csernobil
Megosztás
2015.4.26. |

A huszonkilenc évvel ezelőtti csernobili baleset volt a világ legsúlyosabb ismert nukleáris katasztrófája. A PM szerint Magyarországon elmaradt a szembenézés Csernobil tanulságaival és az atomenergia kockázataival: nálunk az atomerőműveket a politika továbbra is a saját játékszerének tekinti.

 

A csernobili balesetben nem a reaktorrobbanás ténye volt a legijesztőbb, hanem az, ami utána jött: az elhallgatás és a félretájékoztatás, ami megsokszorozta a katasztrófa káros következményeit, és megnehezítette a reális számvetést. Ma sem ismeri a világ az áldozatok pontos számát, a bekövetkezett károk valós költségeit – milliók élete változott meg helyrehozhatatlanul, és a számla dollárban is ezermilliárdos nagyságrendű. A felrobbant erőmű térségébe még belépni is tilos, a hátrahagyott sugárszennyezéssel a világ nem tud mit kezdeni.

 

Magyarország számára az 1986-ban történtek legfontosabb tanulsága, hogy a kockázatmentesen használható atomenergiához ma sem vagyunk közelebb: a kiégett fűtőelemek kezelésére azóta sincs megoldás. Az elhasznált paksi fűtőelemeket 1998 óta az erőmű területén tárolják – a végleges tárolás, amelynek még csak a helyét keresik, annyiba fog kerülni, mint egy új atomerőmű.

 

A PM szerint a hazai lakosságnak is joga lenne a valós kockázatok és költségek alapján dönteni az atomenergia-használat jövőjéről. A titkolózás annak beismerése, hogy a kormány is tudja: a magyarok többsége nem bízik az atomerőművekben.

 

Budapest, 2015. április 26.