Megosztás
2015.9.22. |

Ha a magyar kormány egy napra leállíttatná az összes állami személyautót, akkor érezhetően csökkenne a budapesti és az országos autóforgalom, visszaesne a légszennyezés, és semmilyen fennakadás nem mutatkozna az államműködésben. Legfeljebb a vidéki hungarikum-bemutatókon, malacpörkölő versenyeken és stadionavatókon részt vevő miniszterek száma közelítene átmenetileg a nullához, de ezt valószínűleg túlélné az ország.

 

A Párbeszéd Magyarországért (PM) régóta harcol a minden mértéket felülmúlóan elburjánzott, immár ezres nagyságrendű állami autóflotta ellen. Magyarország évente egy közepes város lakosságának adóbefizetéseit költi arra, hogy a miniszterelnöktől a kétszázadik miniszteri és kormánymegbízottig, az alkotmánybírótól a járási kormányhivatal vezetőjéig minden fideszes káder állami autóval járhasson, természetesen hétvégén is, magánúton is korlátlan kilométer-használattal, az állam (vagyis mindannyiunk) pénzén. 

 

Innentől kezdve szánalmas mindenféle kormányzati kommunikációs próbálkozás az autómentes nappal, illetve általában a környezettudatos közlekedéssel kapcsolatban. 

 

A köztudottan életveszélyes 3-as metró felújítására csak bankhitelből lesz pénz, szinte naponta gyulladnak ki a fővárosi közlekedésben részt vevő elaggott autóbuszok, az "újranyitott" Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon pedig napi két darab vonatpótló autóbusz képviseli az átszállás nélküli vasúti közlekedést. 

 

Eközben a kormány mindig talál néhány elfekvő százmilliót vagy milliárdot, ha a saját kényelmének megteremtéséről van szó - legutóbb a nyáron költöttek el több mint nyolcszázmillió forintot új autók beszerzésére. 

Bár évek óta kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen a levegőben lévő szállópor magas koncentrációja miatt (amelynek a fő forrása az antikvitásból ránk maradt buszállomány), a kormány kizárólag az országos és helyi vezetők gépjárműparkjának korszerűsítését tekinti prioritásnak. 

 

Arról, hogy a magyarországi üvegházgáz-kibocsátásból is évről évre nagyobb szelet jut az autózásnak, mostanában szó sem esik: Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, amelyiknek nincs semmilyen, a közlekedési szokások tartós megváltoztatását is célul tűző klímavédelmi politikája.

 

Miért is lenne, ha egyszer a politikát csinálók még a vécére is autóval járnak? Tarlós István főpolgármester saját bevallása szerint az idejét sem tudja, mikor utazott utoljára közösségi közlekedéssel, de Áder János köztársasági elnök is csak PR-fotók készítéséhez ül néha kerékpárra. Lázár János és Hende Csaba autóbotránya is sokáig emlékezetes marad, a non plus ultra viszont a fideszes Zsigó Róbert, aki bajai polgármesterként az előző ciklusban korlátlan használatú autót kapott a városától, miközben azt a havi bő félmillió forintot is fölvette, amit az Országgyűlés biztosított neki a közlekedési kiadásaira. Vagyis a hatalom a létező legrosszabb példát mutatja, miközben áldozatvállalást és önmérsékletet kér a polgáraitól.

 

 

Amennyiben a kormányt valóban érdekli a környezet védelme és az autózás visszaszorítása, kezdje magán a spórolást: a ciklus végére csökkentse a felére az állami autóhasználatot! Az biztos, hogy klímakampánynak elsőrangú lenne: ez lehetne az első olyan állami környezetvédelmi kezdeményezés, amit az ország minden polgára szívből, lelkesen támogat.

 

(A kép egy régebbi eseményen készült.)