A Párbeszéd Magyarországért Alapszabálya

(a Párt 2016. január 9-10-én megtartott Taggyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

 

I. A PÁRT NEVE, CÉLJAI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEI

1.§ A párt neve és székhelye

(1) A párt neve: Párbeszéd Magyarországért Párt

(2) A párt rövid neve: PM vagy Párbeszéd

(2a) A párt ifjúsági szervezete a ZöldFront Ifjúsági Mozgalom

(3) A párt székhelye: 1061 Budapest Paulay Ede u. 50. II. emelet

(4) A párt jogi személy.

2.§ A párt célja

(1) A párt célja, hogy a társadalmi párbeszéd és a közhatalom gyakorlásában való részvétel útján minél szélesebb körben érvényre juttassa elveit és értékeit, és megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen az önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában.

(2) A párt feladata egy olyan politika képviselete, amely:

a. érdemben csökkenti az egyenlőtlenségeket az életminőség és az életesélyek terén, előmozdítja a közszolgáltatásokhoz, környezeti és más közjavakhoz való egyenlő hozzáférést, és mindannyiunknak biztosítja az emberhez méltó élet feltételeit;

b. döntéseinél mindenkor szem előtt tartja a jövő nemzedékek érdekeit és a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot, a természeti értékek és erőforrások védelmét;

c. elősegíti a tisztes és értelmes munka lehetőségek létrejöttét és fennmaradását, megerősíti a munkavállalók jogait és biztonságát, támogatja az e jogok védelmét célzó társadalmi önszerveződéseket;

d. támogatja az emberközpontú gazdaságot; kiszámítható szabályozási és inspiráló társadalmi környezetet, valamint megfelelő anyagi és humán infrastruktúrát teremt a gazdaság számára és lehetővé teszi a tisztességes piaci versenyt;

e. a tőkejövedelmeket, a magas személyi jövedelmeket, a káros és szennyező tevékenységeket nagyobb arányban érintő közteherviselésre támaszkodva jó minőségű közszolgáltatásokat és biztonságot teremtő ellátásokat nyújt, hatékony és átlátható államszervezetet alakít ki és jó kormányzást folytat;

f. helyreállítja és megóvja az alkotmányos jogállamot, megerősíti a demokratikus intézményrendszert; ösztönzi és kiterjeszti az állampolgári részvételt, a szakmai párbeszédet és a társadalmi kontrollt a döntéshozásban;

g. határozottan fellép mindenfajta gyűlöletkeltés és etnikai elkülönítés ellen, befogadó társadalmat alakít ki, előmozdítja a tényleges jogegyenlőséget, küzd a hátrányos helyzetben lévők, különösen a szegénységben élők, a nők, a romák, a fogyatékkal élők, a szexuális kisebbségek és a területi egyenlőtlenségek kárvallottjainak kirekesztése és hátrányos megkülönböztetése ellen, az egyenlő esélyek megteremtéséért;

h. kiemelten segíti a tudásalapú társadalom létrejöttét, támogatja a kultúra sokszínűségét és a művészet szabadságát;

i. a természeti környezetünket megőrző mezőgazdaság feltételeinek megteremtésével újjáéleszti a falvakat és biztosítja élelmiszer-önrendelkezésünket;

j. megerősíti Magyarország európai identitását és konstruktívan képviseli nemzeti érdekeit, támogatja a határon túli magyar közösségek törekvéseit; és azon dolgozik, hogy a szolidaritás és a fenntarthatóság szempontjait határozottabban érvényesítő EU egy igazságosabb, jövőbarát irányba fordítsa a globalizáció folyamatát.

(3) A párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.

II. A PÁRT TAGSÁGA

4.§ A tag

(1) A párt tagja lehet minden tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt nem álló, büntetlen előéletű magyar állampolgár, vagy Magyarországon választójoggal rendelkező európai uniós állampolgár.

(2) A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(3) Nem lehet a párt tagja, akit a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától.

5.§ A tiszteletbeli tag

(1) A párt tiszteletbeli tagja azon természetes személy, akinek a párt érdekében végzett munkáját a párt tagjai kiemelten elismerik.

(2) A tiszteletbeli tagi jogviszony megválasztással, továbbá a tagság elfogadásával jön létre: a tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a taggyűlés választja meg.

(3) A tiszteletbeli tag részt vehet a párt rendezvényein és tevékenységében, azonban párttisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik.

(4) A tiszteletbeli tag a 9.§ (1) b),c),d),f),h),i),j),k) pontjait köteles megtartani.

(5) Ahol az alapszabály tagot említ, ott azon a tiszteletbeli tagot csak akkor kell érteni, ha arról az alapszabály kifejezetten rendelkezik.

6.§ A tagfelvételi eljárás

(1) A tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, amelyben a tagjelölt nyilatkozik arról, hogy:

  1. a párt alapszabályát és a párt alapító politikai nyilatkozatát elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el;
  2. a párt által képviselt értékekkel és politikai célokkal egyetért és azokat kész képviselni;
  3. mely más pártnak volt tagja, tagja jelenleg, az időszak megjelölésével.

(2) A tagfelvételi kérelmet az elnökség megbízottja a párton belül nyilvánosságra hozza, jelzi, hogy a kérelmező részt vett-e bemutatkozó beszélgetésen, és tájékoztatja a tagságot, hogy a tagjelölt milyen önkéntes tevékenységet végzett a párt céljainak megvalósítása érdekében.

(3) A tagfelvételhez legalább két párttag írásos ajánlása szükséges. Egy tag egy hónapban legfeljebb három tagjelöltet támogathat.

(4) A nyilvánosságra hozatalt követő 15 napon belül a párttagoknak a tagfelvételi kérelemmel szemben indoklással ellátott tiltakozást nyújthatnak be az elnökséghez.

(5) A tagjelölt pártba történő felvételéről az elnökség mérlegelési jogkörében eljárva, a benyújtástól számított legalább 15, legfeljebb 30 napon belül dönt. Az elnökség az Alapszabály rendelkezései alapján meghatározza a belépő tag belépési évben kötelező tagdíját és a befizetés határidejét.

(6) A tagsági viszony kezdetének időpontja az Elnökségi döntést követő nap.

(7) Az elnökség megtagadja a tagjelölt felvételét, ha a tagjelölt nem felel meg a 4.§-ba foglalt követelményeknek, továbbá megtagadhatja, ha legalább két darab, (4) pontban meghatározottak szerinti tiltakozás érkezett. Az Elnökség döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(8) A tagfelvétel kérdésében hozott döntésről az érintettet a döntést követő nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

7.§ A tagsági jogviszony megszűnése

(1) A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. a tag halálával;
  2. a tag kilépésével;
  3. ha a tag több mint háromhavi tagdíjhátralékot halmoz föl és azt írásbeli felszólítás ellenére, a felszólítást követő 30 napon belül sem rendezi. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell, hogy az újabb mulasztása a tagsági viszonyának megszűntetéséhez vezethet. 
  4. a tag kizárásával;
  5. ha a taggá váláshoz előírt feltételek már nem állnak fenn;
  6. a bíróság a tagot cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezi;
  7. ha a taggyűlés kimondja a párt feloszlását, és a bíróság a Pártot a nyilvántartásból törli;
  8. ha a bíróság kimondja a párt feloszlatását és a nyilvántartásból törli.

 

(2)  A 7. § (1) c),d),e) és f) pontjai esetén a tagsági jogviszony az elnökség döntésével szűnik meg. 

 

(3) A kizáráshoz a 26.§-ban meghatározott szabályokat kell követni.

8.§ A tag jogai

(1) A tag joga, hogy 

  1. részt vegyen a párt testületeinek és tisztségviselőinek megválasztásában;
  2. az Alapszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a pártban tisztségre megválasszák;
  3. véleményét a párt belső nyilvánossága előtt szabadon kifejtse;
  4. a párt erkölcsi és jogi védelmét élvezze olyan esetekben, amikor tagságával összefüggésben hátrányok vagy megalapozatlan vádak érik;
  5. jelen legyen a párt elnökségének nyilvános ülésein;
  6. tájékozódjon és tájékoztatást kapjon a párt tevékenységéről;
  7. idejében tájékoztatást kapjon az őt érintő fontosabb rendezvényekről és fontosabb ügyekről;
  8. a párton belül bármely kérdésben a személyi kérdéseket is beleértve, a tagság tájékoztatása mellett politikai kezdeményezéssel éljen, ahhoz támogatást szervezzen, vagy mások kezdeményezéséhez csatlakozzon;
  9. pártvitákon személyesen véleményt nyilvánítson, és részt vegyen a párt döntéseiben közvetlenül;
  10. megismerje a személyére vonatkozó javaslatokat, megbízatásaival járó feladatairól előzetesen pontos tájékoztatást kapjon;
  11. igénybe vegye a párt által biztosított képzési és tájékozódási lehetőségeket, más szolgáltatásokat;
  12. A párt tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a párt szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a párt ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot a párt olyan vezető tisztségviselője támadja meg, aki egyben képviselője is, és a pártnak nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a párt képviseletét elláthatná, a perben a pártot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a párt jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg

9.§ A tag kötelezettségei

(1) A tag kötelezettsége, hogy

  1. a tagdíjat időben megfizesse;
  2. olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti a párt politikai céljait, megfogalmazott értékeit, jó hírnevét, Alapszabályát, alapító nyilatkozatát; 
  3. a párt döntéshozó szervei által hozott határozatokat betartsa és végrehajtsa;
  4. az ellene indult büntetőeljárásról a párt elnökségét folyamatosan tájékoztassa;
  5. képviselje a párt programját és politikai döntéseit, növelje a párt tekintélyét és társadalmi támogatottságát – kisebbségben maradt véleményét a nyilvánosság előtt kizárólag kisebbségi véleményként képviselheti;
  6. vállalt megbízatásait felelősségteljesen és megbízhatóan teljesítse, akadályozása esetén erről időben tájékoztatást adjon;
  7. részt vegyen a párt választási kampányában, segítse a párt képviselőjelöltjeit;
  8. ne támogasson olyan politikai törekvéseket, amelyek a párt céljaival, programjával és az elnökség által elfogadott állásfoglalásokkal összeegyeztethetetlenek;
  9. párton belüli vitáiban jóhiszeműen járjon el, tartsa tiszteletben vitapartnerei emberi méltóságát, kerülje az indokolatlan konfliktusokat; 
  10. e-mail címét, illetőleg annak változását bejelentse a pártigazgató részére, és kötelezi magát ezen e-mail címre érkező levelek olvasására;  
  11. postai címét, annak változásait a pártigazgatónak bejelentse. 

10.§ Tagdíj

(1) A tagdíj összegét a taggyűlés határozza meg.

(2) A tagdíjat a párt házipénztárába kell befizetni, vagy átutalással teljesíteni a párt bankszámlájára.

(3) A felvételt nyert tag a felvételét követő hónaptól köteles tagdíjat fizetni.

(4) Az elnökség a tag részére a tag egyedi kérelmére a tag vagyoni és személyi körülményeire tekintettel engedélyezheti csökkentett tagdíj megfizetésének a lehetőségét.

10/A. § A tagsági jogok és kötelezettségek felfüggesztése

(1) Az a tag, aki időlegesen olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja vállalni a párttagsággal járó kötelességeket, illetőleg nem tud vagy nem kíván élni az ebből eredő jogaival, tagságát határozott időre, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti. A felfüggesztés végének kizárólag konkrét időpont (év, hónap, nap) jelölhető meg, nem lehet azt feltételhez vagy határozatlan időhöz kötni. A bejelentést írásban, a felfüggesztés időtartamának megjelölésével a pártigazgatóhoz kell benyújtani. A bejelentés benyújtásától a tag tagsági viszonya felfüggesztett állapotba kerül. A tag a felfüggesztés ideje alatt is, a pártigazgatóhoz intézett írásbeli bejelentésével, tagi jogviszonyát visszaállíthatja. 

 (2) A tagsági jogok és kötelezettségek felfüggesztése alatt a tag nem gyakorolja tagságával kapcsolatos jogait és mentesül a tagsággal járó kötelezettségek alól, a 9. § (1) bekezdés b, c, d, h, i, j, k kivételével 

(3) A tagsági jogok és kötelezettségek felfüggesztésének utolsó napján a tagsági viszony helyreáll.

III. A PÁRT SEGÍTŐI

11.§ Az önkéntes

(1) A párt önkéntese az a személy, aki:

  1. magáénak vallja a párt céljait és politikai törekvéseit;
  2. a párt felhívására vagy kezdeményezésére a szervezett akciókban személyesen és tevékenyen részt vesz.

(2) A párt önkéntese nem áll a párttal tagsági jogviszonyban.

(3) Az önkéntes jogosult arra, hogy a párt nyilvános rendezvényeiről tájékoztassák, azokra meghívást kapjon és azokon véleményét kifejthesse, véleményével és tevékenységével a párt közpolitikai céljainak megvalósításához hozzájáruljon.

(4) Az önkéntesi viszony az érintett bejelentése alapján a központi nyilvántartásba való bejegyzéssel (regisztráció) létrejön, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A regisztrációt a pártigazgató látja el. 

(5) A jelen Alapszabályban megjelölt önkéntesi viszony nem tartozik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá. 

V. A TAGGYŰLÉS

13.§

(1) A párt döntéshozó szerve a taggyűlés. 

(2) A taggyűlés határozatai a párt tagjaira, szervezeteire és testületeire kötelezőek.

14.§ A taggyűlés összehívása

(1) A taggyűlés összehívásáról az Elnökség köteles gondoskodni. A taggyűlés időpontjáról és helyéről az Elnökség dönt, taggyűlést nem kizárólag a párt székhelyén lehet tartani. Az Elnökség a meghívóban jelzi, amennyiben a taggyűlést nem a párt székhelyére hívja össze. Az Elnökség köteles összehívni a taggyűlést a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez, illetve összehívhatja a taggyűlést, hogy bármely kérdésben a tagság döntését kérje. Az Elnökség köteles összehívni a taggyűlést évente legalább egy alkalommal.

(2) A taggyűlést össze kell hívni 30 napon belül, ha a tagok legalább 15%-a a napirend, az ok és a cél  megjelölésével, írásban kéri.

(3) A taggyűlést az elnökség a taggyűlést megelőzően legalább 15 nappal hívja össze, időpontjának, helyszínének és előzetes napirendi pontjainak meghatározásával. A meghívó tartalmazza a párt nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének (mely az Elnökség döntésének megfelelően nem csak a párt székhelye lehet) megjelölését, az ülés tervezett napirendjét. A tervezett napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) Az elnökség 45 napon belül taggyűlést hív össze, amennyiben legalább egy társelnöki tisztség és/vagy két elnökségi tagi tisztség betöltetlen.

(5) A taggyűlési meghívót az összes párttag regisztrált email címére el kell juttatni a (3)-ban meghatározott határidővel. Amennyiben az ilyen módon történő kézbesítés sikertelen, a taggyűlési meghívót a párttag regisztrált lakáscímére, postai úton kell eljuttatni a (3) bekezdésben meghatározott határidővel. 

15.§ A taggyűlés működése és napirendje

(1) A taggyűlésen a párt összes tagja részt vehet szavazati joggal.

(2) A taggyűlésen hozzászólalási joga van a párt minden tagjának.

(3) A taggyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és a vezető tisztségviselőkön kívül az elnök által meghívottak és az alapszabály vagy a taggyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 

(4) A taggyűlés lebonyolítása:

Az ülést az Elnökség kijelölt tagja nyitja meg. A taggyűlés az ülés megnyitását követően megválasztja a taggyűlési tisztségviselőket: a levezető elnököt, a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyv-vezetőt és a jegyzőkönyv-hitelesítőket. A levezető elnök átveszi az ülés vezetését és megállapítja a határozatképességet. A határozatképes taggyűlés határoz a taggyűlés napirendjének elfogadásáról. 

(5) A taggyűlés határozatképes az adott napirendi pont tekintetében, ha azon a szavazásra jogosult párttagok több mint fele érvényes szavazatot ad le. A taggyűlés döntéseit eltérő rendelkezések hiányában, nyílt szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza.

(6) A taggyűlés személyi kérdésekben titkosan választ.

(7) A taggyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető készíti, a levezető elnök, a társelnökök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvben kell rögzíteni a taggyűlés során hozott határozatok számát, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint a taggyűlés során történt lényeges eseményeket.

(8) A határozatokat a taggyűlés a határozat meghozatalát követően közvetlenül a jelenlevőkkel közli. A határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül el kell juttatni valamennyi tagnak és más érdekelteknek, továbbá 15 napon belül közzé kell tenni a párt intranetes hálózatán.

(9) A taggyűlés határozatképtelensége esetén az eredetileg meghirdetett napirendek tárgyában megismételt taggyűlést tartható. A megismételt taggyűlést az eredeti taggyűlés napján kell tartani. A megismételt taggyűlés összehívására, tervezett napirendjének, helyének, időpontjának megjelölésével az eredeti taggyűlés meghívójában kerül sor. A megismételt taggyűlés akkor tartható meg, ha az eredeti taggyűlés meghívójában a tagokat a távolmaradás következményeiről kifejezetten tájékoztatják, és a megismételt taggyűlést megelőző taggyűlést – és annak határozatképtelensége okán a megismételt taggyűlést is – az elnökség a taggyűlést megelőzően legalább 30 nappal hívja össze. A meghívónak azt a tájékoztatást is tartalmaznia kell, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében az itt szabályozottak szerint határozatképes.

A megismételt taggyűlés akkor határozatképes, ha:

a. a szavazásra jogosultak legalább harmada jelen van, vagy

b. a szavazásra jogosultak legalább negyede jelen van és a szavazásra jogosultak legalább negyede egybehangzó szavazatot adott le.

16.§ A taggyűlés feladatai és hatásköre

(1) A taggyűlés kizárólagos feladat és hatáskörébe tartozik, hogy:

  1. megállapítja és módosítja a párt Alapszabályát;
  2. elfogadja az éves költségvetést és az előző évről szóló számviteli beszámolót; 
  3. megvitatja és elfogadja az elnökség beszámolóját;
  4. dönt a párt feloszlásáról, szétválásáról, más párttal való egyesülésének kimondásáról;
  5. megválasztja az elnökség tagjait, dönt mandátumuk hosszáról, amely 18 hónap;
  6. elfogadja a párt Alapító Politikai Nyilatkozatát;
  7. elfogadja a párt közpolitikai programját;
  8. dönt az országos civil szervezetekkel történő együttműködésről és annak módjáról, civil szervezetek társszervezetté minősítéséről;
  9. dönt minden olyan kérdésekben, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal;
  10. elfogadja napirendjét és ügyrendjét;
  11. taggyűlési bizottságokat hoz létre, elfogadja azok beszámolóját;
  12. dönt a tagdíjak mértékéről.

(2)  A taggyűlés politikai állásfoglalást ad ki.

17.§ A taggyűlés állandó és eseti bizottságai

(1) A taggyűlés az alapszabályban megjelölt állandó bizottságokat és taggyűlési határozattal eseti bizottságokat hozhat létre.

(2) Az állandó bizottságok hatáskörét, feladatát, tagjainak számát és annak meghatározását, hogy vannak-e póttagjai, az alapszabály, eseti bizottságok hatáskörét, feladatát, tagjainak számát és annak meghatározását, hogy vannak-e póttagjai a létrehozó taggyűlési határozat tartalmazza.

(3) Az állandó bizottságok tagjait a taggyűlés választja az elnökség mandátumával megegyező időtartamra.

(4) Az eseti bizottságok tagjait és póttagjait a taggyűlés választja határozott, legfeljebb egyévnyi időtartamra. Az eseti bizottság megbízatásának lejárta előtt a bizottság és tagjainak (póttagjainak) mandátuma egy alkalommal meghosszabbítható, a megbízatás teljes időtartama azonban az eredeti megbízatással együttesen nem haladhatja meg a 18 hónapot.

(5) A bizottságok póttagja – amennyiben a taggyűlés póttag választásáról határoz – az a póttag-jelölt, aki a bizottság póttagjainak választása során a szavazatok több, mint 50%-át megkapta.

(6) Ha bármely tag mandátuma idő előtt szűnik meg, a megválasztott póttag – a póttagokra leadott szavazatok sorrendjében – a helyére lép. Amennyiben a bizottságnak nincsenek vagy elfogytak a póttagjai, a bizottság mindaddig működőképes, amíg az eredetileg megválasztott létszám legalább háromnegyede mandátummal rendelkezik. A működőképességi létszám számításánál a tizedes jegyeket figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Ha a bizottság még működőképes, de nem teljes létszámú, a hiányzó tagokat és póttagokat a soron következő taggyűlésen meg kell választani. Amennyiben valamelyik állandó bizottság működőképessége megszűnik, a működőképesség megszűnésétől számított 4 hónapon belül taggyűlést kell tartani, ami intézkedik a kiesett bizottsági tagok és póttagok pótlásáról. Hiányzó bizottsági tagok választása során az új tagok mandátuma a bizottság mandátumának hátralévő időtartamára szól.

(8) A bizottságok első ülésén a bizottsági tagok maguk közül elnököt választanak. Az elnök a bizottság egy másik tagját – állandóan vagy ideiglenesen – megbízhatja, hogy akadályoztatása esetén nevében eljárjon. Az elnök feladata a bizottság munkájának a szervezése, az ülések összehívása, vezetése és a jegyzőkönyv hitelesítése.

(9) A bizottságok határozatképesek, ha a mandátummal rendelkező tagok több, mint a fele jelen van.

(10) A bizottságok működési rendjüket az alapszabály, a taggyűlés által alkotott egyéb szabályzatok és az eseti bizottságok esetén a bizottságot létrehozó határozat figyelembevételével maguk szabályozzák.

(11) A bizottságok megbízatásuk lejáratakor kötelesek beszámolni munkájukról a taggyűlésnek.

18.§ A felügyelőbizottság

(1) A felügyelőbizottság:

a. ellenőrzi a pártszervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a taggyűlési határozatok végrehajtását, betartását;

b. folyamatosan ellenőrzi a párt gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit;

c. előzetesen megvizsgálja és írásban véleményezi a taggyűlés elé terjesztett éves költségvetést és az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint az elnökség a költségvetés végrehajtása és betartása érdekében hozott döntéseit;

d. jogosult a párt pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos okmányokba betekinteni;

e. jogosult a párt minden tisztségviselőjétől, alkalmazottjától és munkatársától a párt és annak egyes szervezeti egységeinek pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatosan tájékoztatást kérni, a felsoroltak pedig kötelesek a tájékoztatást megadni;

f. munkájáról tájékoztatja az elnökséget és beszámol a taggyűlésnek;

g. folyamatosan ellenőrzi a párt országgyűlési képviselőcsoportjának, a pártalapítvány és a párt tulajdonában álló gazdálkodó szervezet gazdálkodását, jogosult a pénzügyekkel kapcsolatos okmányokba betekinteni.

(2) A felügyelőbizottság öt tagját és egy póttagját a taggyűlés választja 18 hónapos időtartamra.

(3) A felügyelőbizottság tagja megbízatása megszűnésének esetei:

tagsági jogviszonyának megszűnése,

lemondás.

(4) A felügyelőbizottság határozatait legalább 3 tag egyetértő szavazatával hozza.

(5) A felügyelőbizottság elnöke és tagja nem tölthet be más, a taggyűlés által választott párttisztséget, nem lehet a párt alkalmazottja vagy a párt intézményének, valamint a párt részvételével működő gazdálkodó szervezetnek alkalmazottja vagy tagja. Nem lehet továbbá a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a párt vezető tisztségviselője.

(6) A felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenysége utóellenőrzés: az elnökség által hozott valamennyi – a párt gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit érintő – döntést megvizsgál.

(7) A felügyelőbizottság a munkája során feltárt szabálytalanságokról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgált szervezeti egységet és az elnökséget. Az írásbeli tájékoztatóban foglalt szabálytalanságok kijavításáért, az abban foglalt határidők betartásáért az elnökség felelős, a meghozott intézkedésektől a felügyelőbizottság elnökét írásban tájékoztatja. A felügyelőbizottság javaslatot tesz a további szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételére, és kezdeményezheti a személyi felelősség megállapítását.

(8) A felügyelőbizottság tagjai a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott, a párt pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni.

(9) A felügyelőbizottság elnöke az elnökség ülésein a felügyelőbizottság illetékességi körét érintő napirendi pontok tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesz.

(10) A felügyelőbizottság átfogó vizsgálatainak legfontosabb tanulságairól tájékoztatja a párt tagságát.

(11) A felügyelőbizottság működésének további szabályait a saját maga által elfogadott ügyrend tartalmazza.

 

19. § A felügyelő-bizottság tagjai

 

(1) A felügyelő-bizottság tagjai:

1, Kelemen-Baross Dia

2, Montvay Judit

3, Hudák János

4, Tóth Attila

5, Vér Ádám

(2) A felügyelő-bizottság póttagja:

Ludányi Tibor

19/A.§ Az Etikai és Fegyelmi Bizottság

 

(1) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság a párt belső konfliktusainak kezelésére létrehozott, az etikai és fegyelmi ügyekben első fokon eljáró állandó bizottsága. Az EFB munkája során törekszik a konfliktusok feloldására és konszenzus létrehozására, elsősorban mediációs eljárás alkalmazásával.

(2) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság öt (5) tagját a taggyűlés/kongresszus választja a 29. § szabályai szerint.

(3) Az EFB tagjai közül legfeljebb három lehet azonos nemű.

(4) Nem választható az EFB tagjának:

a) aki taggyűlés/kongresszus által választott egyéb tisztséget tölt be,

b) aki a párt alkalmazottja,

c) aki a párt alapítványának alkalmazottja,

d) akit jogerősen eltiltottak a párttisztség betöltésétől.

(5) Az EFB tagjainak megbízatása megszűnik:

a) lemondásuk esetén a lemondás napján;

b) párttagságuk megszűnése esetén a párttagságuk megszűnésének napján;

c) a megbízási idő lejárta esetén az új EFB megválasztásával, de nem később, mint a mandátumuk lejártát követő 30. napon.

Amennyiben az EFB bármely tagjának megbízatása megszűnik, 60 napon belül a helyére új tagot kell választani.

(6) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság megválasztott tagjai saját maguk közül választják a bizottság Elnökét.

(7) Az EFB ülését az EFB elnöke hívja össze, amikor arra fegyelmi beadvány miatt szükség van, de legalább kéthavonta egyszer. Az ülés akkor határozatképes, ha az EFB Tagjainak több mint a fele jelen van. Az EFB ülései zártak, azon kizárólag az EFB Tagjai vehetnek részt, illetve az EFB Titkára, amennyiben nem tagja az EFB-nak. Az EFB határozhat úgy, hogy nyilvános ülést tart.

(8) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(9) Az EFB hatásköre:

a)lefolytatja az etikai és fegyelmi eljárást, az eljárást mediációs útra utalhatja az eljárás során egy alkalommal

b)első fokon dönt etikai és fegyelmi kérdésekben,

c)a párt alapdokumentumainak értelmezésén alapuló állásfoglalásokat ad ki,

d)befogadja a mediációs kérelmeket, és szervezi a mediációs eljárást,

e)elfogadja a saját ügyrendjét

f) dönt arról, hogy a fegyelmi eljárások során tudomására jutott tények közül mit tár a párt belső nyilvánossága elé.

g)évente beszámol a kongresszusnak.

(10) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke:

a)dönt az ülések összehívásáról,

b)levezeti az üléseket,

c)titkár hiányában ellátja a testület titkári teendőit és gondoskodik a titkári poszt mielőbbi betöltéséről,

d)dönt az etikai és fegyelmi eljárás lefolytatásáról, vagy a beadványt érdemi vzsgálat nélkül elutasítja.

(11) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság munkáját átfogó jogi ismeretekkel rendelkező (jogi vagy közigazgatási felsőfokú végzettséggel) rendelkező Titkár segíti. A Titkárt az EFB választja saját tagjai közül, amennyiben van ilyen választott EFB tag, ennek hiányában az EFB a megfelelő végzettségű párttagok közül választ Titkárt.

(12) A Titkár feladatai

a)            gondoskodik az EFB működésének jogszerűségéről;

b)            segíti az Elnököt az indítványok befogadása során;

c)            összehívja az üléseket;

d)            előkészíti a tárgyalást, egyezteti az időpontokat, kiküldi a meghívókat;

e)            vezeti a tárgyaláson a jegyzőkönyvet;

f)             segít a döntések indokolásának szövegezésében.

(13) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai kötelesek a fegyelmi eljárás során a tudomásukra jutott, és a párt belső nyilvánosságára sem hozható tényeket titokban tartani.”

VII. AZ ELNÖKSÉG

20.§

Az elnökség a párt döntéshozó, ellenőrző, valamint jogorvoslati szerve, amely gyakorolja két taggyűlés között a taggyűlés jogait mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos feladat és hatáskörébe.

21.§ Az elnökség tagjai, ülése

21.§ Az Elnökség tagjai, ülése

(1) Az Elnökség tagja a Párt két Társelnöke, valamint további öt Elnökségi tag

a)A Társelnökök nem lehetnek azonos neműek.

b)Az Elnökségi tagok nem lehetnek valamennyien azonos neműek.

(2) A Társelnököket és az Elnökségi tagokat a taggyűlés egymást követően választja meg a 29. § rendelkezései szerint.

(3) Az Elnökség tagjai nem lehetnek a párt vagy az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottai, továbbá csak olyan személy választható Elnökségi tagnak, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. Az Elnökség tagja csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökség tagjainak megválasztásánál figyelemmel kell lenni továbbá a Ptk. vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseire (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. §).

(4) Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:

a)lemondásuk esetén a lemondás napján;

b)párttagságuk megszűnése esetén a párttagságuk megszűnésének napján;

c)a megbízási idő lejárta esetén az új Elnökség megválasztásával, de nem később, mint a mandátumuk lejártát követő 30. napon.

A pártigazgató és más közvetlenül az elnökség által kinevezett tisztségviselők megbízatása az elnökség mandátumával megegyező ideig tart.

Amennyiben az Elnökség bármely tagjának megbízatása megszűnik, 60 napon belül a helyére új tagot kell választani.

(5) Az Elnökség ülését a párt egyik társelnöke hívja össze, az elnökségi ülés előtt legalább 48 órával, a napirendi pontok írásban történő közlésével. (Írásbelinek minősül az elektronikus levél is.) Valamely társelnök köteles az Elnökség ülését 3 napon belül összehívni, ha három Elnökségi tag a napirend előzetes megjelölésével ezt írásban kezdeményezi. Amennyiben minden elnökségi tag jelen van, akkor az ülés összehívásának idejére és módjára tekintet nélkül szabályos elnökségi ülés tartható. Az ülés összehívásáról szóló meghívót valamennyi tagnak megküldött levélben is közzé kell tenni annak megjelölésével, hogy mely napirendi pontok tárgyalása történik zárt ülés keretében.  

(6) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazatával hozza. Az elnökség ülését az elnökség által megbízott személy vezeti. Az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz a pártigazgató, továbbá akit az Elnökség meghív.

(7) Az Elnökség alapos indok esetén – például ha a megtárgyalandó napirendi pont a párt választási stratégiáját veszélyezteti, vagy ha a döntéssel érintett harmadik személyek jogainak megóvása ezt megkívánja – zárt ülést rendelhet el, amelyen az Elnökség tagjain kívül az Elnökség által jóváhagyott személyek vehetnek részt.

(8) Az Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az Elnökség egy tagja hitelesít. A hitelesített jegyzőkönyvet legkésőbb az ülést követő 14. napon a tagság számára nyilvánossá kell tenni.

22.§ Az elnökség feladatai és hatásköre

(1) Az Elnökség:

  1. a taggyűlés döntéseinek megfelelően, a párt programjának teljesítése érdekében vezeti a párt tevékenységét;
  2. irányítja és koordinálja a választási kampányt;
  3. vezeti a párt kommunikációs tevékenységét;
  4. kinevezi a pártigazgatót és irányítja munkáját;
  5. rendszeresen értékeli a pártigazgató munkáját;
  6. a nyilvánosságban megjeleníti a pártot, nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki;
  7. kötelező érvényű határozatokat hozhat a párt tagjai és testületei számára;
  8. kapcsolatot tart civil szervezetekkel és más pártokkal, gondozza a párt nemzetközi kapcsolatait;
  9. részt vesz a képviselőjelöltek kiválasztásában;
  10. kidolgozza a párt választási és szakpolitikai programját;
  11. felügyeli az Alapszabály, a program, valamint a taggyűlés döntéseinek betartását;
  12. elfogadja a tagfelvételi eljárás és a tagnyilvántartás szabályait;
  13. tárgyalódelegációkat, eseti bizottságokat állíthat fel, tisztségeket hozhat létre időszakos megbízásra, illetve meghatározott feladat céljára, ezekre saját hatásköreit átruházhatja;
  14. dönt az időközi választásokon más szervezetekkel való együttműködésről;
  15. kezeli a párt vagyonát, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kinevezi a párt tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőit, dönt országos alapítványok létrehozásáról és megválasztja azok kuratóriumait, dönt a külföldi támogatások elfogadásáról.;
  16. elkészíti és elfogadásra a taggyűlés elé terjeszti a párt éves költségvetését, valamint éves költségvetési beszámolóját;
  17. gondoskodik az éves költségvetés végrehajtásáról, és erről beszámol a taggyűlésnek;
  18. politikailag irányítja a párt országgyűlési képviselőit, javaslatot tehet törvényjavaslatok benyújtására, állást foglalhat az egyes törvényjavaslatok elveiről;
  19. eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy a taggyűlés a hatáskörébe utal;
  20. tevékenységéről évente beszámol a taggyűlésnek és működéséről tájékoztatja a párt belső nyilvánosságát;
  21. lefolytatja a fegyelmi és etikai eljárásokat.

23.§ A társelnökök

(1) A párt jogi képviseletét a két társelnök önállóan látja el.

(2) A pártigazgató fölött a munkáltatói jogokat a társelnökök együttesen gyakorolják.

(3) Két elnökségi ülés között a 22.§ (1) a, c, f, h és s pontjai szerinti jogkörökben a két társelnök együttesen jár el.

(4) A társelnökök a fenti jogkörökben eljárva meghozott döntéseikről haladéktalanul tájékoztatják az elnökséget.

 

24. § A társelnökök, az elnökségi tagok

(1) A társelnökök:

Szabó Timea

Karácsony Gergely

(2) Az elnökség többi tagja:

Szabó Rebeka

Erőss Gábor

Mach Péter

VIII. PÁRTSZERVEZET

25.§ A pártigazgató

(1) Az elnökség a párt szervezetének irányítására, legfeljebb saját megbízatásának időtartamára, pártigazgatót nevez ki.

(2) A pártigazgató nem lehet tagja az elnökségnek és a taggyűlés által választott állandó bizottságnak.

(3) A pártigazgató:

  1. végrehajtja a párt stratégiáját, az elnökség utasításai alapján;
  2. gyakorolja az alkalmazottak fölött a munkáltatói jogokat, vezeti és irányítja munkájukat;
  3. beszámol az elnökségnek;
  4. gazdálkodik a párt pénzügyi erőforrásaival, az elfogadott költségvetés keretei között;
  5. vezeti a központi tagnyilvántartást;
  6. felügyeli a párt bővülését, regisztrálja a párt önkénteseit, javaslatot tesz az elnökségnek területi szervezeti egységek megalakítására;
  7. kialakítja a pártszervezetet;
  8. megszervezi a párt taggyűlését.

(4) A pártszervezet működését a pártigazgató javaslatára az elnökség határozza meg.

IX. ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYOK

26.§ Az etikai és fegyelmi eljárás általános szabályai

(1) Etikai vétséget követ el az a tag, aki:

  1. olyan gondatlan cselekményt követ el, amely a párt jóhírnevét sérti;
  2. a párt belső normáit, alapelveit vagy szervezeti kultúráját sértő, gondatlan magatartást tanúsít.

(2) Etikai vétség elkövetésének megállapítása esetén alkalmazható büntetés:

  1. a figyelmeztetés
  2. a megrovás
  3. sorozatosan elkövetett etikai vétség esetén, a kizárás kivételével, fegyelmi vétség elkövetése miatt kiszabható büntetést is lehet alkalmazni.

(3) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki:

  1. szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból bűncselekményt követ el, illetve olyan szándékos jogellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas a párt jóhírnevének csorbítására;
  2. az ellene indult büntetőeljárásról, és annak eredményéről a párt elnökségét nem tájékoztatja;
  3. a párt belső normáit, alapelveit, alapító nyilatkozatát vagy szervezeti kultúráját szándékosan megsérti;
  4. a párt stratégiai döntéseivel ellentétesen cselekszik, nyilatkozik;
  5. bizalmas információkat nyilvánosságra hoz vagy más politikai szervezeteknek önkényesen átad; szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megsérti az Alapszabály rendelkezéseit.
  6. tudatosan kezdeményez megalapozatlan fegyelmi vagy etikai eljárást.

(4) Fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén alkalmazható büntetések:

  1. megrovás;
  2. a tagdíj 24 havi mértékét meg nem haladó tagdíj-kiegészítés;
  3. párttisztségtől való eltiltás, legfeljebb 12 hónapra;
  4. aktív tagság felfüggesztése határozott időre, de legfeljebb 6 hónapra;
  5. pártból való kizárás.

 

26/A. §

 

(1) Etikai vagy fegyelmi eljárást a párt bármely tagja, vagy bármely, taggyűlés által választott testülete kezdeményezhet,  írásbeli etikai vagy fegyelmi indítvány (indítvány) előterjesztésével, melyet indoklással ellátva kell az EFB elnökéhez eljuttatni.

 (2) Az indítványt az EB elnöke megvizsgálja, és

a)amennyiben az indítvány nem az arra jogosulttól származik, vagy nem a PM tagja ellen irányul, vagy nem felel meg az indítvány alaki követelményeinek, 8 napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja azt. A döntés ellen az Elnökséghez lehet fellebbezni, aki a fellebbezésről a soron következő ülésén határoz, a döntést vagy helyben hagyja, vagy az Etikai Bizottságot az eljárás lefolytatására utasítja.

b)minden egyéb esetben a tárgyalás előkészítése érdekében 8 napon belül összehívja az EFB-t, vagy elektronikus úton ülést tart és írásbeli szavazással dönt a tárgyalás előkészítését érintő kérdésekben.

(3) Az indítvány etikai bizottság általi kézhezvételét követően az indítványozó indokolt kérelmére az érintett a párttagságából adódó jogait az Etikai Bizottság legfeljebb a beadvány elbírálásáig felfüggesztheti. A kérelemről annak beérkezésétől számított 8 napon belül kell dönteni, az Etikai Bizottság köteles lehetőséget biztosítani a panaszoltnak álláspontja ismertetésére. A felfüggesztő döntést az érintettel azonnal közölni kell. A felfüggesztő döntés ellen a panaszolt 8 napon belül fellebbezhet az Elnökséghez, aki köteles a fellebbezésről a soron következő ülésén határozni.

(4) A tárgyalás-előkészítő ülésen az EFB kijelöli az eljáró 3 fős tanácsot, és annak elnökét. Az eljáró tanácsnak nem lehet tagja a panaszolt és az indítványozó. Az eljáró tanács összetételéről és az eljárás megindításáról az EFB haladéktalanul írásban értesíti a panaszoltat és az indítványozót. A panaszolt értesítéséhez mellékelni kell az indítványt és annak valamennyi mellékletét elektronikus formában.

(5) A panaszolt 3 napon belül indokolt kérelmében kérheti a tanács egy tagjának kizárását az eljárásból. Ebben az esetben az EFB a tanácsot haladéktalanul kiegészíti 3 főre. Amennyiben bármely okból a tanács tagjainak száma 2 fő alá csökken, az EFB gondoskodik a tanács kiegészítéséről.

(6) A panaszolt részére az eljárás során keletkezett valamennyi iratot és bizonyítékot teljes terjedelmükben elektronikus úton rendelkezésre kell bocsátani. A panaszolt védekezését, bizonyítási indítványait a tárgyalást megelőzően írásban, vagy a tárgyaláson szóban előadhatja.

(7) A tárgyalást az indítvány beérkezésétől számított 40 napon belülre kell kitűzni úgy, hogy a panaszolttal az időpontot előzetesen egyeztetni kell, és arról az indítványozót értesíteni kell.

(8) Mindazon személyeket, akiknek a tárgyaláson való részvétele szükséges a tárgyalásra meg kell hívni elektronikus levélben úgy, hogy a meghívást az érintett legkésőbb a tárgyalást megelőző 8. napon kézhez kapja.

(9) A tárgyalás két szakaszból áll. A vizsgálati szakaszban az eljáró tanács meghallgatja az indítványozót (vagy annak/azok képviselőjét) az érintett tagot, lefolytatja az indítványozott bizonyítást és amennyiben azt szükségesnek látja hivatalból, vagy bármely fél kérelmére az eljárást legfeljebb 20 napra felfüggeszti, és mediációra utalja. A mediáció megkezdéséről, befejezéséről és annak eredményéről az indítványozó köteles írásban értesíteni az eljáró tanácsot.

(10) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(11) A tárgyalás vizsgálati szakasza nem nyilvános, azonban a panaszolt az eljárás bármely szakaszában kérheti ügyének nyilvános tárgyaláson való vizsgálatát. A zárt tárgyaláson az eljáró tanács tagjain, a titkáron és a panaszolton kívül más nem vehet részt, az erről készült jegyzőkönyvet zártan kell kezelni.

(12) A döntéshozatali szakaszban az eljáró tanács a határozatát zárt ülésen folytatott tanácskozás után többségi szavazással hozza meg.

(13) A határozatot a tárgyaláson ki kell hirdetni, és röviden szóban indokolni kell.

(14) A határozatot és annak részletes indokolását, valamint a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást a kihirdetéstől számított 8 munkanapon belül írásba foglalni és a panaszoltnak megküldeni.

(15) Az ügyet lezáró, érdemi határozat ellen a panaszolt annak kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban benyújtott, az Elnökséghez címzett fellebbezéssel élhet.

(16) Az Elnökség soron kívül, a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül zárt ülésen, indokolt határozattal dönt. Az Elnökség a fellebbezés alapján a következőképpen határozhat:

a.   megsemmisíti az etikai bizottság határozatát és új eljárásra utasítja azt, amennyiben a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, vagy az eljárás során olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely érdemben befolyásolta a döntést, vagy

b.   megváltoztatja az etikai bizottság határozatát, amennyiben az EFB döntése sérti a párt belső szabályait vagy a jogszabályokat, vagy

c.   egyéb esetekben helybenhagyja azt.

Az Elnökség határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.

(17) Amennyiben a jogerős határozat olyan fegyelmi büntetést rendel el, amely érinti a panaszolt tagi jogait, a határozat rendelkező részéről az EFB értesíti a pártigazgatót.

(18) A jogerős etikai és fegyelmi határozatokat anonimizált formában az intrán közzé kell tenni.”

 

 

X. A párt gazdálkodására és vagyonára vonatkozó szabályok

 

27.§ A párt gazdálkodási szabályai

(1) A párt bevételeit képezik

a) a tagok által fizetett díjak,

b) a központi költségvetésből juttatott támogatás,

c) a magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásai, azzal, hogy ha azt nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) a párt gondoskodni,

d) végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatéka,

e) a párt befektetési tevékenységéből származó bevétel,

f) a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége.

(2) A párt részére – az (1) bekezdés b) alpontjában meghatározott kivételtől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(4) A párt névtelen adományt nem fogadhat el, az ilyen adományt be kell fizetni az Országgyűlés által létrehozott, a Ptv. szerinti alapítvány céljaira.

(5) Ha a párt a (2)-(4) bekezdéseket megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Ha az ilyen vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

(6) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:

a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet,

b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti,

c) egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet, és

d) a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti.

(7) Ha a párt a (6) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti, a (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

(8) A párt a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységére fordítja.

(9) „A párt a pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A költségvetésben elkülönített keretet kell biztosítani a Felügyelő Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság működésének biztosítására.

(10) A párt köteles minden év május 31-ig a Ptv. 1. számú melléklete szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint honlapján közzétenni. A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - külön kell feltüntetni.

28. §  

(1) A párt induló vagyonának mértéke: 100.000,-ft, azaz Egyszázezer forint

(2) Az induló vagyon rendelkezésre bocsátásának határideje:  a párt bírósági nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül. 

XI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

29.§ Jelölési és választási szabályok az Elnökség tekintetében

 (1) A taggyűlés külön szavazással választja meg a női társelnököt, a férfi társelnököt és az elnökség további három tagját. A választás szavazógéppel is megtartható.

(2) A szavazás első fordulója titkos. Ha az elnökség további tagjává a taggyűlés már kettő azonos nemű jelöltet megválasztott, a harmadik tag megválasztása során csak ellenkező nemű jelöltek indulhatnak.

(3) A szavazás első fordulója érvényes, ha azon a határozatképességhez szükséges számú szavazó a szavazólapját vagy szavazógépét felveszi. Érvénytelen első forduló esetében a levezető elnök a határozatképesség helyreállítását megkísérli, ennek eredménytelensége esetén a szavazást a következő taggyűlésen meg kell ismételni.

(4) A szavazás első fordulójában a szavazó a jelölteket egytől a jelöltek számáig terjedő, emelkedő számsorozat tagjaival rangsorolja. A szavazat érvényes, ha az valamennyi jelölthöz olyan rangsorszámot rendel, amely más jelölthöz nem került hozzárendelésre.

(5) Az elnökség megválasztása esetén a Warren-féle STV rendszert kall alkalmazni. A szavazás első fordulójában a szavazó a jelölteket egytől a jelöltek számáig terjedő, emelkedő számsorozat tagjaival rangsorolja. Nem kötelező minden jelölthöz számot rendelni, a választó annyi jelöltre szavaz, amennyire akar, de két jelöltet nem rangsorolhat egyformán.

(6) Ha a szavazás első fordulója eredménytelen, második szavazási fordulót kell tartani. A második fordulóba a (7) bekezdésben meghatározott számítás szerint legtöbb szavazatot elért jelölt jut be, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az a jelölt jut be, aki szavazategyenlőséggel nem érintett legalacsonyabb rangsorrendi szavazatból a legtöbbet szerezte.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása során legtöbb szavazatot elért jelöltek meghatározása úgy történik, hogy

a) az „1” rangsorrendi érvényes szavazatokat a jelöltre leadott szavazatnak kell tekinteni,

b) a legkevesebb leadott szavazattal rendelkező jelölt kiesik,

c) a kiesett jelöltre leadott szavazatokat a szavazólapon a következő rangsorrendi szavazatot szerző jelöltre leadott szavazatként kell számításba venni,

d) a b)-c) pontban meghatározottakat mindaddig folytatni kell, amíg a jelöltek száma egyre nem csökken.

(8) A szavazás második fordulójában a tisztségviselő megválasztásáról a taggyűlés nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával határoz. Ha a második szavazási forduló során a taggyűlés határozatképtelen, a levezető elnök a határozatképesség helyreállítását megkísérli, ennek eredménytelensége esetén a fordulót a következő taggyűlésen meg kell ismételni. A második szavazási fordulóban sem betöltött tisztségviselői megbízatásokra új szavazást kell tartani.

30.§ Szabályzatok elfogadása

(1) Az alapszabályon túl a taggyűlés hatáskörébe tartozik saját ügyrendjének elfogadása.

(2) Az elnökség hatáskörébe tartozik saját ügyrendjének, a párt szervezeti és működési szabályzatának,  a párt gazdálkodási szabályzatának elfogadása, a tagfelvételi eljárás és a tagnyilvántartás szabályainak megalkotása.

(3) A pártigazgató kiadja a párt működését érintő többi szabályzatokat.

31.§ A párt megszűnésével kapcsolatos szabályok 

(1) A párt 

a) jogutóddal, ha

aa) más párttal összeolvad,

ab) más pártba beolvad, vagy

ac) több pártra válik külön.

b) jogutód nélkül, ha

ba) feloszlik,

bc) a bíróság megszünteti, vagy

bd) a bíróság megállapítja megszűnését,

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

(3) A bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – akkor is megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő 30 két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az egyesület megszűnésének vagyoni következményeire a Ptv. rendelkezései az irányadóak. 

(4) A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

a) annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket, és

b) annak kinyilvánítását, hogy a párt kíván-e olyan alapítványt létrehozni, amelynek a megszűnéskor a vagyonát átadja.

(5) Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, a vagyonának az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába való adása helyett arra alapítványt hozhat létre, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja. 

(6) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

a) az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy

b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy

c) hogy fennmaradó vagyonát a Ptv. 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.

32.§Záró rendelkezések

(1) A párt magára nézve kötelezőnek fogadja el a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit.

(2) A párt megszűnése esetén elsősorban a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, másodsorban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, harmadrészt a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) Ahol az alapszabály írásbeli közlésről rendelkezik, a tag regisztrált email-címére küldött, illetve arról érkező közlés is írásbelinek minősül.

 

 

 

 

 

 

Kelt Budapesten, 2013. július 9-én

Módosítva Budapesten, 2016. január 9.

 

 

 

 

 

Szabó Tímea

 

Karácsony Gergely