Tisztelt Államtitkár Úr! 

Ön az emlékezetes Lázár-Jávor atomvitán (amit minden erővel igyekeztek a nyilvánosság elől eldugni) tett egy meggondolatlan kijelentést, amely szerint – az eredeti kormányígérettel ellentétben – várhatóan nem viszik ugyan a parlament elé az Orbán-Putyin atompaktum nyomán születő hitelszerződést a választásokig, ám a kontraktus szövege hamarosan megjelenik a magyar kormány honlapján. Ehhez képes a magyar embereknek – a parlamenti képviselőknek éppúgy, mint az újságíróknak vagy az érdeklődő állampolgároknak – az orosz kormányzati portálon, oroszul kell kutakodniuk arról, hogy mikor és mekkora anyagi terhet ró majd rájuk az, amit az Orbán-kormány illetékesei az „évszázad üzletének” neveztek.

Mindezzel nem az a legnagyobb baj, hogy Önök már megint nem mondtak igazat a választóknak (ezt megszokni ugyan sosem fogjuk, de immár az orbáni politika részének tekintjük). Még csak nem is az, hogy ennyire semmibe veszik az országgyűléssel, a sajtóval és az állampolgárokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségüket, bár a Fidesz demokrácia-felfogásáról (ha szabad egyáltalán ebben a kontextusban a demokrácia szót használni) sokat elárul, hogy a jóindulattal is csak féldemokratikusnak nevezhető, a nyugati normákkal egyre kevésbé kompatibilis Putyin-rendszer tájékoztatási gyakorlata fényévekkel fejlettebb és közérdek-orientáltabb Orbanisztánénál. A legtragikusabbnak azt tartjuk, hogy Önök egy csapnivalóan rossz, Magyarország számára egyértelműen hátrányos hitelszerződést készülnek aláírni. Ez a hitelmegállapodás méltatlanul sok terhet tol át a következő generáció és a későbbi kormányok vállára, akkor is fizetésre kényszeríti a magyar adófizetőket, ha az új reaktorok csak sokéves késéssel, vagy soha nem készülnek el, a mindenkori orosz hatalomnak pedig megadja a lehetőséget, hogy egy bármilyen okból bekövetkező 180 napos törlesztési elmaradás esetén csődbe döntsék a magyar államot.

Szimbolikus értékűnek tekintjük, hogy a törlesztések határnapja éppen március 15. lesz majd: a négy éven át a gazdasági szabadságharcról szájaló kormányerők a magyar szabadság ünnepére időzítik – a fokozhatatlan abszurditás érdekében épp egy orosz-magyar megállapodásban – az ország kiárusítását, a fegyverletételt, az adósság ellen és a pénzügyi függetlenségért vívott harc föladását.

Az orosz részről nyilvánosságra hozott hitelmegállapodás nem a versenyképesség és a felemelkedés útja, hanem a devizában történő eladósodásé, az uzsoráé, a kiszolgáltatottságé és a szolgaságé. Amennyiben a szerződést aláírják, az hazaárulás, a szó klasszikus értelmében. Ha az Orbán-kormány semmilyen egyéb hibát nem vétett volna a négy éves kormányzás során, ennek a hitelszerződésnek az aláírása akkor is indokolttá tenné, hogy a magyar választók április hatodikán elzavarják Önöket: felelőtlen hazardőrökre és az ország érdekeit tudatosan semmibe vevő politikai kalandorokra nem szabad rábízni Magyarország jövőjét.