Megosztás
2013.3.3. |

Végleg elvesztette hitelességét a magyar gazdaságpolitika, ezért az Orbán-rezsim leváltása után az első feladat a kiszámíthatóság megteremtése, a bizalom helyreállítása és a reálbérek felzárkóztatása. Így határozták meg a legfontosabb gazdaságpolitikai célokat a Párbeszéd Magyarországért és az Együtt 2014 szakértői. Egyeztetésükön kiderült, hogy bár a helyzetet azonosan értékelik és céljaik is egyeznek, a szükséges lépésekről további egyeztetésekre lesz szükség. A rendszerváltást követő húsz év és az Orbán-rezsim három évének megítélésében csak hangsúlybeli eltérések vannak az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusai között. A tárgyaláson megállapították, hogy sok esetben rövidlátó, a gazdasági szempontokat a politikai érdekeknek alárendelő szemlélet érvényesült, a hosszútávon fenntartható gazdasági fejlődés kárára. A privatizáció miatt a rendszerváltás idején eltűnt másfél millió munkahelyet nem sikerült pótolni a húsz év során. Hiába volt jelentős a beáramló külföldi működő tőke, az így elért gazdasági növekedés sem tudja feledtetni, hogy egy duális gazdasági szerkezet alakult ki a magyar gazdaságban, és nem sikerült áttörést elérni a foglalkoztatás növelésében sem. 2010 után nemcsak a gazdasági kormányzás minősége romlott drasztikusan, de a szemlélete is alapvetően hibásnak bizonyult. A gazdaságpolitika végleg elvesztette hitelességét, ami a beruházások visszaesésén keresztül a növekedési kilátások drasztikus romlásához vezetett. A kormányzat az egykulcsos adóval és a családtámogatási rendszer átalakításával a legjobb jövedelmi pozícióban lévő rétegeket támogatta az alacsonyabb jövedelmű csoportok és a törekvő középosztály kárára. A közszolgáltatások, az oktatás és az egészségügy szisztematikus lerombolása pedig hosszú távon teszi tönkre a fejlődési esélyeinket. A kormányváltás után az első gazdaságpolitikai lépés a bizalom helyreállítása, a kiszámíthatóságának megteremtése, a felelős költségvetési politika és vagyongazdálkodás megteremtése – így foglalták össze a legfontosabb teendőket a Párbeszéd Magyarországért és az Együtt 2014 szakértői. Egyetértettek abban is, hogy a 2014-es kormányváltás után nem lehet a 2010 előtti gazdasági modellhez visszatérni, hanem új gazdasági fejlődési stratégiát kell megalkotni: korszakváltásra, a beruházások és a foglalkoztatás növelését célzó, a humántőkére kiemelten építő új fejlődési modellre lesz szükség. Az átlag alatt keresők helyzetét a nettó minimálbér és általában a reálbérek fokozatos, a termelékenységgel összhangban lévő felzárkóztatásával kell majd javítani. A duális gazdasági szerkezetet pedig a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésével kell felszámolni. Az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért szükségesnek tartja, hogy a tőkejövedelmek adóztatása közelítsen a munkajövedelmekéhez, kiemelt célnak tekinti továbbá az off-shore cégeken és a transzferárazáson keresztül való adóelkerülés visszaszorítását, ehhez kapcsolódva pedig azt, hogy Magyarország is csatlakozzon az európai spekulációs adó bevezetését célzó együttműködéshez. Az igazságos adórendszert megvalósító közteherviselés részletes megoldási javaslataiban nem született még megállapodás, ahogy az euró bevezetésének feltételei kapcsán is maradtak nyitva kérdések elsősorban az ütemezéssel és a reálkonvergencia értékelésével összefüggésben. A nyitott kérdésekben még további egyeztetések szükségesek, de a felek rögzítették, hogy több kérdésben egyezik a véleményük, mint amennyiben eltér: az esetek többségében a különböző álláspontok összehangolhatóak. Budapest, 2013. március 3. az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért közös közleménye