Tetszett a cikk?

Tízezer évente egyszer történhet földrengés Pakson, kicsi a valószínűsége, hogy ez épp most fog bekövetkezni. Inkább az új blokkok építési költségének földrengésszerű növekedése miatt kell aggódnunk.

Paks II.-nél nem attól kell tartani, hogy egy földrengés romba dönti az atomerőművet, inkább attól, hogy ennek kivédése jelentősen megnövelheti az építési költségeket – véli Tóth László, az MTA szeizmológusa. A kutatókat az után kerestük meg, hogy az Átlátszó arról írt: egy kutatás szerint nem felel meg az atomerőművek építésére vonatkozó biztonsági szabályoknak Paks II. tervezett helyszíne.

Tóth László felidézte: az első erőmű tervezése és építése óta jelentősen szigorodtak a nemzetközi és a hazai környezeti előírások is. Ez nem kizárólag a fukusimai földrengés miatt bekövetkezett balesetnek tudható be, Pakson például már a kilencvenes években végeztek egy vizsgálatot, ennek az eredménye alapján az ezredfordulón megerősítették az erőmű szerkezetét. Az a program – amelynek a keretében például több mint 2500 tonna acélt építettek be létesítménybe – 200 millió dollárból valósult meg.

A Paks II. megvalósítását megelőző kiterjedt telephelykutatási program tehát már az újonnan felfedezett kockázatok ismeretében valósult meg 2015-2016 során, és mint az Átlátszó írja, 8 milliárd forintból. A Magyari Árpád által jegyzett tanulmánynak az Átlátszó által megszerzett, nem végleges és nem is publikált kéziratából az derül ki: a vizsgálat földtani szempontból fiatal – vagyis tízezer éves időtávon belüli – a Richter-skála szerint ötösnél erősebb aktivitásra utaló jeleket fedezett fel. Úgy tudjuk, a vizsgálat eredménye az erőművet tervező orosz mérnököket is meglepte.

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. archívuma

Ezt pedig még kellemetlenebb meglepetés követheti: akár jelentősen nőhet a felmerült kockázatok miatt a beruházás költsége – már ha a magyar hatóságok is azonosítják ugyanazokat a kockázatokat és ezért módosításokat kérnek az orosz mérnököktől. Ez azért problémás, mivel az erőművel kapcsolatban már most is az az egyik fő ellenérv, hogy megépítése és működtetése nem lesz rentábilis a magyar állam számára.

Azt, hogy Paks II. csak állami segítséggel tud majd működni, az Európai Bizottság is megállapította – igaz, a brüsszeli testület március elején lezárt vizsgálatában ezt bizonyos feltételekkel elfogadta. (Vagy más olvasatban: a magyar kormány a bizottsággal kötött megállapodásban elismerte az állami támogatás nyújtásának tényét.) Az erőmű a mostani állapot szerint 12,5 milliárd euróba fog kerülni, ennek 80 százalékát orosz hitelből fizetik ki a szintén orosz fővállalkozónak.

Brüsszel beszólhat

A költségek megugrásától tart Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője is, aki a cikk megjelenése után a Greenpeace-hez hasonlóan új engedélyeztetési eljárás lefolytatását követelte. A politikus a hvg.hu-nak kiemelte: amúgy is borítékolható a projekt drágulása, egy szigorítás esetén azonban eszkalálódhatnak a kiadások. Ráadásul – tette hozzá –, egy újabb vizsgálat és engedélyeztetés legalább egyévnyi késést idézhet elő, márpedig már most is másfél évet csúszik a megvalósítás. A késésért pedig ugyancsak anyagi felelősség terhelheti a magyar felet – az oroszok pedig, ha akarják, választott bírósághoz is fordulhatnak kártérítésért.

Az EP-képviselő a cikk megjelenése után azt közölte: az Európai Bizottsághoz fordul a helyzet tisztázása érdekében. Ezt azzal magyarázta a hvg.hu-nak, hogy Brüsszel még 2014-2015-ben, vagyis a most idézett tanulmány elkészülte előtt vizsgálta a Paks II. beruházást energetikai szempontból. (Az akkori eljárás következményeként csökkentették az üzemanyag-szállításra szóló kizárólagos szerződés időtartamát húszról tíz évre.) "Erős a gyanúm, hogy a kormány nem rohan a bizottsághoz az új vizsgálati eredményekkel, ezért azt fogom megkérdezni, hogy ezeknek a fényében mi az álláspontjuk a projektről" – mondta Jávor Benedek. Felidézte: amikor 2015 őszén kikérte a bizottságtól az akkori vizsgálat dokumentumait, a szeizmologóiai eredmények ki voltak takarva – márpedig ebben az esetben nehéz azzal érvelni, hogy ezek az információk üzleti érdekeket sérthetnek.

Az Európai Bizottság ugyan nem semmisítheti meg a telepelhelyezési engedélyt, ám megvonhatja a hozzájárulását a projekt egészétől – ez pedig megint csak kényszerszünethez vezethet a képviselő szerint.

Nem dől be a Gellérthegy a Dunába

"Semmi újdonság nincs az Átlátszó cikkében, ez a vizsgálati anyag tavaly november óta elérhető, sőt decemberben még közmeghallgatást is tartottunk Pakson az új beruházásról" – mondta a hvg.hu-nak Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár, aki kinevezését megelőzően kormánybiztosként felelt a paksi kapacitás fenntartásáért. (A lap szerint nem a teljes, 800 oldalas anyag, hanem annak egy 200 oldalas kivonata olvasható.) Aszódi Attila szerint a főbb paraméterek az új vizsgálati eredmények fényében sem változtak, nincs is szükség újabb beavatkozásra, vagyis nem drágul az erőmű. A lap által idézett vizsgálatok arról győztek meg, hogy földrengés következtében jelentős és maradó elmozdulás nem várható az atomerőmű körzetében – emelte ki.

Túry Gergely

Aszódi Attila arra hívta fel a figyelmet: a tektonikai mozgások között is vannak különbségek, a most működő és a létesülő erőmű területe pedig megfelel az általánosnál jóval szigorúbb előírásoknak. Azt is cáfolta, hogy a vetőszerkezet megléte miatt tilos lenne atomerőművet építeni a területen. Hozzátette azt is: a Magyarország földrengés szempontjából mérsékelten veszélyes területnek számít, a paksihoz hasonló vetőhöz is számtalan található az országban – ennek következtében kerülhet a felszínre olyan sok helyen termálvíz is. "A Gellérthegyen sem félünk a földrengéstől, akkor itt is felesleges" – jegyezte meg Aszódi Attila.

Mit ér a stresszteszt?

A szeizmikus aktivitás teljes bizonyossággal sehol nem zárható ki ugyan, van egy olyan kockázat, amellyel Pakson számolni kell – emelte ki Tóth László. Ez a földrengés egyik következménye. Természetesen nem a cunami, mint Fukusimában, hanem az úgynevezett talajfolyósodás, amely azt jelenti, hogy a talaj elveszíti a tartóképességét. A szakértők azonban úgy látják, ez a kockázat kezelhető szinten van Paks környezetében.

A mostani engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal adta ki az MVM Paks II. Zrt. számára március végén. Az ellenzéki pártok és a környezetvédők akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az engedélyeztetési eljárás nem átláthatóan zajlott. A NAÜ munkatársai egyébként legutóbb a múlt héten jártak Pakson, a nukleáris védettségi tanácsadó misszió a létesítmények fizikai és számítógépes védelmén kívül a biztonság fenntartásának jogi és hatósági hátterét is ellenőrizték. És a hivatal közleménye szerint azt állapították meg, hogy „Magyarország dicséretre méltó előrehaladást ért el a korábbi felülvizsgálati misszió ajánlásainak és javaslatainak végrehajtása terén”.

Az erőmű környezetét nem csak a Paks II. beruházás kapcsán ellenőrizték, hanem a fukusimai baleset után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által levezényelt stresszteszt során is. Ez azonban „íróasztali munka” volt – mondta Tóth László, aki emlékeztetett arra: az adatokat a tulajdonosoknak kellett szolgáltatniuk, a teszteket független szakértői vizsgálatok nem erősítették meg.