek havi plusz 31 ezer forint jövedelmet jelent. 

Emellett 10 ezerrel kellene emelni a minimálbért, meg kell szüntetni a közszféra bérbefagyasztását, visszaadni legalább a 2008-as reálbéreket, és garantálni, hogy a közszférában senki ne kereshessen a létminimum alatt.

 

Tordai Bence, PM szóvivő