Megosztás
2016.2.17. |

Bár az önkormányzati Csepeli Hírmondóban azzal vádolják a PM-et, hogy elutasítjuk a párbeszédet a csepeli HÉV sorsáról, ez természetesen nem igaz. Már február 1-én nyílt levelet írtunk a főpolgármesternek és Csepel polgármesterének, amiben 8 kérdést tettünk fel, hogy tisztán láthassunk az ügyben. Sajnos a mai napig nem érkezett válasz ezekre, de mi nem adjuk fel a reményt, hogy lehet értelmes párbeszédet folytatni a csepelieket ilyen húsba vágóan érintő kérdésben.

 

Ezért egy előterjesztést nyújtottam be a február 25-ei testületi ülésre, amely a csepeli HÉV sorsáról, jövőjéről szól. Remélem, hogy az ülésen módunk nyílik megismerni azokat a terveket, amikről Borbély Lénárd korábban beszélt és amik meggyőzték őt arról, hogy jó ötlet villamossá alakítani a HÉV-et.

Az előterjesztés alább olvasható:

Tisztelt Képviselő-testület!

A Fővárosi Közgyűlés 2016. január 27-én az olimpia-rendezési pályázattal kapcsolatosan döntést hozott a pályázathoz kapcsolódó, úgynevezett mesterterv elfogadásáról. (Az előterjesztés mellékleteként letölthető innen: http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6746&agendaitemid=90577) Ebben a tanulmányban az olimpiarendezéshez kapcsolódóan a csepeli HÉV vonalának teljes és a Ráckevei HÉV részleges villamoshálózatba történő integrálása szerepel.

 Idézet a dokumentum 160. oldaláról:

 „Mivel minden vonalat hosszú szerelvényekkel kell kiszolgálni, ez megnöveli a járműigényeket. Célszerű minél több helyen hármas Tátra szerelvényeket alkalmazni oly módon, hogy a középső pótkocsi akadálymentesített pótkocsi legyen. 

A csepeli HÉV vonal villamoshálózatba integrálására nem az olimpia miatt van szükség, hanem az elavult járműpark és a rossz átszállási kapcsolatok miatt régóta esedékes felújítás követeli meg. Az átalakítás eredményeképp a maival megegyező kapacitású, 2,5 perces közös követésű 1A és 6-os villamos járat adná a kötöttpályás kapcsolatot Csepel és a belváros között. (a 4-es villamos továbbra is Budára közlekedne). Gyors és átszállásmentes kapcsolatot biztosítva valamennyi metróvonalhoz. Ehhez a 2-es villamos végállomásától 800 fm-en új vágányok kiépítése szükséges a Kvassay hídig, amely az olimpiai játékok idején természetesen le lenne zárva. Továbbá ki kell építeni a Soroksári út és a Ferenc körút között hiányzó kapcsolatot a Boráros téren (270 fm). Az áramellátó- és felsővezeték rendszert a villamos közlekedésnek megfelelően kell átalakítani (600 V). A vasúti biztosító berendezések elbonthatók, villamos holdfényjelzők telepíthetők.”

 Az átalakítás megvalósíthatóságával kapcsolatban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a közéletben, miközben a felmerülő kérdésekre érdemi válaszok, esetleg ezeket alátámasztó hatástanulmányok nem kerültek nyilvánosságra.

 Ezzel szemben tény, hogy a villamossá alakítás terve ellentétes a főváros Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció néven ismert fejlesztési elképzeléseivel, melyben az 5-ös metró (Észak-Déli regionális gyorsvasút) megvalósítása szerepel 2030-ig. („Az elővárosi közlekedési rendszerbe integrálva, a Duna tengely mentén egy kapacitív elővárosi vonal kialakítását eredményezné a HÉV vonalak összekötése, és regionális gyorsvasúttá fejlesztése, mely a belvárosban metróként funkcionál.”)

 Véleményem szerint továbbá ellentétes az alig fél éve elfogadott csepeli Integrált Településfejlesztési Stratégiával (ITS), amelynek egyik fontos célkitűzése a kerület térségi szerepkörének erősítése és ennek megvalósításában fontos szerepet szán a kötöttpályás közlekedésnek is. (Erősségek, lehetőségek: Tervezett budapesti gyorsvasúti hálózat fejlesztés a HÉV-et felváltó regionális gyorsvasút pesti belváros alatti továbbvezetése, és csepeli meghosszabbítása” Gyengeségek, problémák: „A HÉV vonal Csepel belvárosában való végződése, a déli területek és az agglomeráció felé való nyitás hiánya”).

Szintén ellentmondásban van a terv Csepel Településfejlesztési Koncepciójával (TFK) [„a kötöttpályás közlekedési elemek (tömegközlekedés – HÉV – és teherforgalom) és ezek kapcsolatainak fejlesztése, korszerűsítése is hangsúlyos cél.”].

Figyelembe kell továbbá venni, hogy maga az olimpiai tanulmány is úgy fogalmaz, hogy „a budapesti olimpia megrendezése akkor hasznos a főváros számára, ha a játékok kapcsán – a város számára szükséges – fejlesztések valósulnak meg, amelyek az olimpia nélkül nem lennének elérhetők, vagy legalábbis megvalósítási idejük kitolódna.”

 Ez értelmezésem szerint annyit jelent, hogy az 5-ös metró néven évtizedek óta létező terv megvalósításának kellene megtörténnie. Amennyiben ez az esetleges rendezésig nem történhet meg, akkor is az ennek későbbi megvalósítását nem veszélyeztető beruházásokat kell eszközölni, például a HÉV vonalának olimpiával érintett szakaszán történő föld alá vitelét, illetve a járműpark modern, járművekre való cserélését.

 A jelenleg megismerhető adatok szerint ráadásul az olimpia ideje alatt a csepeli HÉV helyett közlekedő villamos végállomása Csepel-szigeten lenne, ahonnan több száz méterre található csak átszállási lehetőség (ahogy ez a mellékletként csatolt ábrán is látható). Ez az állapot nyilvánvalóan hosszú ideig állna fent, amennyiben a rendezés jogát elnyeri Budapest, hiszen az atlétikai stadion építésének megkezdésekor fel kellene számolni a HÉV vonalát.

 Mind ezek alapján úgy vélem, a csepeli lakosok és az agglomerációban élők érdekét az szolgálná, ha a régóta halogatott 5-ös metró megvalósítási munkálatai kezdődnének meg a villamossá alakítás helyett. Továbbá a csepeli képviselő-testületnek kötelessége a csepeliek hosszú távú érdekeit szolgáló megoldást támogatni, ezért javaslatot teszek arra, hogy a testület nyilvánítsa ki elkötelezettségét Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciója, Csepel nemrégen elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) és hosszú távú Településfejlesztési Koncepciója (TFK) mellett, illetve az abban foglalt 5-ös metró (Észak-Déli regionális gyorsvasút) megvalósítása mellett.

 Kérem a tisztelt képviselő-testületet a határozati javaslat támogatására.

 Budapest, 2016. február 15.

                                                                                    Hudák János

                                                                       önkormányzati képviselő

  

  1.  számú Határozati javaslat

 Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata úgy dönt, hogy összhangban Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciójával, Csepel elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájával (ITS) és hosszú távú Településfejlesztési Koncepciójával (TFK) a kerület hosszú távú érdekeit szem előtt tartva az Észak-Déli regionális gyorsvasút (5-ös metró) megvalósítását támogatja a csepeli HÉV (H7) villamoshálózatba integrálása helyett. Ezért felkéri Borbély Lénárd polgármestert, hogy a Fővárosi Közgyűlésben, illetve Magyarország Kormányával kezdjen egyeztetéseket a beruházás megvalósításával kapcsolatban és tájékoztassa a csepeli közvéleményt annak eredményeiről.

 

 

 

 

 
Szólj hozzá!