Nem mondom, hogy annyira meglepődtem, már csak azért sem, mert az elmúlt évtizedek politikailag gyanús ügyei nem szűkölködtek kreativitásban és törvényellenességben, de mégis, ez azért már egy kicsit sok. Amikor a nemzetbiztonság és az alvilág, azaz a politika és a társadalom legalja sötét oldala így összefog, amellett már nem lehet csak úgy elmenni. Most nem kezdem el, hogy na ezért nem elég egy sima kormányváltás, ezért kell korszakváltás.

A Portik-Laborc ügyben nyilvánosságra került leiratokból kiderült az, ami egy normális országban nem történhetett volna meg: a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője a hazai alvilág kulcsfigurájával egyezkedett. Az olvasható dokumentumok szerint Laborc Sándor közbizalmi funkcióban lévő közszolga megrendelőként lépett fel. Terhelő, zsarolásra használatható információk gyűjtését rendeli meg: dokumentumok, kompromittáló anyagok előállítását politikusokról, rendőri vezetőkről, bírákról, ügyészekről. Ami történt, az több mint elfogadhatatlan, és azonnali cselekvést kíván.

Ez a történés betetőzése annak a több évtizedes gyakorlatnak, amely életre hívta a politikai korszakváltást. Egy normálisan működő országban ugyanis soha elő nem fordulhatna olyan, hogy a hazai szervezett bűnözés nagyvadja politikai megrendelésre kiiktasson ellenzéki szereplőket – vagy erre készüljön. Ebben az ügyben csak rossz szereplők vannak: egyrészt a normalistástól, a tisztességtől és a demokratikus normáktól teljesen elszakadt megrendelői oldal, másrészt ott van egy bűnöző fenevad, akinek megerősödéséhez évtizedeken keresztül asszisztált a politikai osztály, beleértve a Fideszt is. Ennek a két világnak a találkozása a Portrik-Laborc „jegyzőkönyv”.

Folytatás Szabó Tímea blogján.